Az albumon megtalálható 8 (+1 – a Microlite akusztikus verziója) szám közül talán a Wolf az, ami a legsötétebb és legborongósabb hangulatú, a Sleepwalks és a Take This Night azonban elbűvölő csilingésével azonnal levesz minket a lábunkról. Pár lejátszás és garantált a karácsonyi hangulat. A srácok egységes korongot adtak ki a kezük közül, viszont talán ez a lemez gyenge pontja is: nincs egyetlen olyan kiemelkedő pillanat sem, amire az ember felkapná a fejét. Ezzel persze csak akkor okoznak fennakadást, ha valaki kifejezetten extrát és különlegeset keres. A dalok önmagukban hallgatva rendkívül jók, összességében azonban valamiért mégsem működik 100%-osan a lemez. Ha csupán háttérzenére vágyunk, akkor viszont ennél jobbat nem is választhatnánk.
A last.fm-en a legnépszerűbb tagelésük az „If this band doesn’t get huge i will buy a hat and eat it”, szóval már a rajongótábor is a lábuk előtt hever, szakmai elismeréseknek sincsenek híján, tehát az összes körülmény adott ahhoz, hogy híressé váljanak. A BBC kritikusa szerint a banda olyan, mintha a Talking Heads és a New Order kereszteződése lenne, ismertté válásukat pedig még a neves Kitsuné kiadó is segíti, legújabb válogatásalbumukon a Trophy Wife is helyet kapott.
Koncertjeik során olyan nevek előtt lépnek fel, mint a Foals, Neon Indian vagy Chad Valley és lefogadjuk, hogy élőben is hihetetlenül jól szólnak ezek a könnyed, szinte lebegő számok. Ha kiküszöbölnék a fent említett problémát, biztosan még jobban működne a dolog, de így is kiemelkedő, amit csinálnak.
8/10
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.