ONE PIECE – a negyed évszázados sikertörténet

Avatar photo
2022.08.31., 13:25

Minden idők egyik legsikeresebb képregénye, a ONE PIECE 25 éve szórakoztatja világszerte a nagyközönséget. Nem túlzás kijelenteni, eposzi terjedelmű műről beszélhetünk, hiszen elérte a nagyon ritkának számító 1000. fejezetet. A sorozat 25 éves pályafutása alatt nem csökkent sem temperamentuma, sem rajongótábora. Anime adaptációjának sikere 1999 óta töretlen, kiegészült 17 filmmel, a Netflix pedig már javában dolgozik az élőszereplős feldolgozáson. De hogyan írta be magát a globális popkultúrába a még mangák világában is különcnek számító darab?

Mindenekelőtt felmerülhet a kérdés, miről szól ez a véget nem érőnek tűnő történet?

Nagyon röviden és tömören Monkey D. Luffy és legénysége kalandjait követi figyelemmel. A Straw Hats – Luffy, Zoro, Nami, Usopp, Sanji, Chopper, Robin, Franky, és Brook – Gold Roger, ismertebb nevén a Kalózok Királya kincsét kutatva hajózzák körbe a világot. Nyilvános kivégzésekor ugyanis kijelentette, hogy az általa felhalmozott, rejtélyes ONE PIECE messze elrejtve, bárkié lehet, aki képes érte az egész világon áthajózni. Ezzel elindította a Kalózok Aranykorát.

A ONE PIECE-t publikáló Shōnen Jump heti magazin 2017-es címlapja, a manga 20. évfordulójának alkalmából. Forrás: Anime News Network

Oda Eiichiro alkotása több mint 500 millió példányszámban kelt el világszerte 1997-es debütálása és 2022 augusztusa között. Megdöntve saját 2014-es rekordját, immár kétszeresen is ő lett a legnagyobb eladási számot produkáló, egyéni képregény-szerző. Bár maga a manga műfaj továbbra sem ér el olyan széles közönséget, mint a nyugati típusú Marvel képregények, a ONE PIECE kitört a nyelvi és kulturális korlátok mögül és az egyik legnagyobb kulturális alkotássá nőtte ki magát. A popkultúrába való beépülésének szimbólumaként tekinthető a Bangkokban található Wat Pariwat buddhista templom, melyet Luffy mellett olyan ikonok díszítik, mint Pókember, Pikachu, Albert Einstein vagy David Beckham.

Monkey D. Luffy szobra a Wat Pariwat buddhista templomon. Forrás: Tourist Bangkok

Képregény és manga között az olvasót megosztó, éles eltérések mutatkoznak, melyek egyaránt lehetnek megnyerők és taszítók. Ezek a különbségek pedig annak köszönhetők, hogy a két műfaj egymástól függetlenül fejlődött ki. Több évszázados fejlődéstörténetük bemutatása ONE PIECE hosszúságúra nyúlna, így a homályosabb manga történelmét mutatnám be röviden.

A szótárak egyszerűen „japán képregény” címszóval illetik, de ez aligha világít rá sajátos stílusjegyeire. Mai formáját a 20. században nyerte el, de a legősibb előzményei a 12-13. századból származó tekercsképek, melyek antropomorf állatokat mutatnak be. Az embereket kifigurázó, többek között szumózó, imádkozó, arató és rítusokat végző békák és nyulak nemcsak humoros hatást keltettek, de görbe tükröt tartottak a társadalom elé. Ez az elem pedig a jelenkorban is visszatér az állatszereplők groteszk formájában. Maga a kifejezés improvizált, vázlatot jelent, ebben az értelemben pedig a 17. századtól, az Edo-korban használták a gyors skiccekre, tanulmány rajzokra. A korszak a pop-, és tömegkultúra fejlődésében is mérföldkövet jelentett, ugyanis ekkor alakult ki a könnyű irodalom, azon belül is a képeskönyvek műfaja. Virágzott az ukiyo-e („a lebegő világ képei“) a városi lakosságkörében népszerű fametszetek kora, melyek a szórakoztató negyedek világát, tájképeket, természetfeletti lényeket is ábrázoltak.

