Tíz évnyi illegális tombolás: a ’90-es évek ikonikus rave-partijainak kulisszatitkai
„Minden ember élete más-más dolgok körül forog. A miénk központjában a zene volt.”
Ismerd meg a lányt, aki végigfotózta a kilencvenes évek legvadabb bulijait!
Vinca Petersen csupán tizenhét éves volt, mikor az oktatási rendszerrel való elégedetlensége és otthoni nehézségei miatt Londonba költözött: ez jelöli annak a kivételes, lenyűgöző évtizednek a kezdetét, melyet fotói dokumentálnak. Ettől kezdve tíz éven keresztül járta Európát, illegális rave partikat, bulikat és fesztiválokat szervezve. A több napos (sok esetben az akkoriban megjelenő ecstasy-val átvészelt) zenei rendezvényeket jellemzően félreeső, elhagyatott helyeken szervezték, például raktárépületekben, szerelőcsarnokokban, vagy valamilyen szabadtéri helyszínen.
Bár mindez romantikusnak és vadregényesnek hangozhat, Petersen elmondása szerint az évtized mégsem egyetlen óriási parti volt, annak ellenére, hogy valóban rengeteg volt belőlük.
Az a gondtalan, minden felelősségtől és kötelezettségtől mentes élet, amit a legtöbben irigyeltek tőle, csak illúzió volt. Az esték szervezése, a hatóságokkal való macska-egér játék rengeteg energiát felemésztett, mellettük pedig a folyamatos utazás hozta magával a legnagyobb nehézségeket.
Petersen és barátai jellemzően lakókocsikban, teherautókban, autóbuszokban éltek, állandóan mozgásban, így olyan alapvető, állandó lakhely mellett természetes dolgok jelentettek problémát minden egyes nap, mint az ivóvíz beszerzése és a főzés, valamint a járművek motorjainak karbantartása, állandó javítgatása.
Ennek az ellentmondásos és egyedülálló életstílusnak a dokumentálása szavakkal, történetek összeszedésével lehetetlennek tűnt, így kezdett Petersen inkább képeket készíteni.
Saját szavaival élve, annyi különös és rendkívüli esemény szemtanúja volt, és annyi hasonlót élt át, hogy saját memóriája is cserben hagyta, mikor megpróbált visszaemlékezni és összeszedni őket. A fotózás vált tehát a történetmesélés, és az emlékezés legfőbb segítségévé is, a képek pedig 1999-es No System című könyvében kaptak helyet, kiegészülve különböző jegyzetekkel, naplóbejegyzésekkel.
A könyv a szabadság ízét hivatott közvetíteni, elénk tárja az élet egy teljesen más műfaját. Egy olyan típusú kötetlenséget és függetlenséget mutat be, mely Petersen szerint mindenki számára elérhető, aki nyitott rá – nem kell hozzá visszamennünk a kilencvenes évekbe, elég hozzá egy bizonyos életfilozófia elsajátítása is.
Vinca Petersen más munkáit ezen a linken tekinthetitek meg, a No System című könyvből pedig itt tudtok rendelni.
