ONE PIECE – a negyed évszázados sikertörténet

Minden idők egyik legsikeresebb képregénye, a ONE PIECE 25 éve szórakoztatja világszerte a nagyközönséget. Nem túlzás kijelenteni, eposzi terjedelmű műről beszélhetünk, hiszen elérte a nagyon ritkának számító 1000. fejezetet. A sorozat 25 éves pályafutása alatt nem csökkent sem temperamentuma, sem rajongótábora. Anime adaptációjának sikere 1999 óta töretlen, kiegészült 17 filmmel, a Netflix pedig már javában dolgozik az élőszereplős feldolgozáson. De hogyan írta be magát a globális popkultúrába a még mangák világában is különcnek számító darab?

Mindenekelőtt felmerülhet a kérdés, miről szól ez a véget nem érőnek tűnő történet?

Nagyon röviden és tömören Monkey D. Luffy és legénysége kalandjait követi figyelemmel. A Straw Hats – Luffy, Zoro, Nami, Usopp, Sanji, Chopper, Robin, Franky, és Brook – Gold Roger, ismertebb nevén a Kalózok Királya kincsét kutatva hajózzák körbe a világot. Nyilvános kivégzésekor ugyanis kijelentette, hogy az általa felhalmozott, rejtélyes ONE PIECE messze elrejtve, bárkié lehet, aki képes érte az egész világon áthajózni. Ezzel elindította a Kalózok Aranykorát.

Oda Eiichiro alkotása több mint 500 millió példányszámban kelt el világszerte 1997-es debütálása és 2022 augusztusa között. Megdöntve saját 2014-es rekordját, immár kétszeresen is ő lett a legnagyobb eladási számot produkáló, egyéni képregény-szerző. Bár maga a manga műfaj továbbra sem ér el olyan széles közönséget, mint a nyugati típusú Marvel képregények, a ONE PIECE kitört a nyelvi és kulturális korlátok mögül és az egyik legnagyobb kulturális alkotássá nőtte ki magát. A popkultúrába való beépülésének szimbólumaként tekinthető a Bangkokban található Wat Pariwat buddhista templom, melyet Luffy mellett olyan ikonok díszítik, mint Pókember, Pikachu, Albert Einstein vagy David Beckham.

Képregény és manga között az olvasót megosztó, éles eltérések mutatkoznak, melyek egyaránt lehetnek megnyerők és taszítók. Ezek a különbségek pedig annak köszönhetők, hogy a két műfaj egymástól függetlenül fejlődött ki. Több évszázados fejlődéstörténetük bemutatása ONE PIECE hosszúságúra nyúlna, így a homályosabb manga történelmét mutatnám be röviden.

A szótárak egyszerűen „japán képregény” címszóval illetik, de ez aligha világít rá sajátos stílusjegyeire. Mai formáját a 20. században nyerte el, de a legősibb előzményei a 12-13. századból származó tekercsképek, melyek antropomorf állatokat mutatnak be. Az embereket kifigurázó, többek között szumózó, imádkozó, arató és rítusokat végző békák és nyulak nemcsak humoros hatást keltettek, de görbe tükröt tartottak a társadalom elé. Ez az elem pedig a jelenkorban is visszatér az állatszereplők groteszk formájában. Maga a kifejezés improvizált, vázlatot jelent, ebben az értelemben pedig a 17. századtól, az Edo-korban használták a gyors skiccekre, tanulmány rajzokra. A korszak a pop-, és tömegkultúra fejlődésében is mérföldkövet jelentett, ugyanis ekkor alakult ki a könnyű irodalom, azon belül is a képeskönyvek műfaja. Virágzott az ukiyo-e („a lebegő világ képei“) a városi lakosságkörében népszerű fametszetek kora, melyek a szórakoztató negyedek világát, tájképeket, természetfeletti lényeket is ábrázoltak.

