Az oldalon már többször is foglalkoztunk mindannyiunk kedvenc közösségi portáljának pozitív és kevésbé pozitív hatásaival, mint például a túlzott információmegosztással („oversharing”), vagy a meg nem válogatott profilképek veszélyeivel. A már lassan cikksorozatnak nevezhető témakivesézés szikéjének következő áldozata a felhasználókat leginkább megosztó funkció: a híres/hírhedt családi állapot beállítása. A jelenséget érdemes két külön nézőpontból megvizsgálni: egyrészt magából az említett „állapotban” tartózkodók szemszögéből, illetve a kívülállók peep show-szerű kukucskálóján át.
Meg kell állapítanunk, hogy a
Facebooknak sikerült eddig a lehető legtökéletesebbre fejlesztenie a kezdetektől konfliktusokat, félreértéseket, pletykákat szülő státuszbeállítást: túllép az iwiw kőkori és divatjamúlt opcióin, melyeknél még csak az ósdi egyedülálló, kapcsolatban, házas, esetleg már elvált vagy özvegy variációkból lehetett választani. A felturbózott oldalon már nemcsak azt lehet megadni, ki is a másik tag abban a bizonyos kapcsolatban, de beállítható a véleményeket igencsak megosztó bonyolult állapot is. Külön kapcsolati státusz a jegyesség, a bulikon időnkénti összegabalyodás, még a „se veled, se nélküled; együtt, de mégsem” állapotot kifejező nyitott kapcsolat is. Hogy ez hétköznapi értelemben mit is jelent? Az oldal nyújtotta lehetőség megfoszt mindenkit a találgatás „iwiw-kori” izgalmától, így a legkisebb erőfeszítést sem kell tennünk azért, hogy megtudjuk, kivel is akadt össze egy adott ismerősünk. Lőttek a pletyka, a nyomozás izgalmának – minden elénk van téve, amire csak kíváncsiak lehetünk. És ezzel egyidőben a túlzott rálátással már-már olyan érzésünk támad, mintha fentről figyelnénk a lent hangya módra rohangáló embereket, látjuk jó cselekedeteiket és ballépéseiket, felsőbbrendű hozzászólásainkkal pedig isteni hangot megütve szólhatunk bele életükbe.
X és Y mostantól kapcsolatban vannak. Ez 15 embernek tetszik.
A családi állapot beállítása másrészről a forgószínpadon, reflektorfényben állók életét sem könnyíti meg: a kapcsolati fázisoknak külön szakaszát jelenti az a pont, amikor a pár úgy dönt, közösségi oldalon közli: „Igen, együtt vagyunk!” Na de hogyan is? Bonyolultan? Nyitottan? Vagy csak egymással, tehát hagyományos kapcsolatban? És mi történik, ha, teszem azt, a közösségi oldalon is közzétett kapcsolat véget ér? Újraértelmeződik az évek óta első helyet élvező, a legrohadékabb szakítás díját elnyerő SMS-megoldás – mennyivel kegyetlenebb Facebookon, minden ismerős előtt átállítani az eddig oly bombabiztosnak tűnő családi állapotot, lehetőséget sem nyújtva a másiknak a végsőkig titokban tartás felszentelt jogának gyakorlására.
A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
Mi ebből a tanulság? Mondhatnám, hogy az: magánéletünk védelmében meg kell tartanunk ezeket a belső információkat magunknak, hiszen ez tényleg nem tartozik senki másra, mint a kapcsolatban érintett két emberre. De valójában nincs tanulság. Nyilvánvaló, hogy az oversharing folyamata visszafordíthatatlan, mindannyian saját valóságshownkat alakítjuk üzenőfalunkon, melyen a titokban tartás (=nem megosztás) ugyanúgy nyom lehet, mint az ismerősök elé tárás. Mindenesetre azonban tényként kezelhető, hogy a családi állapot beállítása csak egyike a közösségi média olyan hatásainak, mely aktívan hatást tud kifejteni mindennapjainkra, és feltételezhető, hogy mindez még csak a kezdet.
Szerző: Sárai Vanda