Ezek az edo-kori vizuális és irodalmi termékek mind erősen hatottak a manga, és így az anime képi világára is. A 20. században beáramló nyugati kultúra és politikai szatírákat készítő európai újságírók által inspirálódva rövidesen megszületett Kitazawa Rakuten, a manga „ükapjának” manga rovata 1902-ben, útjára indítva a mai formában ismert képregényt. Mindenképp említést érdemel a forradalmi Tezuka Osamu, a második világháború után a műfaj propagandától való eltávolodásában, a sci-fi meghonosításában központi szerepet betöltő mangaka (manga készítő, író), akit a TV-anime alapítójaként tartunk számon. Nem véletlenül kapta a szakrális „Manga Istene” becenevet.

A Chōjū-jinbutsu-giga, a kortárs manga egyik előzménye a 12-13. századból. Forrás: Wikipédia

Több évszázad kulturális áramlata köszön vissza ma a fekete-fehér képkockákon, ezzel szemben nyugaton gyorsan elterjedt a színes nyomtatás. Ehhez a tusrajzra emlékeztető erős kontúr és éles kontraszt társul, ami a részletes környezet kidolgozáshoz elengedhetetlen. A vizualitásra nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint a szövegre, ha fellapozunk egy mangát, rögtön feltűnhet, hogy akár teljes oldalak maradnak szöveg nélkül, ami nagyobb terjedelmet is eredményez. Egyedi ritmikával, pillanatról pillanatra halad előre a történet. Talán legjellegzetesebbek a karakterek hatalmas szemei, melyeket japán művészek munkái és Disney Bambija inspiráltak, és szintén az erős, már-már túlzó érzelemkifejezés eszközei, a lefordíthatatlan hangutánzó szavak tömkelegével együtt.

Részlet a ONE PIECE mangából. Forrás: Twitter

Az amúgy is kultúrsokkot okozó karakter design egyenes groteszkbe hajlik a ONE PIECE esetében, például Luffy-nál, aki megette az „ördög gyümölcsöt”, amely emberfeletti képességekkel ruházza fel az elfogyasztóját; a teste a gumi tulajdonságait nyerte el, gumiemberré vált. Így lehetővé vált számára, hogy a testét akár a legextrémebb módon kinyújtsa. De említhetném még a hosszúnyakúak törzsét, vagy Splash és Splatter meghökkentő dragqueen-bodybuilder kinézetű duóját. Nem csoda tehát, hogy kezdetben nem aratott akkora sikert a sorozat, viszont gyorsan előnyére fordította a szerző. A hagyományos cuki esztétikának ellentmondó szokatlan, nem túl vonzó szereplők, még a rajongók számára is nehezen emészthető látványt nyújtanak sokszor, de ez a tudatos stíluskialakítás eredménye, egyértelműen eltávolítva magát a többi mangakától.

Splach és Splatter. Forrás: Twitter

Oda egész munkáját meghatározza a tudatos image és világépítés, mely törekvésre olyan ikonikus mangák hatottak, mint az Akira, a Jojo’s Bizarre Adventure és a Dragon Ball. Egy saját társadalmi rendszerrel, kultúrával, történelemmel, földrajzzal, jogrendszerrel, és gasztronómiával rendelkező komplex univerzumot teremtett, melyet a legapróbb részletekig kidolgozott, akárcsak Harry Potter varázsvilága, a Star Wars univerzum vagy a Trónok Harca kontinense is. Ráadásul rendszeresen ad interjút, aktív Twitter felhasználó, így folyamatosan tartja a kapcsolatot a fandommal. Újabbnál újabb információmorzsákat oszt meg a szereplők nemzetiségétől kezdve a vércsoportig.

Külön ONE PIECE enciklopédiák, szótárak kerültek kiadásra, sőt az egyik kalóz által „írt” szakácskönyv is. Még egy ONE PIECE tematikájú edzőterem megnyitásához is elég infó áll rendelkezésre, ahol 2023-tól exkluzív „kalózképző” edző-programokkal várják az elszánt rajongókat. Sőt pontokat is lehet gyűjteni, és így értékes nyereményeket nyerni, ezzel előrébb lépni a kalózranglétrán.

