Szeptember 8-án elhunyt II. Erzsébet, angol királynő. Uralkodásának 70 éve alatt az angol történelem leghosszabb ideig trónon lévő uralkodója szemtanúja volt a világot megrázó, hol pozitív, hol negatív eseményeknek. Autót szerelt a második világháború idején, szemtanúja volt az ember űrbe, majd Holdra jutásának, John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásának, Hongkong Kínának való visszaszolgáltatásának. Nemcsak a királyi család botrányaival hívta fel magára a figyelmet, hanem corgi és ló szeretetével, és stílusjegyének számító, vibráló outfit-jeivel. Politikai érdemei helyett, inkább emberi oldalának egy felejthetetlen elemével és a popkultúrára gyakorolt hatásával tisztelgünk az emléke előtt.
II. Erzsébet és a divat
Aki követi A korona (The Crown) című sorozatot már tudhatja, a királynő ruhatára is igencsak fontos eleme volt a brit uralkodó pozitív kisugárzásának, amivel a közélet és a popkultúra szívébe egyaránt belopta magát. Elterjedt a pletyka, miszerint nem érdekelte az öltözködés, de a valóságban ruhaválasztásai abszolút személyes stílusát tükrözték, nem a divatirányzatokat.
„Leginkább úgy jellemezném a királynő ruhaválasztásait, hogy »nem divatos«, de nagyon erős stílusérzékkel rendelkezik, amelyet egész életében fejlesztett és finomított” – mondta Hazel Clark, a Parsons School of Design Studies és Fashion Studies professzora. „Szerintem ez is segített a világ vezetőjeként betöltött státuszának kifejezésében. Más szóval, a ruhatárának következetessége magabiztosságot és állandóságot érzékeltet.”
Hercegnőként Erzsébet a letisztult, kifinomult sziluetteket részesítette előnyben, a kornak megfelelő stílusban, ráadásul igencsak limitált lehetőségekkel rendelkezett a háború sújtotta és a háború utáni Angliában. A felső osztály divatjához pedig hozzátartozott, hogy a testvéreket teljesen ugyanolyan ruhába öltözették, így húgával, Margit hercegnővel mondhatni ikreknek tűntek.
Erzsébet 1947-ben feleségül ment Philip Mountbatten-hez, Edinburgh hercegéhez. Bár a háború két évvel az esküvője előtt véget ért, hercegnőként a megtakarított, és az angol nép által neki ajándékozott plusz 200 élelmiszerjegyből vásárolta meg a Norman Hartnell, a kor vezető couture tervezője által megálmodott, gyöngyökkel díszített királyi esküvői ruháját, melyet a reneszánsz festő, Botticelli Tavasz című festménye inspirálta. A ruha angolos pikantériáját a szögletes, hátvédszerű válltömés adja.
Koronázási ruhája, egy fehér „duchesse” szaténruha is Hartell költeménye volt, amelyet az angol nemzetközösséget jelképező virágemblémákkal díszítettek.
Ahogy a protokoll diktálja, tiaráit és ékszereit gyakran kölcsönvették a családtagok az esküvőkre, állami eseményekre. Beatrice hercegnő Erzsébet ikonikus Norman Hartnell tervezte „buborék” estélyiét viselte átalakítva az esküvőjén.
Uralkodása alatt ez a fajta diplomatikus szimbolizmus végig meghatározó maradt. A királynő, 100 év óta az első brit uralkodóként, 2011-ben Írországba utazott, ahol a zöld egy nagyon különleges árnyalatát viselte. Nem túl smaragdzöldet, nem túl élénket, finoman kifejezve, hogy őfelségének nem áll szándékában „meghódítani” Írországot, hanem tiszteleg az ország kultúrája előtt.
Máskor szentimentálisabb indíttatásból, Vilmos herceg és Kate Middleton 2011-es esküvőjére az „Igaz szerelem csomóját” (True Lover’s Knot) ábrázoló brosst választotta. Masni-szerű kialakítása a nap jelentőségét jelképezte a büszke nagymama számára, eltávolodva uralkodói mivoltától.
A királynői ruhatára arról árulkodott, hogy mélyen tisztában volt államfőként betöltött szerepének súlyával. Ezt szem előtt tartva a klasszikus, letisztult vonalakat, stílusos és elegáns, de nem feltétlenül az aktuális trendek szerinti megjelenést részesítette előnyben. Míg sziluettjei konzervatívak maradtak, Erzsébet szó szerint színt vitt az önkifejezésébe, méghozzá a szivárvány teljes skálájából. A Buckingham Palotában 2016-ban kiállított ruháit is árnyalatok szerint, szivárvány-szerűen rendezték el.
