Így fest a Notre-Dame pusztulása a párizsi fiatalság reflexiójában
Párizs alighanem legkultikusabb épülete április 15-én borult végzetes lángokba, a katedrális másfél évszázadon keresztül épült tetőszerkezete pedig néhány óra leforgása alatt a tűz martalékává vált. A rejtélyes baleset világszerte számos teóriát és nézeteltérést eredményezett, melyek hátteréről a helyi fiatalok is megosztották személyes gondolataikat.
A hosszú emberöltők alatt létrehozott Notre-Dame leleményessége és összművészeti produktuma már-már emberfeletti formákat öltött a maga idejében, melynek mai szemmel is nagyra becsült értékeit a Cité-sziget őrizte, egészen a végzetes napig.
Awa, a helyi politológiai egyetem hallgatója a következőképpen emlékszik vissza a szomorú hír hallatán támadt gondolataira:
Az elmémben azonnal felmerült a kérdés: ki tehette ezt, miért? A kultúra, az örökség, és a történelem megszállottja vagyok, a Notre-Dame létezése pedig reprezentálja azt, hogy honnan jöttünk és hová tartunk. Franciaországnak rengeteg olyan épülete van, ami ekkora jelentőséggel bír, mégsem respektáljuk őket eléggé. Tényleg egy tűz kell ahhoz, hogy emlékezzünk arra, hogy egyáltalán léteznek?
Fotó: Marin Driguez | Awa portréja
A hétfő esti események tagadhatatlanul gyászos hangulatot borítottak a műkedvelők érzéseire, habár a felújítás lehetősége még csak kétségeket sem vont maga után. Az elképzelés hihetetlen mennyiségű embert és szervezetet mozgósított, akik meglepő mértékben ajánlották fel anyagi támogatásaikat a káreset kezelésére.
Fotó: Christophe Petit Tesson
Párizs legnagyobb kapitalista vállalatai is kinyilvánították a rekonstrukciós munkálatokhoz való hozzájárulásukat, amely mindamellett, hogy hatalmas segítség, egyúttal az évszázad marketingfogása is.
Mindennek tudatában könnyűszerrel merülhetnek fel olyan kérdések, mint például az, hogy ha a vállalkozók valóban több szász millió eurónyi mozgósítható összeggel rendelkeznek, akkor miért pusztán olyan ügyben hajlandóak adakozni, amelyben érdekeltséget látnak? Továbbá, mennyire morális gazdasági hasznot húzni egy történelmi jelentőségű katasztrófából?
A populáció számtalan olyan problémával küszködik, amelyre megoldásul szolgálna az anyagi összefogás, a Notre-Dame esete pedig pusztán egyike azon a drámai helyzeteknek, amelyekkel a 21. század társadalmának kell megküzdenie. Az pedig csupán szubjektív etikai kérdés, hogy a mély szegénység részleges felszámolását, vagy éppen egy történelmi műalkotás rekonstrukcióját soroljuk előbbre a teendőink végtelen listáján.
A muszlim országokban az ISIS hatalomátvételével olyan egyiptomi és vallási helyeket pusztítottak el, amelyek egyértelműen fontosabbak voltak, mégsem érdekelt senkit. Most, hogy Párizsban is megtörtént ugyanez, az egész világ szükségét érzi, hogy befektessen a felújításokra, és ez személy szerint kissé cinikussá tesz. Ha engem kérdezel, őrület, hogy az emberek néhány óra leforgása alatt 450 millió eurót adományoztak egyetlen kis templomnak! Rengeteg más olyan problémánk van, ami ténylegesen befolyásolja az emberi létet. – fejtegette véleményét Jonathan, a 21 éves izraeli származású művész.
Fotó: Marin Driguez | Jonathan portréja
A vizsgálatok során megállapították, hogy teljes mértékben kizárható a szándékos gyújtogatás, hiszen a tüzet hatalmas valószínűséggel egy elektromos rövidzárlat okozta. A konkrét nyomozás mindemellett jelentősen elhúzódhat, tekintve, hogy biztonsági okokból a katedrálisban tartózkodni egyelőre fokozottan veszélyes.
Köszönjük, i-D!