Ezek az edo-kori vizuális és irodalmi termékek mind erősen hatottak a manga, és így az anime képi világára is. A 20. században beáramló nyugati kultúra és politikai szatírákat készítő európai újságírók által inspirálódva rövidesen megszületett Kitazawa Rakuten, a manga „ükapjának” manga rovata 1902-ben, útjára indítva a mai formában ismert képregényt. Mindenképp említést érdemel a forradalmi Tezuka Osamu, a második világháború után a műfaj propagandától való eltávolodásában, a sci-fi meghonosításában központi szerepet betöltő mangaka (manga készítő, író), akit a TV-anime alapítójaként tartunk számon. Nem véletlenül kapta a szakrális „Manga Istene” becenevet.

Több évszázad kulturális áramlata köszön vissza ma a fekete-fehér képkockákon, ezzel szemben nyugaton gyorsan elterjedt a színes nyomtatás. Ehhez a tusrajzra emlékeztető erős kontúr és éles kontraszt társul, ami a részletes környezet kidolgozáshoz elengedhetetlen. A vizualitásra nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint a szövegre, ha fellapozunk egy mangát, rögtön feltűnhet, hogy akár teljes oldalak maradnak szöveg nélkül, ami nagyobb terjedelmet is eredményez. Egyedi ritmikával, pillanatról pillanatra halad előre a történet. Talán legjellegzetesebbek a karakterek hatalmas szemei, melyeket japán művészek munkái és Disney Bambija inspiráltak, és szintén az erős, már-már túlzó érzelemkifejezés eszközei, a lefordíthatatlan hangutánzó szavak tömkelegével együtt.

Az amúgy is kultúrsokkot okozó karakter design egyenes groteszkbe hajlik a ONE PIECE esetében, például Luffy-nál, aki megette az „ördög gyümölcsöt”, amely emberfeletti képességekkel ruházza fel az elfogyasztóját; a teste a gumi tulajdonságait nyerte el, gumiemberré vált. Így lehetővé vált számára, hogy a testét akár a legextrémebb módon kinyújtsa. De említhetném még a hosszúnyakúak törzsét, vagy Splash és Splatter meghökkentő dragqueen-bodybuilder kinézetű duóját. Nem csoda tehát, hogy kezdetben nem aratott akkora sikert a sorozat, viszont gyorsan előnyére fordította a szerző. A hagyományos cuki esztétikának ellentmondó szokatlan, nem túl vonzó szereplők, még a rajongók számára is nehezen emészthető látványt nyújtanak sokszor, de ez a tudatos stíluskialakítás eredménye, egyértelműen eltávolítva magát a többi mangakától.

Oda egész munkáját meghatározza a tudatos image és világépítés, mely törekvésre olyan ikonikus mangák hatottak, mint az Akira, a Jojo’s Bizarre Adventure és a Dragon Ball. Egy saját társadalmi rendszerrel, kultúrával, történelemmel, földrajzzal, jogrendszerrel, és gasztronómiával rendelkező komplex univerzumot teremtett, melyet a legapróbb részletekig kidolgozott, akárcsak Harry Potter varázsvilága, a Star Wars univerzum vagy a Trónok Harca kontinense is. Ráadásul rendszeresen ad interjút, aktív Twitter felhasználó, így folyamatosan tartja a kapcsolatot a fandommal. Újabbnál újabb információmorzsákat oszt meg a szereplők nemzetiségétől kezdve a vércsoportig.

Külön ONE PIECE enciklopédiák, szótárak kerültek kiadásra, sőt az egyik kalóz által „írt” szakácskönyv is. Még egy ONE PIECE tematikájú edzőterem megnyitásához is elég infó áll rendelkezésre, ahol 2023-tól exkluzív „kalózképző” edző-programokkal várják az elszánt rajongókat. Sőt pontokat is lehet gyűjteni, és így értékes nyereményeket nyerni, ezzel előrébb lépni a kalózranglétrán.

A ONE PIECE széles skálájú merchandise-on túl egy érdekes társadalmi jelenséget is eredményezett: a doflamingo-lányt, vagyis a dofuramingo kei joshi archetípust. 2017-ben rohamosan megnőtt azoknak a száma, akik az egyik karakter, Donquixote Doflamingo jellegzetes rózsaszín bolyhos kabátjához hasonló darabokat kezdtek hordani. Nem csak Japán-, de Dél-Korea-szerte is hatalmas trenddé nőtte ki magát, azonban a szigetországban egy teljes személyiségtípust kezdtek társítani hozzá. A „szakértők” szerint a doflamingo-lány ismertetőjegyei a puha rózsaszín kabáton túl, a rózsaszín smink, a cuki dolgok és divatiránti rajongás, az aktív social media használat; összességében imádnivaló plüssállathoz hasonló benyomást keltenek.

