Végigfotózott egy évet Berlinben, megmutatja, hogy milyen Európa egyik legszabadabb városában fiatalként élni
George Nebieridze fotós számára nem idegen a fiatalság múló pillanatainak megörökítése: rajongások, véletlen találkozások, súrlódások, a reggel könnyed órái, telített színek és a város energiái. Idén ősszel pedig végre megjelent az első könyve, mely a ’15 címet kapta. A mű a vizuális lenyomata életének egyik évéről, arról, hogy milyen fiatalként Európa egyik legszabadabb városában élni.
A grúz fotós három éve költözött Berlinbe, ahol teljesen lenyűgözte őt a város atmoszférája és a szexuális szabadsága.
Berlin továbbra is döntő jelentőségű a víziója szempontjából, mint a világ minden tájáról származó barátainak és múzsáinak otthona, és mint az egész könyvön végigfutó, az egymástól függetlennek tűnő vizuális momentumokat összekötő kapocs.
Bizonyára sokan őrzünk emlékeket arról, hogy milyen fiatalnak lenni, ám nem sokan tudjuk ezt művészi formába önteni.
George Nebieridze kitartó szenvedéllyel örökítette meg a körülötte lévő dolgokat, és olyan kevésbé egyértelmű összefüggések után kutatott, amelyek akkor jelennek meg, ha összerakjuk a képeket.
„Volt egy külön mappám, amibe azokat a képeket gyűjtöttem egész évben, amelyeket el tudtam képzelni a könyvben, tekercsről tekercsre. 2015 végén pedig elkezdtem elrendezni a képeket. Egyáltalán nem volt semmilyen kritérium a képek kiválogatásokat. Minél változatosabbak voltak a fotók, annál jobb volt a könyv. Ez az egyik azok közül a dolgok közül, amiket a legszívesebben csinálok: olyan képeket kombinálok össze egymással, amelyek teljesen más értékeket képviselnek, ezzel pedig valami teljesen újat hozok létre” – mesélte Nebieridze a könyv megszületéséről.
„A ’15 tulajdonképpen egy portré arról, hogy ki vagyok én, annak ellenére, hogy egy képen sem szerepelek. Megpróbáltam kifejezni a szokásaimat, az erkölcseimet és a vágyaimat azzal, hogy összekapcsoltam őket. Persze a könyv bemutatja Berlint is, az ott élő embereket és jellemeket az én nézőpontomból.”
A ’15 egy nagyon mély, személyes kinyilatkozás, azonban erős politikai tartalommal bír, annak ellenére, hogy első pillantásra talán nem tűnik fel nekünk.
A könyvben szereplő karakterek különböző országokból származnak, más-más környezetből és háttérrel. Vakmerőek és nem szégyellnek semmit sem. Olyan emberek, akik nem akarnak megfelelni a társadalmi normálnak. Ezáltal pedig éppen az ellentétei annak, amilyennek a jobboldali politikusok látni szeretnék Európa jövőjének embereit.
Nebieridze szerint „a bevándorló-ellenes jobboldali erők felemelkedésének következtében lehetséges, hogy egy napon bekövetkezik az, hogy a világ első országainak többé nem lesznek bevándorlói. Biztos vagyok benne, hogy ez még sok idő múlva fog bekövetkezni, jelenleg nem áll közel a valósághoz, azonban manapság semmi sem lehetetlen. Ez elgondolkoztatott arról, hogy a fotóim milyen különlegesek lesznek évtizedek múlva.”
A ’15 lapjai erőteljes érzelmi és vizuális hatással vannak az olvasóira. Nebieridze egymás mellé állította benne a piszkos éjszakai klubokban játszódó jeleneteket és az intim pillanatokat, a kiontott vért és a virágszirmokat, parkoló kocsik közelképeit.
„A könyvem nem csak a fotózásról szól. Megpróbáltam összerakni benne minden tapasztalatomat, mint művész, designer, barát és történetmesélő. Nincsenek szövegek a képek mellett, de szinte mindegyiknek van története, és egyes emberek ismerik ezeket a sztorikat. Ez egyfajta rejtett narráció. Ami egyértelműnek tűnhet, az egy nagyon személyes meglátás arról, hogy hogy látja a sorozat kibontakozását. A célom az volt, hogy olyanná formáljam ezt az élményt, mintha moziban ülne az ember. Ahogyan egy filmnek, úgy ennek is van kezdete, fejlődés, csúcspontja és vége is.” – magyarázta művéről a fotós.
A könyv a ma erőteljes bizonyítéka, és a holnap képes bizonyíték a holnap számára – és arra, hogy a kreativitás mindannyiunk számára évek kitartó és folyamatos munkájának eredménye.
A tavalyi év Nebieridze számára is fontos tanulságokkal szolgált. „2015-ben megtanultam, hogy a fotózás és a művészet végtelen lehetőségekkel bír. Nagy erővel és hatalommal bírhatnak a dolgok felett, ha használjuk őket. Pár hónapja megkérdezte valaki, hogy megtanítanám-e őket arra, hogy lehet elérni azt, amit én elértem, és hogy fejlődjenek, akár fotósként, akár művészként. Azt mondtam, ez egyáltalán nem a fotózásról, vagy a művészetről szól. Nem taníthatom meg Nektek, hogy hogyan legyetek Önmagatok, illetve hogy hogyan éljétek az életeteket. Ha szeretnétek valami érdekeset alkotni, Nektek magatoknak kell érdekessé válnotok, vagy ha valami igazit szeretnétek csinálni, legyetek Ti is igaziak. Ha ez sikerül, bármit is tesztek, jobban fogjátok csinálni.”
Ha érdekel a teljes könyv, itt megvásárolhatod, ha pedig többet szeretnél látni George fotóiból, keresd fel a blogját is a további elképesztő berlini pillanatért.
fotók: George Nebieridze