“Doflamingo = Bolyhos, puha felsőruházat?” olvasható középen. “A bolyhos, puha felsőruházat nyomában. Aranyos? A férfiak és nők eltérő véleménye.” olvasható a jobb felső sarokban. Forrás: Twitter

A ONE PIECE széles skálájú merchandise-on túl egy érdekes társadalmi jelenséget is eredményezett: a doflamingo-lányt, vagyis a dofuramingo kei joshi archetípust. 2017-ben rohamosan megnőtt azoknak a száma, akik az egyik karakter, Donquixote Doflamingo jellegzetes rózsaszín bolyhos kabátjához hasonló darabokat kezdtek hordani. Nem csak Japán-, de Dél-Korea-szerte is hatalmas trenddé nőtte ki magát, azonban a szigetországban egy teljes személyiségtípust kezdtek társítani hozzá. A „szakértők” szerint a doflamingo-lány ismertetőjegyei a puha rózsaszín kabáton túl, a rózsaszín smink, a cuki dolgok és divatiránti rajongás, az aktív social media használat; összességében imádnivaló plüssállathoz hasonló benyomást keltenek.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Meghökkentő egyvelege a vígjátéknak, akciónak, kalandfilmnek és fantasynak, ez a műfaji sokszínűség meglepő módon működik. Szórakoztató és meghökkentő, oda szögezi a nézőt a képernyő elé. A kritikusok nemcsak akciójeleneteiről, hanem szerteágazó történetéről és maximális jellem kidolgozásáról is elismerően nyilatkoznak. Annak ellenére, hogy az erőszakkal és bűnözéssel asszociálhat, a főhős nem képviseli a hagyományos „kalózszakmát”, nem gyilkos vagy fosztogató, inkább egyfajta Robin Hoodként jelenik meg, aki végső megoldásként lop, de soha nem véres erőszakkal. Luffy legfőbb szenvedélye ugyanis a világjárás és az evés, nagy eséllyel valamelyikkel minden néző-olvasó tud azonosulni. Tehát messze nem a Karib-tenger kalózai vircsaftjával kavarja fel az állóvizet.

Henry Avery, a 17.század Kalózok Királya. Forrás: History.com

Szintén a szerző zsenialitásáról és műveltségéről árulkodik a fikció alapjául szolgáló rengeteg történelmi, és multikulturális elem. Az alaptörténet a Kalózok Aranykorán alapszik, mely 1650 és 1730 közé tehető, sőt Gold Roger kivégzése is ekkori eseményen alapul. Olivier Levasseur, francia kalóz az utolsó szó jogán a kalózok történetének egyik legnagyobb kincséről tett említést, melyet ma több mint 478 milliárd forintra becsülnek. Egy kriptogramot hagyott hátra, amely a kincs hollétére utaló nyomokat tartalmaz, mely a sorozatban szereplő ponegliffeket inspirálta. Az előkelő Kalózok Királya címet pedig az angol Henry Avery tudhatta magáénak a valóságban. De visszaköszön az egyes szereplőkön Humphry Bogart, Micheal Jackson, Steve Tyler, Hamupipőke, Lucky Luke, sőt még Rudolf a piros orrú rénszarvas is. A popkulturális utalásokon túl Oda rengeteget merített az egyiptomi, japán és algonkin indián mitológiából is. A műfajt alapjaiban meghatározó ukiyo-e előtt is tiszteleg a szerző, megidézi Hokusai hullámait és A halász feleségének álmát is, utóbbit pornográf tartalom nélkül. Az egyes szigetek is különböző országokat reprezentálnak, például Dressrosa Királyság Spanyolországot, Wano pedig a feudális Japánt. Az Oda által megteremtett világ egyszerre érződik ismerősnek, és a fantázia szüleményének – viszont izgalmas felfedezni és megfejteni az utalásokat.

Ahogy lelepleződik a korrupt háttérhatalom, úgy válik egyre inkább társadalomkritikussá, és politikai színezetűvé a történet. A klasszikus shounen – fiatal fiúknak szóló – manga motívumain túl, mint barátság, bajtársiasság, dicsőség túlmutatva olyan problémákat boncolgat a multikulturális világban, mint a rabszolgaság, korrupció, az alsóbb társadalmi rétegek kizsákmányolása, nemi szerepek és erkölcs. Az 90-es évek tinédzser olvasóival, együtt nőtt fel a történet, szemtanúi lehetünk a pályakezdő Oda bestseller-szerzővé válásának is.

Úgy tűnhet 25 év után megérett a lezárásra, azonban a szerző megerősítette, hogy akad még a tarsolyában 4-5 évnyi cselekmény. Mivel a rövid és hosszútávú történetmesélés is jól kimunkált, a ONE PIECE hosszú távú narratívájában később kifizetődnek a kisebb cselekményszálak. Az eddigi minőséget tekintve a rajongók nem is a történet ellaposodásától, hanem a készülő Netflix adaptációtól tartanak, aggodalmukra pedig okot ad a megbukott élőszereplős Cowboy Bebop.

Címkék: , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás