Ilyen, amikor egy kórus Janet Jackson klasszikusát énekli a Kenzo bemutatóján
Múlt héten zajlott le a férfi divathét Párizsban, és ahogy az lenni szokott, számos izgalmas bemutatónak lehetett tanúja a közönség. A központi téma ez alkalommal mi más lehetett volna, mint a tavaly novemberi párizsi terrortámadások. A Kenzo is a maga módján, rendelkezésre álló eszközeivel fejezte ki véleményét a közelmúlt eseményeiről.
Kenzo AW16 @kenzo via Instagram
Carol Lim és Humberto Leon, a Kenzo két kreatív igazgatója nem kispályás, ha grandiózus és látványos divatbemutatókról van szó. Volt olyan show-juk, ahol a modellek mozgó pódiumokon álltak, volt ahol holografikus fák adták a díszletet, de olyan is előfordult, hogy egy párizsi gördeszkapálya szolgált kifutó gyanánt, ami fölött egy Knola névre keresztelt digitális avatar képe volt felfüggesztve. Számukra egy bemutató összetettebb annál, minthogy modellek vonuljanak fel-alá a kifutón, sokkal inkább művészeti performanszként tekintenek rá. A tervezőpáros saját elmondása szerint ebben a szezonban valami olyat akartak létrehozni, ami „valóságosabb, emberibb”. Ez az elképzelés egy kórus képében realizálódott, amely Janet Jackson ’80-as évek végi slágerét, a Rhythm Nationt adta elő, amit Thomas Roussel zeneszerző, és Oneohtrix Point Never elektronikájára építve gondoltak újra a showra.
VIDEO | KENZO MENSWEAR FALL WINTER 2016 PARIS
VIDEO | KENZO MENSWEAR FALL WINTER 2016 PARIS
Közzétette: Nowfashion.com – 2016. január 23.
“With music by our side/To break the colour lines / Let’s work together / To improve our way of life.”
A pontosan megkomponált bemutató többi részletéhez hasonlóan a dalválasztás sem volt véletlen. A szám ugyan már több mint húsz éve született, a mai viszonyok közt is időszerű, üzenete még mindig releváns. Az elérni kívánt cél akkor is és most is a békés együttélés megteremtése, de ahogy múlik az idő, egyre utópisztikusabbnak tűnik ez a törekvés.
Ez a hangulat köszönt vissza a kollekcióban, a ruhák nyelvére lefordítva: bő szabásvonalak, könnyű sziluettek, és pszichedelikus lenyomatok jellemezték a darabokat. A modellek százszorszép mintás, peace medálos nyakpántokat viseltek, némely fiú arcára pedig japán írásjeleket – ezek jelentését sajnos nem ismerjük – festettek.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a Kenzonál a ’60-as évek hippi mozgalmát és a ’80-es évek elektropop kultuszát ötvözték az aktuális trendekre szabva. Tökéletesen illusztrálták a divat erejét, hogy miként képes az aktuális társadalmi kérdésekre, problémákra reagálni.
Hallgasd meg Janet Jackson 1989-es eredetijét, a Rhythm Nationt:
