Daniel Olatunji a szabálytalanság esztétikájával hívja fel a figyelmet a slow fashion fontosságára
A divatipar az utóbbi évtizedekben a környezetszennyezés egyik legjelentősebb problémájává nőtte ki magát. Ezért is különösen fontos, hogy a szakma feltörekvő generációja már nemhogy belátta a pusztítás mértékét, de a legkülönlegesebb darabok előállításával igyekszik helyreállítani a fogyasztói társadalom értékrendjét. Nem tesz másként a Monad London fiatal tervezője, Daniel Olatunji sem, aki hulladék textilek és antik francia lenvásznak segítségével prezentálja a slow fashion fogalmát.
A Central Saint Martins férfi ruházati szakán végzett tervező, Daniel Olatunji éveken keresztül a perfekcionizmus rabja volt, személyes hangját azonban csak a japán kultúra szépségről alkotott szemléletében találta meg.
Az Another Man magazinnak így nyilatkozott erről:
„Nem sokkal azután, hogy lediplomáztam, felfedeztem a vabi-szabit, amely lényegében a tökéletlenség tiszteletére épül. Pontosan ebben rejlik a munkám valódi lelke, a kaotikus megjelenésben és a durva eldolgozásokban.”
Az elkészült darabokat olyan újrahasznosított anyagok alkotják, amelyek nem pusztán a környezettudatosság manifesztumai, de egyéni, izgalmas történetek hordozói is.
Daniel Olatunji személy szerint gyakran keres fel francia régiségboltokat, hogy aztán egy-egy antik terítőből vagy textilszalvétából készítse el a következő kollekció központi darabjait. Mindemellett a népi hagyományok tisztelete, és az afrikai törzsi kultúrák iránti vonzalom is nagyban meghatározza az alkotás metódusát.
A 2020-as tavaszi-nyári kollekció esetében a felhasznált anyagok jelentős részét a varrodai orsókon maradt cérnavégekből szőtték össze, Catarina Riccabona alázatos munkája által.
A kollekció munkafolyamatai egyébként tökéletesen definiálják a márka alapvető misszióját, amelynek legfőbb célja olyan idő- és energiaigényes darabok létrehozása, melyeket akár évtizedeken keresztül használhatunk. A tervező szerint kifejezetten az tudná megmenteni a divatipar süllyedő hajóját, ha megszűnne a szezonról szezonra orientálódó gyártási kényszer.
Olatunji kifejtette:
A kézi szövéssel például csak kis mennyiségben, rengeteg idő alatt tudunk anyagokat előállítani. Amikor elkészítettem azt a kollekciót, melyben fulbék kézművesek munkáit használtam fel, egy egész évet töltöttem az előkészületekkel. Ezt egyértelműen lehetetlen megtenni mindegy egyes szezonban, különben tönkremegy a vállalkozásod. Egy ideális világban nem vennék részt a divatipar ciklusaiban. Persze, minden évszaknak megadnám az új formáit, de a korábbi elemeket örökre megőrizném.
Fotók: Monad London
Köszönjük, Another Man!
