„Mostanra már a verseken kívül elég sok minden írásra tud késztetni” – Stahl Barbara-interjú
Alaposan felpörögtek az események az alig 25 éves Stahl Barbara életében. Az eddig csak akusztikus felállásban fellépő énekesnő első dala, a Bit óriási sikereket ért el, jelentős támogatást kapott a Cseh Tamás Programtól, és élete egyik nagy álma is valóra vált már: az A38 színpadára állhatott nemrégiben megalakult zenekarával. Barbarával a tavasszal megjelenő lemeze kapcsán beszélgettünk az útkeresésről, legújabb daláról, a City-ről, sőt, még azt is elárulta nekünk, hogy milyen könyvek és előadók inspirálták az album előkészületeit.
2012-ben Havai Gábor barátoddal álltál először színpadra, akusztikus soul és jazzkoncerteket adtatok. Tavaszra ígért albumod azonban már elektronikus hangzásra és R&B-re épül. Melyik stílus áll hozzád közelebb?
Az elektronikus és alternatív R&B eléggé elcsavarta a fejem az utóbbi időben. Ez az, amit a legtöbbet hallgatok, és a saját dalaim is ebben a stílusban íródnak. A soul és a jazz akusztikus felállással nagyon jól működik, nagyon szeretem művelni és hallgatni is, de nem gondolkodtam ilyen stílusú album kiadásán. Főként azért, mert ezeknek a műfajoknak az elemeit ugyanúgy be tudom építeni a modern hangzású dalokba.
A jövőben is szeretnéd folytatni a duót, vagy már csak a szólókarrieredre fogsz koncentrálni?
Az akusztikus duó mindig is a szívem csücske lesz, de jelenleg sokkal inkább izgat a szólókarrierem beindítása. Szerencsére a két dolog egyelőre zökkenőmentesen megy egymás mellett is.
Több hangszeren játszol, mégis az éneklés mellett döntöttél.
Sajnos a hegedűt sok évvel ezelőtt letettem, a gitározást pedig csak hobbiszinten űztem, aligha vihető közönség elé. Énekelni sosem tanultam, a semmiből kezdtem el egy dalt énekelni Gábornak, ő pedig nem hagyta annyiban a dolgot. Egy év sem telt el, és az éneklés egyszerűen átvette az irányítást minden felett.
Ez a legjobb dolog, ami történhetett, mára az éneklés lételemem, a legnagyobb szenvedélyem és a munkám is egyszerre.
Egy interjúban korábban azt mondtad, hogy Mariah Carey, Whitney Houston, Chaka Kahn és Sade volt rád a legnagyobb hatással kislány korodban. Az eddig megjelent két dalodban viszont hamarabb érzékelhető Banks vagy Lykke Li zenei hatása.
A 90-es évek előadói nagyban befolyásolták a zenei ízlésemet és éneklési stílusomat is (kiskoromban mindig őket próbáltam utánozni). Sade tanított meg a szerelemről énekelni, Whitney dalai pedig erősen hozzájárultak a széles hangterjedelmemhez. Ők az örök kedvenceim. Banks viszont az egyik kedvenc modern előadóm, szeretem a zenei stílusát, a hangját és azt, hogy egy őszinte, szofisztikált jelenség. Mellette Abra, Sevdaliza, The internet, Angel Haze, Kilo Kish és Kali Uchis a fő inspirációim. Lykke Lit inkább a stílusa miatt szeretem, a zenéje nekem sokszor túl harsány és balladai.
A Blahalouisianával is dolgoztál együtt vokalistaként. Kik a kedvenc magyar előadóid? Vannak olyanok, akikkel szívesen kollaborálnál a jövőben?
Igen, nagyon bírom a srácokat, Barbival egy meghallgatáson találkoztam először, azóta is jóban vagyunk, és követjük egymás munkásságát. Így jött, hogy felkértek vokalistának a második Balcony Tv-s szereplésükhöz. A kedvenc magyar előadóim nagy részét a barátomnak mondhatom: Havai Gábort az egyik legtehetségesebb gitáros-énekesnek tartom itthon, Hegyi Dóri barátnőm hangját is bármeddig tudnám hallgatni, Kocsis Bence pedig egy elég ütős Saverne-albumon dolgozik (az egyik hamarosan megjelenő dalban én is közreműködöm). Szeretem Jónás Vera dalait, az Amoeba és a Soulclap Budapest koncertjein pedig rendre eldobom az agyam a gyönyörűségtől. Közülük bárkivel szívesen állnék egy színpadon vagy dolgoznék közös zenei anyagon.
