Két évvel ezelőtt egy zeneipari képzés hozta össze Jezerszky Vikit, Rákosi Timit és Vitéz Anikót, az ismeretség pedig egy mindannyiuk – de mondhatjuk, hogy mára a hazai feltörekvő zenekarok – számára is fontos együttműködésben teljesedett ki. Létrehozták a ten years before-koncertsorozatot, ahol a jövő ígéretes bandáit, előadóit mutatják be, idén pedig az A38 Hajóval összefogva már nemcsak a magyarok, hanem a külföldi tehetségek is lehetőséget kapnak. A ten years before „bővülése” kapcsán Vitéz Anikóval interjúztunk.
Két évvel ezelőtt szerveztétek az első ten years before-koncertet, de ha jól tudom, régebb óta ismeritek egymást. Hogy állt össze a szervezőcsapatotok?
A Zeneipari Hivatalban ismertük meg egymást, ahol zeneipari menedzsmentet tanultunk. Hamar felfedeztük, hogy van egy közös hobbink: mindannyian nagyon szeretünk új zenéket keresgélni, és ezeket másokkal is megosztani. Továbbá imádjuk a koncerteket, és rengeteg kisebb zenekart ismerünk. A közös munka 2015 elején kezdődött, amikor is egy szakmai gyakorlat keretén belül saját projekttel állhattunk elő. Ekkor dolgoztuk ki ötletünket, azaz egy olyan platformmal álltunk elő, ahol az emberek megismerhetik a legfrissebb hazai zenekarokat. Azt tapasztaltuk, hogy egyrészt a zenekarok is nehezen érik el közönségüket, másrészt az embereket sem feltétlenül pont az a zene érdekli, amit például a nagyobb rádiók nyomnak. Szerencsére a ten years before azóta már kinőtte magát, és jóval többet jelent. Foglalkozunk menedzsmenttel, koncertekkel, helyeknek szervezünk, és tanácsadunk is.
Mennyi tapasztalatotok volt a zeneiparban, a koncertszervezésben? Hogy emlékeztek vissza ennek az egésznek a beindítására?
Mindannyiunk kötődött valamilyen szinten a zeneiparhoz és a szervezéshez is még a ZH-s időszak előttről. Sőt nagyjából már akkor képben voltunk a minket körülvevő, underground zenei élettel. Természetesen voltak nagy kérdések és nehézségek, de szépen-lassan beletanultunk a dolgok menetébe. Összedobtuk tudásunkat, napokig ötleteltünk, terveztünk, és ez a mai napig jellemző, folyamatosan tanulunk.
Ez egy nonstop, állandó Messenger-csipogással járó szerelem.
Milyen nehézségek voltak (ha voltak) az első bulinál, akár mint kezdő koncertszervezők, akár mint az emberek elérésében?
Nem volt könnyű dolgunk. Alig két hetünk volt, hogy összehozzuk a legelső bulit, ahol Zombori és Zanzinger játszott – és persze mellé mindent: arculatot, kommunikációt, üzleti tervet –, mindezt úgy, hogy mindannyiunknak van főállása. Nem is igazán aludtunk, de összehoztuk. A várakozásainkat felülmúltuk, nagyon sok érdeklődő jött el. Igazán jó hangulatú este volt, a visszajelzések is ezt tükrözték mind a fellépők és mind a közönség részéről. Azt hiszem, a többiek nevében is elmondhatom, hogy mindannyian nagy szeretettel tekintünk vissza arra a február 12-i csütörtökre.
Két éve viszitek a ten years before-sorozatot – ez idő alatt éreztétek úgy, hogy a hazai szakmában bármilyen hátrány ér titeket, mint egy csak nőkből álló, induló szervezőcsapat?
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat ilyen szempontból, mert nem értek nagy hátrányok amiatt, hogy nők vagyunk. Épp ellenkezőleg, inkább nagyon sokan szurkoltak már a legelején is, hogy sikerüljön ezt a koncepciót kialakítani és fenntartani. (Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki mellettünk állt és áll!) Egyébként ez a felállás nem tudatos, volt már fiú csapattagunk, és továbbra sem zárkózunk el tőlük.
Mit mondanátok el az elmúlt két évről összességében a ten years before visszajelzéseivel, tapasztalataival kapcsolatban? Melyek voltak a legsikeresebb bulijaitok?
