Véletlenül megtaláltak egy szinte kész Kubrick-forgatókönyvet, amelyből akár még film is lehet
Hihetetlen szerencsére vall, hogy több mint fél évszázad távlatában először került nyilvánosságra a Lolita inverzének titulált forgatókönyv, amelyet 1956-ban írt meg Stanley Kubrick Burning Secret címen.
Az egész némi gyanútlan kutatómunkával kezdődött, amikor a walesi egyetemi professzor, Nathan Abrams legújabb, Eyes Wide Shut: Stanley Kubrick and the Making of His Final Film című könyvén kezdett dolgozni. Egy szinte befejezett forgatókönyvre bukkant, amely a 28 éves Stanley Kubrick keze munkája volt, Calder Willingham regényíró közreműködésével. Közös munkájuk gyümölcse végül A dicsőség ösvényei lett, a Burning Secret létezésének titkát pedig mindketten a sírba vitték. Felmerülhet a kérdés, hogy a kis híján forgatásra kész történet miért fulladt kudarcba, és tűnt el 60 évre a kíváncsi tekintetek elől?
A Stefan Zweig 1913-as, szenvedélyes novelláján alapuló forgatókönyv egy olyan férfi történetét dolgozza fel, aki azért lép kapcsolatba egy tízéves kisfiúval, hogy közelebb férkőzhessen a gyermek édesanyjához, és elcsábíthassa az asszonyt. Emiatt hasonlították a filmötletet Kubrick 1962-ben megjelent, tabudöntő Lolitájához, amely szintén nagy port kavart a maga megjelenésével. Egy elmélet szerint éppen ez volt az oka annak, hogy nem vitték vászonra a Burning Secretet: túlságosan megelőzte a korát, illetve annak befogadóképességét.
Nathan Abrams a következőképpen fogalmazta meg, hogy szerinte miért nem felelt meg a forgatókönyv a hollywoodi cenzoroknak:
A gyermek véletlenszerűen kerül az anyja és az esetleges szeretője közé. Kibontakozik egy zavarba ejtő történet, ahol szexualitással és gyermekbántalmazással átitatott tartalmak rejlenek a felszín alatt. A Burning Secretben a főszereplő próbálkozik a fiúval, hogy közelebb jusson az anyához, míg a Lolitában feleségül veszi az anyát, hogy eljusson a lányához. Azt hiszem, az 1956-os gyártási kóddal nem volt megvalósítható az, ami 1962-ben sikerülhetett a Lolitával.
A másik ok szerint az MGM stúdiója nem találta elég vonzónak a történetet, és azzal is tisztában voltak, hogy a rendező párhuzamosan már az általuk fantáziadúsabbnak ítélt A dicsőség ösvényei forgatókönyvén dolgozik.
Stanley Kubrick lényegét tekintve nem változtatott a történeten, csakis a körülményeket csavarta meg kissé. A bécsi regényt egy kortárs amerikai környezetbe helyezte át, akárcsak legutolsó filmjét, a Tágra zárt szemeket, amely Arthur Schnitzler 1926-os regényén alapul.
Abrams elmondása szerint a legkevésbé sem lenne problémás posztumusz elkészíteni a filmet, hiszen a forgatókönyv szinte már most teljes. Korábban volt rá példa, hogy Steven Spielberg egy publikálatlan Kubrick-projektből készített filmet A. I. címmel, amelyet két Oscar-díjra is jelöltek. Ennek fényében könnyen megeshet, hogy Nathan Abrams egy igazi mesterművet segített a világra.
(Forrás: The Guardian)
