A Taco Bell rejtett énje még mindig egy geometrikus formákkal és művirágokkal túlbúrjánzott retró csodaország
Amikor a nyolcvanas évek átgurult a kilencvenes évekbe, az a bizonyos rágógumis-gumicukros-neonszínű filter már mindenen rajta volt: a ruhákon, a grafikákon, a zenén, még a belsőépítészeten is.
Utóbbinak volt egy sajátos ízvilága a merész színű geometrikus formákkal és elemekkel, a művirágok túlbúrjánzásával, és olyan bútorokkal, amikbe legszívesebben beleharapna az ember.
Nos, kiderült, hogy a Taco Bell az időkapszula az enteriőr-design eme mézes-mázos szegletébe.
Az államokban a mai napig fellelhetőek az étteremlánc nosztalgikus bázisai az art deco és a pop art egyvelegének jellegzetes bútoraival. A posztmodern kantin életérzésért a milánói The Memphis Group a felelős, akiknek stílusa még az MTV-re is hatással volt, és be is betonozta magát a mainrsteambe.
A fotós, Phil Donohue felfigyelt ezekre az értékes maradványokra, és korhűen, régimódi filmes fényképezővel meg is örökítette őket.
“A legtöbb design, ami a nyolcvanas és kilencvenes évekből maradt itt, rendszerint hamar a kukában végzi, mert mindig jön helyette valami nagyon vállalati és középszerű. Ezért is szerettem volna ezt a fajta koncepciót megörökíteni, mielőtt eltűnik.” – mesélte a fotós.
“Úgy éreztem, digitális géppel megcsinálni a fotókat szintén középszerű lett volna. Nekem a filmes megoldás hozta vissza igazán az akkori életérzést.” Ami nagyon is tapintható a képeken. Lám, volt idő, amikor a Taco Bell is mert karakteres lenni.
fotók: Jared Frank, Phil Donohue, Matthew Sullivan