Öltöztetői egyébként ezzel a rafinált megoldással érték el, hogy mindenhol üde színfoltként tűnjön ki a tömegből, és rászegeződjenek a tekintetek. Ezt Erzsébet menye, Zsófia, Wessex grófnője is megerősítette a The Queen at 90 című dokumentumfilmben:
„Ki kell tűnnie, hogy az emberek elmondhassák; láttam a királynőt” – mondta.
Az élénk színekhez és vibráló mintákhoz, királynőhöz képest, elég kihívó kiegészítők, például kalapok, kesztyűk és retikülök társultak. A brit divat nélkülözhetetlen kalapjai a királynő jellegzetes darabjaivá váltak. Nem riadt vissza a legvadabb tollaktól, virágoktól, szőrméktől, és formáktól sem.
Ugyanakkor a jól bevált és az évtizedek alatt védjegyévé vált formulához ragaszkodott; tetőtől talpig egy szín, hosszú ujjú burokruha, fehér kesztyű, A-vonalú hosszú kabát, és természetesen fejfedő.
Ritkán mutatkozott nadrágban, és akkor is szabadidejében. A formula itt egyet jelent az angol szabadidő ruházat kvintesszenciájával, amit a Wellington-csizma, steppelt felsőruházat, fejkendő, és a kockás, gyapjú ruhadarabok jelentenek.
Erzsébet királynő először 2018-ban látogatott el a londoni divathétre, ahol egy halványkék tweed öltönyt és Pearl Trefoil brosst viselt. A Central Saint Martins iskolán akkor diplomázott Richard Quinn bemutatóját Anna Wintour, az amerikai Vogue főszerkesztője mellett élvezhette. És mi más is bizonyítaná jobban a divatra gyakorolt hatását, ha nem a róla elnevezett díj, amit Őfelsége maga adott át Quinnnek, az első Queen Elizabeth II Award for British Design-díjat.
A királynő és a popkultúra
A szemkápráztatóan felejthetetlen ruhakölteményeivel és szerethetőségével ugyan meghódította az angol nép szívét, de sok kritikusa is akadt. Az angol és az egyetemes popkultúrára is óriási hatással volt. Paul McCartney 1969-ben 26 másodperces dalt írt róla (The Beatles: Her Majesty), a Sex Pistols nemcsak albumára tűzte, de monarchiaellenes himnuszuk (God Save the Queen) bemutatóját a királynő ezüst jubileumakor a Queen Elizabeth nevű hajón rendezték. A Smiths 1986-os, The Queen Is Dead albumának címadó dala (melyhez Derek Jarman rendezett expresszionista klipet) sem született volna meg a királynő hatása és Morrissey monarchiáról vallott kritikusi szemlélete nélkül. De a brit bandák közül – nem feltétlenül pozitív – üzenetet közvetített neki többek között még Billy Bragg (Rule Nor Reason), a Housemartins (Flag Day) és a Stone Roses is az 1989-es debütáló lemezükön megjelent Simon and Garfunkel átiratában (Elizabeth My Dear) .
Természetesen ő is kapott viaszszobrot a Madame Tussaud panoptikumban. Andy Warhol, aki elmondása szerint „olyan híres akart lenni, mint az angol királynő”, 1985-ben a Reigning Queens (Uralkodó királynők) című szitanyomat-sorozatában tisztelgett az uralkodó előtt. 2012-ben a bristoli Upper Maudlin Street egyik házfalán Banksyt is megihlette, aki David Bowie, Ziggy Stradust-villámával az arcán ábrázolta II. Erzsébetet.
Olyan blockbusterekben „vendégszerepelt”, mint az 1988-as Csupasz Pisztoly, az Austin Powers – Aranyszerszám (2002), vagy a 2003-as Johnny English. A Family Guy animációs sorozat, a Minionok mesefilm, a Simpson család és a South Park egy-egy epizódja is megidézte, de az élőszereplős Paddington filmben még a CGI-macival is teázott. Életéről rengeteg film készült, de a legnagyobb sikert egyértelműen a Netflix sorozata A korona (The Crown) aratta, melynek jelenlegi forgatását a gyászidőszakra való tekintettel leállították.
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.