Így kezd beszivárogni a mesterséges intelligencia a divatiparba
A mesterséges intelligencia és a robotizáció egyre népszerűbb téma fizikusok, filozófusok vagy épp történészek körében. Az angol kifejezés (Artificial Intelligence) nyomán röviden csak AI-nak nevezik, és már betette a lábát a divatba is. A New York-i Fashion Institute of Technology diákjainak új, soron következő generációja egészen más szemléletmóddal fog kikerülni az iskolából.
A technológiai fejlődés elérte a divatipart is egy ideje, ennek egyik tökéletes lenyomata az első „digitális szupermodell”, Shudu. A következő megálló nem más, mint a mesterséges intelligencia (azaz röviden MI), amely felkeltette az érdeklődését a Tommy Hilfigernek, hogy az ebben rejlő lehetőségeket kiaknázza, ebben pedig a New York-i Fashion Institute of Technology (FIT) van segítségére.
Kik ők, és mi ez?
A FIT-en belül működő Infor Design and Tech Lab az a hely, ahol a diákok a legújabb technológiákhoz hozzáférhetnek, és végrehajthatják tervezési folyamatukat.
„A Lab fontos része a főiskola egyik kulcsfontosságú stratégiai céljához – különösen az innovációra való fókuszálás kapcsán. Egy olyan semleges helyiséget akartunk teremteni, ahol az egész iskolát ösztönözni tudjuk a kollaborálásra”
– nyilatkozta Michael Ferraro, a Lab ügyvezető igazgatója.
A diákok itt megkapják azt a szabadságot, hogy ahelyett, hogy tanmenethez lennének kötve, inkább az iskola által indított, különféle projektekben a tanulók tudósokkal és szakértőkkel dolgozhatnak együtt, így gyakorlati megközelítésből láthatják az MI és a divattervezés kombinációját.
Mit csináltak eddig?
A Lab nemrég két projektet fejezett be: az egyikben egy olyan partnerrel dolgoztak együtt, amely olyan chipet fejlesztett, amelyben több különféle érzékelő és processzor található meg, és ezek lehetővé teszik, hogy irányítani tudjuk az elektrofoszforeszkálós anyagot. A másik projekt során a diákok a svéd Neue-val high-end biciklizésre terveztek hátitáskát a POC Sports-nak.
Az MI-ban a Tommy Hilfiger már meglátta a lehetőséget két esetben is, de most szeretnék feltárni az értékláncát a divatban. Ebben az IBM segített a Labnek azzal, hogy 15 000 képet biztosított számára az elmúlt három év Hilfiger-kollekcióiból.
Mi történik ilyenkor?
Először természetesen kiválasztották a megfelelő diákokat interjúk során, őket pedig két csapatba osztották. Az egyik olyan eszközökkel dolgozott, amelyek úgy működnek, mintha egy nagyon okos dizájnasszisztens dolgozna velük, aki sokkal több képet tud feldolgozni, mint egy ember, és színtrendanalízist is végeztek.
A másik csoport közösségimédia-trendekre, hangfelismerő programokra és termékkínálatra összpontosított. A közösségi médiát vizsgáló tanulók nemcsak a trendek megértésén dolgoztak, de azon is, hogy miként lehetséges közösségimédia-információkat bányászni ahhoz, hogy megállapíthassák, hol vannak lehetőségek olyan termékek és dizájnok ellátására, amelyek fogékonyak a piacra.
Hogyan reagáltak a diákok?
A kezdetekben egy kicsit nyugtalanok voltak mindannyian. Arra gondoltak, hogy „Istenem, a robotok elveszik a munkám!”. Természetes reakció volt ugyan, valószínűleg a legtöbb ember ugyanígy reagálna, de az idő előrehaladtával fejlődtek. Különösen a megértésükkel, és észrevették az ezekben az eszközökben rejlő erőt, és azt, hogy hogyan alkalmazzák. Amikor látták, ahogyan összekapcsolódik minden, akkor váltak nagyon izgatottá az ebben rejtőző potenciál miatt
– mondta Michael Ferraro, aki szerint tudható, hogy az MI-ben előrelépések fognak történni, és bár a munkát nem fogja helyettesíteni, a munkához való viszonyunkat meg fogja változtatni. Ez esetben pedig a legjobb amit tehetünk, ha megnézzük, hol tudjuk ezt a helyzetet kihasználni.
Ezzel az állítással Yuval Harari történész, a Homo Deus írója tudna vitatkozni, ugyanis szerinte az alapvető probléma az, hogy képesek leszünk-e teremteni olyan új munkahelyeket, amelyekben az emberek jobbak, mint az algoritmusok. 2050-re pedig egy új társadalmi osztály ütheti fel a fejét, amely számunkra eddig ismeretlen: a haszontalanok osztálya. Azok, akik nemcsak munkanélküliek, de alkalmazhatatlanok is. Ian Pearson futurológus szerint viszont a robotizáció inkább segíteni fogja a gazdaságot, és mindig lesznek olyan munkák, amelyekhez olyan emberi tulajdonságokra van szükség, mint a törődés vagy az együttérzés, így ezeket csak emberek tudják elvégezni.
Mindenesetre Ferraro szerint a leglényegesebb eleme az egésznek továbbra is az oktatás egy másmilyen formája:
„Ez a kísérletező oktatásról és az irányított tanulásról szól, mert a trendek nagyon gyorsan összeolvadnak, a technológiák pedig nagyon gyorsan felbukkannak. A lényege a laboratóriumnak az, hogy tanulási lehetőségeket teremtsünk, és a diákok dolgozhassanak benne. Úgy gondolom, hogy ez egy fontos része a hagyományos oktatás kiegészítésének.”
Kiemelt kép: Cameron-James Wilson
(Forrás: Dazed)
