Tudatosan kitalált, tökös és profi – Ilyen a Cage The Elephant „Tell Me I’m Pretty” lemeze
A Cage the Elephant idén lesz tízéves, sikerüket már az első – 2008-as, saját maguk után elnevezett –albumuk meghozta, 2015 végére pedig elkészült a negyedik, eddigi legerősebb stúdióalbumuk, a Tell Me I’m Pretty is. Az új anyagon visszatérnek a korábban már megszokott, koszos gitár riffek, talán egy kicsit kevésbé koszosan, de még profibb stúdióhangzásban.
Előadó: Cage The Elephant
Cím: Tell Me I’m Pretty
Kiadó: RCA Records
Kiadás éve: 2015
Honlap: www.cagetheelephant.com
Értékelés: 8/10
A felvételért ezúttal Dan Auerbach, a The Black Keys frontembere felelt, mint producer, aki a saját nashville-i stúdiójába hívta meg a zenekart, hogy rögzítsék az albumot. Már csak emiatt is tagadhatatlan, hogy nagy hatással volt a lemezre a The Black Keys és a hatvanas évek blues-rockos hangzása is. Természetesen a Cage The Elephant korábbi zenei hatásai is érzékelhetőek, mint például a Pixies vagy a Nirvana, de néhány szám a The Beatlesre és a The Rolling Stonesra is emlékeztet, sőt a Portugese Knife Fight című szám akár egy Iggy Pop-dal is lehetne.
Hiába hallunk több számban is hasonló basszus le- és felfutásokat, illetve olyan csörgőzéseket, ami azt az érzést kelti, hogy a dobos csak véletlenül ejtette le a csörgőjét a felvételen, a Tell Me I’m Pretty-n minden hang pontosan ott van, ahol lennie kell. A lemez első pár másodpercében már érezni lehet a csodát, a második számnál pedig már úgy érezzük, mintha bele is csöppennénk egy varázslatos Cage The Elephant-mesébe. A Mess Around pont olyan, mint a már korábban megjelent klipje: egy kaotikus mesevilág, aminek nincs se eleje se vége, mégis tele van izgalommal. Ez az élő felvételeken sincs máshogy, a zenekar James Corden és Jimmy Fallon showműsorát is megjárta már, mindkétszer hatalmas hangerővel, energiával, és nem kevesebb, mint három gitárral játszották el a számot.
Abszolút befutó még az albumról a Cold Cold Cold és a Punchin’ Bag, amely sokadik hallgatásra is ugyanolyan pörgős és húzós. Bár egyik dalban sincsenek hatalmas gitármegfejtések vagy harmóniák, minden hang, taps és pengetés nagyon tudatosan ki van találva, ezért sokszor igazán izgalmas hangzásokat kapunk. A lassabb számok, mint a Too Late To Say Goodbye és a Trouble, is nagyon rendben vannak, otthon hangosan és az utcán hallgatva is ugyanolyan hatások. 2016-ban ideje lenne már élőben is – egy fesztivál nagyszínpadán a kora esti napsütésben – meghallgatni a régi kedvencekkel együtt.
A Cage The Elephant pont akkor jött elő garázsos, vintage-es, hatvanas-hetvenes évekre hajazó rockzenével, amikor az már kezdett unalmassá válni, a Tell Me I’m Pretty-nél ez azonban egy cseppet sem számít, mert annyira tökös és profi, hogy öröm hallgatni.
