Így készült a tavalyi év filmcsodája, a Gravitáció
„Várnotok kell még vagy legalább hét évet, hogy eleget fejlődjön a technika. Addig nem tudjátok megcsinálni” – mondta David Fincher. „Megvan a technika, csak meg kell teremtenetek a megvalósításhoz szükséges eszközöket” – állította ezzel szemben James Cameron. Valahol félúton lehet az igazság, Alfonso Cuarón ugyanis hét helyett csupán négy és fél évet várt arra, hogy elkészíthesse Oscar-díjra jelölt, Gravitáció című filmjét.
A Golden Globe-díjas rendező alkotása már az első héten rekordot döntött, és a nyitóhétvégéjén kitermelte százmillió dolláros költségvetését. A filmhez, melyet részben Steven Spielberg Párbaj című mozija inspirált, néha onnan jöttek a legjobb ötletek, ahonnan még a készítők sem igazán várták. Cuarónék a problémákról, a nagy ötleteikről és váratlan megoldásokról meséltek.
Vegyük például Peter Gabrielt. Látszólag semmi köze a mexikói filmrendező nagy költségvetésű, hollywoodi filmjéhez, pedig a Gravitáció operatőre, Emmanuel ’Chivo’ Lubezki a semmihez sem hasonlítható, szűretlen, űrbéli fény filmes megjelenítésének problémáját az angol énekes koncertjét hallgatva oldotta meg. A felismerés akkor hasított belé, amikor a koncert világítását nézegetve rájött: LED-fényekkel tudják a legvalósághűbb, legtermészetesebb eredményt elérni. Hozzávetőlegesen kétmillió, állítható fényerejű izzót használtak a forgatás alatt, melyek segítségével képesek voltak szabályozni a fény színét és helyzetét.
Tim Webbert – aki az Avatar és a Sötét lovag után a Gravitáció vizuális effektjeiért is felelős volt -, Christopher DeFaria, a Warner Brothers produkciós vezetője megszállottan bombázta költségcsökkentő ötleteivel. „Csak egy irodai székre lesz szükségünk, valamire, ami mozgatja, és egy emberre, aki a szék körül futkos és tartja a fényeket” – mondta DeFaria, kivívva ezzel, hogy a filmkészítők legjobb barátjukként, egyben legnagyobb ellenségükként gondoljanak rá a forgatások alatt.
A Cuarón-Webber-Lubezki triónak azonban nem csak DeFaria büdzséfaragó tippjeivel kellett megküzdenie: a forgatások előtt storyboardot és virtuális animációt kellett kreálniuk, hogy a későbbiekben tisztában legyenek azzal, pontosan hogyan kell mozognia a kamerának, milyen legyen a világítás, vagy a színészek egyes mozdulatainak koreográfiája, időzítése. Mindemellett Bullockék mozgatását, előre koreografált, lebegő táncának érzékeltetését sem volt problémamentes megoldani, az őket emelgető robotokat ugyanis nemcsak, hogy az utolsó pillanatban kapta meg a stáb, de az első forgatási nap előestéjén még csak nem is működtek.
Azonban, nehézségek ide vagy oda, Sandra Bullock zéró gravitáció illúzióját keltő, tökéletesen időzített mozdulatai láttán egy picit mind ott voltunk az életéért küzdő Ryan Stone-nal, miközben legbelül hálát adunk annak a négy és fél évnek, ami lehetővé tette ezt.
Szöveg: Bácskai Júlia