Meghökkentő egyvelege a vígjátéknak, akciónak, kalandfilmnek és fantasynak, ez a műfaji sokszínűség meglepő módon működik. Szórakoztató és meghökkentő, oda szögezi a nézőt a képernyő elé. A kritikusok nemcsak akciójeleneteiről, hanem szerteágazó történetéről és maximális jellem kidolgozásáról is elismerően nyilatkoznak. Annak ellenére, hogy az erőszakkal és bűnözéssel asszociálhat, a főhős nem képviseli a hagyományos „kalózszakmát”, nem gyilkos vagy fosztogató, inkább egyfajta Robin Hoodként jelenik meg, aki végső megoldásként lop, de soha nem véres erőszakkal. Luffy legfőbb szenvedélye ugyanis a világjárás és az evés, nagy eséllyel valamelyikkel minden néző-olvasó tud azonosulni. Tehát messze nem a Karib-tenger kalózai vircsaftjával kavarja fel az állóvizet.

Szintén a szerző zsenialitásáról és műveltségéről árulkodik a fikció alapjául szolgáló rengeteg történelmi, és multikulturális elem. Az alaptörténet a Kalózok Aranykorán alapszik, mely 1650 és 1730 közé tehető, sőt Gold Roger kivégzése is ekkori eseményen alapul. Olivier Levasseur, francia kalóz az utolsó szó jogán a kalózok történetének egyik legnagyobb kincséről tett említést, melyet ma több mint 478 milliárd forintra becsülnek. Egy kriptogramot hagyott hátra, amely a kincs hollétére utaló nyomokat tartalmaz, mely a sorozatban szereplő ponegliffeket inspirálta. Az előkelő Kalózok Királya címet pedig az angol Henry Avery tudhatta magáénak a valóságban. De visszaköszön az egyes szereplőkön Humphry Bogart, Micheal Jackson, Steve Tyler, Hamupipőke, Lucky Luke, sőt még Rudolf a piros orrú rénszarvas is. A popkulturális utalásokon túl Oda rengeteget merített az egyiptomi, japán és algonkin indián mitológiából is. A műfajt alapjaiban meghatározó ukiyo-e előtt is tiszteleg a szerző, megidézi Hokusai hullámait és A halász feleségének álmát is, utóbbit pornográf tartalom nélkül. Az egyes szigetek is különböző országokat reprezentálnak, például Dressrosa Királyság Spanyolországot, Wano pedig a feudális Japánt. Az Oda által megteremtett világ egyszerre érződik ismerősnek, és a fantázia szüleményének – viszont izgalmas felfedezni és megfejteni az utalásokat.

Ahogy lelepleződik a korrupt háttérhatalom, úgy válik egyre inkább társadalomkritikussá, és politikai színezetűvé a történet. A klasszikus shounen – fiatal fiúknak szóló – manga motívumain túl, mint barátság, bajtársiasság, dicsőség túlmutatva olyan problémákat boncolgat a multikulturális világban, mint a rabszolgaság, korrupció, az alsóbb társadalmi rétegek kizsákmányolása, nemi szerepek és erkölcs. Az 90-es évek tinédzser olvasóival, együtt nőtt fel a történet, szemtanúi lehetünk a pályakezdő Oda bestseller-szerzővé válásának is.

Úgy tűnhet 25 év után megérett a lezárásra, azonban a szerző megerősítette, hogy akad még a tarsolyában 4-5 évnyi cselekmény. Mivel a rövid és hosszútávú történetmesélés is jól kimunkált, a ONE PIECE hosszú távú narratívájában később kifizetődnek a kisebb cselekményszálak. Az eddigi minőséget tekintve a rajongók nem is a történet ellaposodásától, hanem a készülő Netflix adaptációtól tartanak, aggodalmukra pedig okot ad a megbukott élőszereplős Cowboy Bebop.

Címkék: japán, manga, anime, ONE PIECE, Oda Eiichiro, képregény