Lehetőségek fogságában

Választási lehetőségeket adnak a kezünkbe, már idejekorán, és elvárják, hogy jól döntsünk, a megfelelőt válasszuk. A megfelelőt a környezetünk, és saját magunk számára is. Iskolapadból iskolapadba, kamasz szerelemből, felnőtt kapcsolatba lépjünk tovább, vagy épp egyedülálló státuszban maradjunk. Válasszunk szakmát, párt, stílust, jövőt, egy képet, amiről azt hisszük talán a miénk, és reméljük, hogy sikerül alkalmazkodnunk hozzá. Látszólag jól működő gépezeteket építünk magunk köré, elkezdjük az életünk. Azonban néha megesik, hogy egy fogaskerék elromlik, egy apró csavar meglazul, ebben a gépezetben, vagy épp mi magunk nem akarjuk működtetni már tovább.

Megesik persze, hogy rábukkanunk, és visszatér minden a régi kerékvágásba, de van, hogy olyan kínzóan kívülállónak érezzük magunkat a saját, jól felépített világunkban, hogy radikális lépésekre kell szánnunk magunkat. Változtatnunk kell. Hiszen a lehetőségeink határtalanok, és bár eseteként különbözőek, mindig van választásunk. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy bármit elérhetünk, bármit megkaphatunk és bármit megtehetünk, csupán akarnunk kell. Ehhez talán az a legfontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, mi az, amit igazán akarunk.

Mi magunk, nem pedig a környezetünk, a társadalom, a barátok, a család. Hiszen ez a mi életünk, és ezt senki sem élheti le helyettünk. Merjünk váltani, akár munkáról, iskoláról, párkapcsolatról, vagy esetleg egy másik országról, kultúráról legyen is szó. Éljünk a lehetőségeinkkel, és ha hibázunk, ne féljük beismerni azt. Egy ideig-óráig halogathatjuk ugyan, de egy napon mindenkinek el kell indulnia azon a sárgaköves úton. A kérdés csak az, hogy bátran végig merünk-e menni rajta, saját döntéseinktől vezérelve, vagy behunyt szemmel elakadunk az útpadkánál. Az ugyanis csak rajtunk múlik, hogy hol ér véget az utazás.

Szerző: Szikszai Anna