Az elmúlt két évben 44 zenekart mutattunk be, 23 saját szervezésű koncertünk volt. Nagyon sokan szavaztak bizalmat nekünk. Több teltházat hoztunk, volt asztalon ugrálás, szörf-, elektronikus elszállós vagy épp csendesülős, tátott szájjal bámulós koncertünk is. Ott lehettünk több fesztiválon, rendezvényen, showcase-ken és tehetségmutatón is patronáltunk. Saját színpadunk volt a Keret Bloggal és az Open Air Rádióval közösen a VOLT fesztiválon; szerveztünk kocsmaturnét zenekarainkkal, DJ-ztünk, rádióztunk, kiállítást nyitottunk legkedvesebb fotósunk és egykori grafikus-videósunknak, Jimnek. Jelenleg van egy videoklip-pályázatunk a szintén igazán tehetséges és underground vonalon mozgó Overground Productions videós csapattal. Sorozatunkat átvették Debrecenben, és Pécs is igent szavazott már a friss zenekarainknak. Kaptunk fesztiválidősávot, rengeteg lehetőséget, amivel mindig igyekszünk minél jobban élni és viszonozni. Összességében a visszajelzések pozitívak, aminek nagyon örülünk.
Természetesen van még hova fejlődni, és nem állunk meg. Szeretnénk minél több energiát fektetni ebbe az ügybe, és igazán jó lenne teljes állásban mögé állni, sőt minél jobb feltételeket nyújtani munkatársaink és fellépőink számára.
Viszont mivel még minden bevételünket visszaforgatjuk, nagyon nehéz mindezt a fix állásunk mellett csinálni, ezért létrehoztunk egy oldalt, ahol lehet támogatni az ügyünket.
Hogyan fedezitek fel a zenekarokat? Melyek azok a csatornák, amelyeken eljutnak hozzátok az ismeretlenebb magyar előadók?
Folyamatosan kutatjuk a fiatal tehetségeket, állandóan pörgetjük a YouTube-ot, a Spotify-t, eljárunk koncertekre. Klubszezonban olyan heti szinten 4-5 bulin biztosan ott vagyunk. Ezenkívül figyelemmel kísérjük a zenei blogok, segítőink és barátaink ajánlásait is. Stílusbeli korlátozás nincs, gyakorlatilag mindenre nyitottak vagyunk a könnyűzenén belül, a lényeg az, hogy jó legyen!
Most nagy lépés előtt álltok, hisz az A38 Hajóval közösen lesz egy új sorozatotok, ahol a feltörekvő magyarok mellett friss külföldi előadókat is bemutattok. Honnan indult ez az ötlet, milyen előkészületek zajlottak mindahhoz, hogy ez megvalósulhasson?
Igazából már a kezdetekkor is bennünk volt ez a gondolat, hogy milyen jó lenne valahogy más országokból is friss zenekarokat meríteni. Szerencsére a Budapest Showcase Hub csapata elő is állt egy fantasztikus kezdeményezéssel, amely a New kids from the Bloc nevet viseli. Ennek keretein belül friss, kelet-európai zenekarokat hoznak el Magyarországra. Megkerestek minket, hogy dolgozzunk ezen együtt, aminek nagyon örültünk. Nagyjából ugyanebben az időben jött a lehetőségünk, hogy nyáron az A38-ra szervezzünk koncerteket, így hát úgy gondoltunk, milyen szuper lenne mindezt ott megcsinálni. Ezzel egy régi vágyunk válik most valóra!
Ez egy kimondottan nyári sorozat lesz, és ősztől visszatértek a „régi kerékvágásba”, a Mikába két hazai zenekarral, vagy hosszabb távra terveztek a külföldi nyitással?
Ez olyan lesz, mint a Spotify „Discover Weekly” listája – csak havonta – élőben, három zenekarral. Két korábban (elsősorban nálunk) már bizonyított magyar és egy külföld fellépő műsorából fog állni a program. A koncertek a tetőteraszon lesznek, így négy bulink lesz a nyáron. Az első június 30-án, azaz most pénteken valósul meg a Kaktusszal, az Agavoiddal és a bukaresti HELEN-nel, a későbbiekben pedig így alakulnak az eseményeink:
07.27. : The Bluebay Foxes, Tape Delay + Brunettes Shoot Blondes (UKR)
08.25. : The Beans, Meteo + Haiku Garden (SLO)
09.14. : Mayberian Sanskülotts, Blooming Blue és Erica Russo (USA)
Természetesen ha a közönség és az A38 Hajó is szeretni fogja, nem zárkózunk el további eseményektől sem!
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.