Sziget 2011
Az első nap számunkra vegyesen telt, Rise Againsttel, The Bloody Beetroots-cal és a Hurtsel. Ez utóbbi az, akikről igazán érdemes beszélni. A zenekar két éves, korábban sosem játszott még hazánkban, és tulajdonképpen lutri volt, hogy a közönség mennyire lesz kapható az általuk interpretált ultrafinom popzenére. A buli igazolta, hogy kár volt aggódni, mert a manchesteri srácok kaptak egy hatalmas, és jó közönséget, amiért cserébe mi kaptunk egy tökéletesen megkomponált, hibátlanul előadott, érzelemgazdag showt egy olyan egyedi energiákkal rendelkező énekessel, akiről még biztosan sokat fogunk hallani.
A második nap nagy nevei szinte kizárólag a nagyszínpadon sorakoztak fel, persze nem feledkezünk meg a Crystal Castlesről sem, akik egy kisebb színpadon kaptak helyet. Ez a buli a mi kétfős társaságunkat is megosztotta, mert míg én élveztem, a kísérőm menekült. La Roux a nagyszínpadon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és egy később megtekintett videóból az is kiderült számunkra, hogy az élő show nem is volt teljesen élő, ami egy ekkora előadó esetében finoman szólva is csalódás. A Good Charlotte a koncert elején olyan álmosan kezdett, hogy a közönség is szinte álomba ringott. A srácok látszólag minél hamarabb túl akartak esni a bulin, aztán félidőnél történt valami, ami meggyőzött minket arról, hogy talán mégis van helyük a Sziget Fesztiválon, így a végére egész jó hangulatú buli kerekedett. Az este headlinere a The Chemical Brothers hozott egy óriási bulit hihetetlenül megkapó vizuálokkal, és a nagyszínpad előtti teltházzal.
A harmadik napon már kevésbé voltunk aktívak, ami a koncertmegtekintések számát illeti… Láttuk a Deftonest, ami méltán volt a metál színpad egyik fő attrakciója egy helyenként küszködő, de a koncert nagy részében energikus és jó énekessel, majd a nagyszínpad felé vettük az irányt a lassan hazánkba költöző The Prodigy bulijára. Az előző esti The Chemical Brothers-höz hasonlóan ők is kitettek magukért. A The Prodigy tipikusan az a zenekar, akivel soha nem nyúlnak mellé a szervezők. Mi ezt saját bőrünkön tapasztalhattuk, mert a küzdőtéren lépni nem lehetett, és szinte halláskárosodást szenvedtünk a mögöttünk, előttünk, mellettünk éneklő táncolni vágyók sokaságától.
A negyedik nap ismét sok jó bulit ígért. A napot a Hadouken! koncertjével kezdtük, akik szemtelenül fiatalok, egyediek, és noha a banda női tagja sokszor inkább emlékeztetett egy döglött halra, a srácok annak ellenére, hogy délután álltak színpadra, több, mint jó koncertet adtak. Olyannyira jót, hogy a Sziget számunkra legemlékezetesebb partiördöge is itt jutott szerephez. (Erről a srácok beszélnek bővebben az oldalon későbbiekben megjelenő interjúban.) Utána a Kaiser Chiefs bulijára tévedtünk oda, ami nagy valószínűséggel – headlinerek ide vagy oda -, az egyik legjobb koncert volt. Az énekes, Ricky nem éppen nádszál termete ellenére is sportolókat megszégyenítő energiával rohangálta, futotta, ugrálta végig a koncertet, és emellett arra is jutott ideje, hogy játsszon a kamerákkal. Szerintünk ő volt az egyetlen, aki rájött, hogy a kivetítőn keresztül könnyebb a közönséghez szólni… A leedsi indie banda után következett a fiatalok kedvenc zenekara, a Thirty Seconds To Mars, akik az elmúlt egy évben már harmadszor tették tiszteletüket nálunk. A tavalyi gyengécske Szigetes, és az eggyel jobb Volt-os koncert után most szinte ugyanazt kaptuk, mint eddig. Mondhatnánk, hogy ez baj, ha a showt nézzük, de semmiképpen sem az, ha a hangulatot. Persze a koncert közel sem volt teltházas, de Jared Leto és zenekara a 2011-es Szigeten is megtett minden tőle telhetőt, hogy ugrálásra bírja a nagyérdeműt. Mi szívünk szerint megszavaznánk már nekik egy kis pihenést, mert az iszonyatos mennyiségű koncert, amit az elmúlt 2 évben adtak, úgy tűnik, némileg a minőség rovására megy…
Számunkra a Sziget itt véget is ért, mert az ötödik nap felhozatala gyengére sikerült, noha volt egy White Lies buli, amit mi magunk semmiképpen sem tettünk volna a nagyszínpadra főműsoridőben. Hamarosan interjúkkal, és fesztiválos nyereményekkel jelentkezünk, úgyhogy maradjatok a közelben!
Szerző: cutewheniscream
Fotó: sziget.hu
