Hanna – Gyilkos természet
Hanna, a fiatal lány (Saoirse Ronan) édesapjával (Eric Bana) a világtól elvonultan, nomád életmódot folytatva él. Az apa megtanította mindenre, ami szükséges lehet az élethez, ám a lány egy idő után többre kezd vágyni, mint az elméleti tudás.
Annál is inkább, mert ‘kiképzésének’ célja az, hogy bosszút álljon anyja halálán. Apja elengedi hát Hannát, hogy megvívja a harcot, ám az ellenség, a könyörtelen ügynöknő (
Cate Blanchett), akivel még Hannának is meggyűlik a baja. Találkozásuktól kezdve egész Európát átszelő macska-egér játék kezdődik. A film a „klasszikus alapkövetelményeknek” megfelel, vagyis megismerjük belőle a szereplők motivációját és megtudjuk ki is Hanna valójában. Végig fenntartja az érdeklődést, nem fullad unalomba a történet, ugyanakkor a képsorokat figyelve olyan érzésünk lehet, hogy „Ezt már láttam valahol”(
Kill Bill, Ha/ver stb.). A cselekmény azonban nem eléggé kidolgozott és nem érezzük azt a ‘valamit’, amitől egy film igazán lenyűgöz. Érdekes alapötlet, jó szereposztás, figyelemfelkeltő filmzene – ennyi az, amit a film erényeiként említhetünk, a végeredmény viszont még csak egy erősnek sem mondható közepes.
A filmzenét a The Chemical Brothers neve fémjelzi, ami bár önmagában megállja a helyét, a filmhez valahogy nem kapcsolódik, az egész atmoszférájától idegen. Összességében, a mozilátogatók joggal „ciccenthetnek” a vége főcím alatt, hiszen ebből a 111 percből klasszisokkal többet is ki lehetett volna hozni.
Szerző: zséóefi
Címkék: film