Október végén jelent meg a GranCanada első rap nélküli EP-je I II III címmel, amely egy nagymarosi három napos elvonulás keretében született meg. Az eddigieknél kísérletezőbb hangzás határozza meg az új EP-t, két számba pedig vendégelőadókat is behívtak. Ezekről, illetve a formáció alakulásáról és új szerepekről is beszélgettünk Varga Zsófi frontemberrel. A minialbumot november 19-én mutatják be az Akvárium Klub KisHallban.
Három éve beszélgettünk utoljára, akkor a debütáló EP-vel, a My Favourite Parttal kapcsolatban ültünk le beszélgetni. Hogyan jellemeznétek az elmúlt éveket?
Te jó ég, 3 éve? Kristálytisztán emlékszem amikor a Lumenben kortyolgattuk a zöld teát, és még mindennek az elején voltunk. A My Favourite Part EP-vel megalakult egy vízió, azóta fejlődtünk személyiségben, zeneileg, illetve a külső környezet is influált minket: karrierutak, pandémia.
Megtanultunk az elképzeléseink mellett rugalmasan reagálni a változásokra és az előnyünkre fordítani azokat.
A zenekari felállásban is voltak változások, Bodó Bence és Kuklis Peti érkezett, Geri Szabolcs rapper viszont lelépett. A frontemberkedés így rád maradt, mennyire érzed kényelmesen magad ebben, hogy egyedül vagy a frontban?
Talán belül már készültem erre, de amikor az élet így hozta mégis váratlanul ért.
Számomra nem egy kényelmetlen szerep, amellett hogy folyamatosan szokok bele ebbe az attitűdbe könnyebb magamat önazonosan tálalni.
Ebben még rengeteg tanulnivalóm van úgy érzem, de az önazonosságban van a legkönnyebb út.
A I II III-at egy három napos elvonuláson alkottátok, amikor az a feladatot adtátok magatoknak, hogy ez alatt az idő alatt szülessen három dal. Milyen volt tudatos nyomás alatt dolgozni?
A tapasztalatok alapján nekünk működik, mert egy teljesen más workflowt igényel. Viszont az én tökéletesség tudatom ritkán mondatja valamire, hogy kész van és ez a végleges, legjobb formája. Ellentétben velem, ezek a produceri skillek tök jól megvannak Tóth Tomi gitárosunkban akinek az EP produceri, illetve utómunkáiban is ott van a keze.
Ezúttal két számban is volt közreműködő vendég; a Done-ban BÖBE (Szécsi Böbe), a Hazatérben pedig Zsüd és sara isthatyou vendégeskedett. Milyen volt más előadókat bevonni az alkotási folyamatokba?
Abszolút csiholt egy újfajta kreatív energiát, illetve rengeteget tanultunk egymás dalírós metódusából.
A Done a tőletek megszokott funkos, soulos irányvonalat követi, azonban a Taszít és a Hazatér már sokkalta kísérletezőbb, mint bármi ami a korábbi anyagokon hallható volt. Izgalmas számotokra új hangzásokkal próbálkozni?
Érdekes, hogy így látod. A Böbés első, kísérleti nap után állapítottuk meg, hogy mind a két félnek sikerült a világában mozogni, ugyanakkor egyikünknél se gurult volna ki ez a dal ilyen formában a másik nélkül. Így volt ez a másik két napon is, hagytuk hogy maga a szituáció inspiráljon és kikerültük a rutint, még a feat nélküli napon is.
Azt mondtátok, hogy a Taszít a zenekar egy más arcát adja és a helyzet lenyomata van rajta. Mi volt az érezhető különbség az alkotási folyamatban, amiért az elvonuláson jött ki belőletek ez és nem egy próbatermi környezetben?
Az előzőhöz visszacsatolva, a második nap különlegessége az volt, hogy alkotni csak a zenekar maradt. A Taszít munkálatainak felét az az érzelmi hullámvasút tette ki, amin mi átmentünk amíg eljutottunk a beat összerakásáig.
Az elvonulás teret adott az időszakos projekt-átbeszélésnek, a bent ragadt érzelmeinknek. Ez az érzelmi megágyazás viszont nagyon kellett, hogy aztán hátradőlve, élvezve a kihívást megengedjük magunknak bármit, amit a pillanat szül.
Valami olyat, ami nem próbatermi GranCanadás, hanem ami aznap jött egy baráti összeülésből, közös zenélésből. Talán az EP-ről ez a személyes kedvencem, mert a letisztultsága mellett ismerem azt az érzelmi folyamatot is, amelynek a szüleménye lett.
Mit tanultatok ebből az elvonulásból?
Egy alkotónak folyamatosan kell az inspiráció a környezetből, illetve az őt körülvevőkből. A rutin megöli ezt az állapotot, szóval ezzel érdemes tudatosnak lenni. Illetve nagyon jó kooperálni mert rengeteget lehet tanulni a másik hozzáállásából, ötleteiből, meglátásaiból.
Kísérletiesebb, elektronikusabb vagy az eddigiekhez hasonló lesz a jövő GranCanadája?
A jövőben törekszünk egy hibridebb, de letisztult hangzásra, amelyben majd a következő nagylemezünk lesz az iránymutató.
Aki a közelmúltban volt koncertünkön, az láthatta hogy erre fokozatosan állunk át hangszerelésben élőben is és ebből talán még többet láthat majd most szombaton.
Hamarosan felléptek az Akvárium Klub KisHalljában, előtettek pedig a Szia Anya! Zenekar fog játszani. Mire számíthatunk a koncerten?
Pontosan. Már megvolt az első próba az EP vendégeinkkel is a november 19-i koncertre. Várunk mindenkit sok szeretettel, természetesen felcsendül az említett 3 dal, de lesznek csepegtetve a készülő nagylemezről is újdonságok, akusztik pillanatok, GranCanadás lépdelések egy méltó látványvilágba becsomagolva.
Időpont: 2022. november 19., Szombat, 19:30
Helyszín: Akvárium Klub, KisHall
Fotók: Szollár Zsófia
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.