A szerző, aki Andy Bell menedzsere – és emellett élettársa is volt hosszú éveken keresztül -, egy helyenként megható, néhol sokkoló, de mindemellett sokszor hangos nevetésre is késztető kötetet publikált kettejük kapcsolatáról. A könyv születésének tragikus apropóját egy stroke-sorozat szolgáltatta, melyet a sex, drugs & rock and roll hármas istenségének hódoló Paul egy Los Angeles-i luxushotelben szenvedett el. Kómából ébredve és rádöbbenve arra, hogy felépülésének kezdeti szakaszában csak írásban tud kommunikálni a külvilággal, nekilátott, hogy addigi élettörténetét papírra vesse.
A részben a francia Elle magazin főszerkesztőjének, Jean-Dominique Bauby-nak szívszorító memoárjából – melyből négy Oscar-díjra jelölt film is készült („Szkafander és pillangó”) -, részben pedig a ’70-es évek angol gay ikon színészének, Quentin Crisp-nek a visszaemlékezéseiből ihletet merítő önéletrajzi kötet egy olyan meleg férfi szembesülése az emberi lét múlandóságával, akit életének teljében agyvérzés sújt. Kórházi ágyának börtönéből visszatekint gyermekkorára, arra, hogy milyen is volt csóró srácként felnőni Kaliforniában, majd szembesülni saját másságával, kemény drogosnak lenni, végül Londonban Andy Bell oldalán megtalálni a szerelmet.
Miután élete filmjét így végigpörgeti, arra a konklúzióra jut, hogy kapott még egy utolsó lehetőséget, dolgai rendbetételére. A könyv másik főhőse a másságát nyíltan vállaló Andy Bell, a ’80-as és ’90-es évek, valamint napjaink ünnepelt popsztárja. Paul írása azt is bemutatja, hogyan változtatta meg kettejük életét az Erasure sikere, mely együtt járt csillogással, pénzzel és az azon vásárolt drogokkal.
Kapcsolatuk legkeményebb erőpróbája azonban az AIDS-szel való találkozás volt. Bár, az Erasure frontembere betegségéről csak 2004-ben beszélt először nagy nyilvánosság előtt, már 1998 óta éli a HIV-fertőzöttek életét. Partnere azonban jóval korábban, 1990-ben szembesült a gyilkos kórral.
A popénekes elmondása szerint, Paul Hickey AIDS-szel folytatott harca még inkább lebilincselő olvasmánnyá teszi a könyvet.
„Paul-lal akkor közölték, hogy HIV pozitív, mikor az első ráncfelvarrása előtt vérvételre ment Londonban. Az orvos azt mondta neki: ‘Nézze, Mr. Hickey, rossz híreim vannak, Ön meg fog halni.'” – emlékszik vissza Andy Bell.
„Úgy ért haza, hogy közben patakokban folytak a könnyei, én pedig próbáltam vigasztalni: ‘Ne félj, minden rendben lesz, rendbe fogsz jönni!’. Nem tudom, mi adta nekem ehhez a hitet, mert addigra már jó pár barátunkat elveszítettük, köztük Paul néhány exét is.”
És ezután jött a cikk elején említett stroke, ami gyökeresen megváltoztatta a szerző életét. A legalapvetőbb életfunkciók – mint például az értelmes beszéd, ami az embert is emberré teszi – gyakorlása is kemény küzdelemmel járt. Mindezek elmesélésével azonban Paul Hickey nem szánalmat akar kelteni, hanem reményt adni másoknak, hogy innen is van kiút. És a végén még akár erősebb személyiségekké is válhatunk.
A „Sometimes” végül is egy meleg-kapcsolat őszinte története a sztárok világából, mely túlélt számos hullámvölgyet, a zeneipar intrikáit, valamint nem is egy súlyos betegséget.
Egy szellemes stílusban megírt műről van szó, mely a „Sid and Nancy” – egy 1986-os életrajzi film, mely a Sex Pistols basszistájának és barátnőjének történetét meséli el – gay változataként is felfogható. A 14 fejezetből álló „Sometimes – A Life of Love, Loss & Erasure” megrendelhető a Lulu.com-on: www.lulu.com/product/15840312
Szerző: Janurik János
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.