Szörnyek keringője – Lady Gaga fergeteges show-ja Budapesten

Hazafelé azon méláztam, vajon hogy fogom megtalálni a megfelelő jelzőket arra, amit láttam, vagy még inkább, hogy fog ez a több mint két óra tömény felkavaródás beleférni egyetlen cikkbe. Pusztán az előzenekarról lehetne ennyit írni. A Semi Precious Weapons a kezdetektől együtt lép fel Lady Gagával annyi különbséggel, hogy már nem tizenkét embernek, hanem épp az ezerszeresének. Tökéletes hangulatfelelősnek bizonyultak, kellően felhergelték a közönség egészséges őrültségi szintjét. Mi több, meglepően jó zenét játszottak, a biszexualitásra talán egy csöppet rájátszó énekes hangjára itt-ott felhördültünk, hogy „aztamindenit”. De ami a lényeg, náluk sem volt hiány szétszaggatott harisnyákból, csillivilli cipőkből és a gyakorta elhangzó ’Beautiful Budapest Bitch’-ekből.

Utánuk már csak néhány perc választott el minket az est fénypontjától, aki egy látványos intro és visszaszámolás után meg is érkezett. Ahogy az a hasonló nagyszabású fellépések esetében lenni szokott, eleinte nem sokat mutatott magából, de megérte kivárni. A díszlet és a hangzás képzeletet és érzelmeket egyaránt megragadó magnetikus világa az első pillanattól fogva magába szippantott mindenkit. A színpadkép a koncert első részében a New York-i bárok ordenáré világát idézte, hol futurisztikus vasúti kocsival, hol rozsdás autóronccsal kiegészítve. Később előkerült a szörnyekkel és óriási tüskés fákkal övezett Central Park, a koncert lírai szakaszában pedig a zongorából csaptak örvénylő lángcsóvák a magasba. A díszlet legnagyobb dobása szó szerint a Fame Monster volt, a hatalmas tátogó műszörnyeteg kis híján „felfalta” a színpadot. Gaga jelmezei a tőle megszokott módon extravagánsak voltak, nem is fukarkodott velük, az este folyamán legalább tízszer cserélt ruhát. A legnagyobb, pozitív értelemben vett megdöbbenést a hangja okozta. Nem egyszer megmutatta, hogy tud ő amolyan Christina Aguilerásan is énekelni, ha kell, és néhányszor leszögezte, hogy sosem playback-el. Nem mintha bárki is ezt feltételezte volna, meg ez talán el is várható. A dalok közül a Just Dance és a Love Game viszonylag hamar eldurrant, az olyan nagyágyúk, mint a Poker Face, az Alejandro vagy a Bad Romance viszont a végére maradtak. A készülő lemezről is előkerült egy szerzemény, Gaga szerint a valaha írt legjobb dala, You and I címmel.

A show-t néha az MTV stábja szakította meg, mivel a koncerttel párhuzamosan zajlott Madridban a Europian Music Awards, melyen Lady Gagát öt kategóriában jelölték. A legjobb női előadó, a legjobb pop és a legjobb dal díját vitte is, amit a budapesti rajongók előtt vett át a színpadon. De még ez sem tudta kizökkenteni a bulit, Motha’ Monster mindent tökéletesen kézben tartott. Folyamatos interakcióban volt a nézőkkel, és tényleg olyan énekesnőnek tűnt, mint akinek fontosak a rajongói. És nem csak a párszor elsütött „Budapest I love you” miatt. Gaga monológjai olyanok voltak, akár az önbizalom-bombák. Újra és újra elmondta, hogy mindannyian szupersztárnak születtünk, gyönyörűek és különlegesek vagyunk, és minden közhelyessége ellenére az egész valahogy hihetővé vált.

Egyik ámulatból a másikba estünk, de az i-re végül is a szünetekben vetített intermezzók tették fel a pontot. Lady Gagától nem szokatlan semmi, ami abszurd, de ez itt a polgárpukkasztás csúcsa volt. A kolosszus kivetítőn Gaga szerepelt, amint épp egy emberi szívet marcangol, a hófehér ruhájára hánynak, meztelenül, kifordult lábakkal vagy Hannibált megszégyenítő maszkokban pózol. Ennél megrázóbb élménye ritkán van az embernek, és ennél profibban senki sem adagolja az ízléstelenséget. Több volt ez, mint amire számítottunk. Nincs rajta fogás, nem lehet belekötni, Lady Gaga Monster Ball turnéja kétségkívül a világ egyik legfelháborítóbb és legbriliánsabb show-ja.