Január 29-én álltál először az A38 színpadán a Mary PopKids vendégeként, február 20-án pedig már vissza is térsz, mius oldalán. Milyen élményekkel és tapasztalatokkal lettél gazdagabb a hajón?
Egészen elképesztő érzés volt első alkalommal ennyi embernek, ekkora színpadon, profi hangosítással előadni a saját dalaimat. Énekeltem már sok embernek az akusztikkal, de teljesen más élmény volt az általam megálmodott felállással és azzal a hangzásvilággal színpadra állni, amiért rajongok. Felszabadító érzés, alig várom a következőt.
A napokban jelent meg City című második kislemezed. Mi inspirálta a dalt, milyenek eddig a visszajelzések?
A City történetét egy könnyű kis átutazó románc inspirálta. Benne van az egyedüllét, a vágyakozás és a nagyváros lüktetése is. Ezt a kontrasztos szerkezet, a downtempo verzék és upbeat refrének váltakozása érzékelteti leginkább. Eddig nagyszerű visszajelzéseket kaptam, szakmabeli, laikus, hazai és külföldi fülek is szeretik a dalt. Minden nap rengeteg lejátszása van, és nemsokára felcsendül a rádiókban is.
Örülnék, ha ezzel a műfajjal teret lehetne nyerni itthon és eddig úgy tűnik, jó úton haladok.
Egy interjúban azt mondtad, hogy hónapokig inspirálódtál zeneileg és irodalmilag is, mielőtt belekezdtél az első albumod előkészületeibe. Mit jelent pontosan az irodalmi inspirálódás?
Nagyon fontos volt, hogy én írjam a dalszövegeimet. Mindig is sok szépirodalmat olvastam, az írással is próbálkoztam, de kellett egy kis segítség ahhoz, hogy az érzelmeimet és a gondolataimat olyan formában tudjam papírra vetni, hogy az mások számára befogadható, énekelhető-hallgatható legyen. Találnom kellett egy stílust, egy hangvételt vagy hangulatot, amivel meg akarok szólalni a számaimban. Ehhez rengeteg inspirációt adtak a kedvenc magyar költőim, Vas István, Petri György, Hervay Gizella, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós és József Attila. Többnyire az ő műveiket használtam gondolatébresztőnek, de imádom a Beat generáció költőit, Emily Dickinson és Charles Bukowski írásait. Mostanra már a verseken kívül elég sok minden írásra tud késztetni, van olyan számom, amit egy, a Trónok harcában elhangzott párbeszéd inspirált, de a legtöbb azért személyes élmény alapján íródik.
Egyike vagy annak a harminc szerencsés előadónak, aki bekerült a 2015-ös Cseh Tamás Programba. A nyilvánvaló anyagi támogatás mellett mivel lettetek gazdagabbak a lehetőség által?
A program kijelölt mellénk egy-egy mentort, akik időről időre hasznos szakmai tanácsokkal látnak el minket. Emellett megannyi fellépési lehetőséget kapunk tőlük, publikálják a megjelent dolgainkat, fellépéseinket.
Sokan már most stílusikonként emlegetnek. Hogy érezted magad a divatfotózásokon?
Wow, komolyan? Éder Krisztián egy magazinos cikkhez készített portét rólam. Szuper volt vele dolgozni, rettentő profin instruált, azt hiszem, ez a végeredményen is látszik. Imádom azt a képet! Az albumomhoz egyébként Hencz Peti csinálta az összes fotót, ezek közül még csak egy-egy publikus, de az albummal kijön a többi is. Vele is szédületes dolgozni, nagyon szeretem a stílusát.
Mennyire tér el a hétköznapi viseleted a színpadi megjelenésedtől?
Nincs nagy eltérés a hétköznapi és a színpadi megjelenéseim között. Viszonylag minimál, letisztult a stílusom, inkább a formákkal, textúrákkal és izgalmas szabásokkal szeretek játszani, mintsem színekkel vagy mintákkal, nehezen szabadulok a fekete-fekete-fekete-fehér-szürke-bézs bűvköréből.
Esetleg van már olyan hazai tervező, aki mögéd állt?
Az abszolút kedvenc magyar tervezőm Nanushka, szerencsére a szimpátia kölcsönös, így elég régóta viselem a ruháikat különböző megjelenéseken és a hétköznapjaimban is.
Nemrég pedig Angel Haze-zel is találkoztál…
Már hetekkel az akváriumos koncert előtt azon ügyködtem a kiadómon és a Cseh Tamás Programon keresztül, hogy sikerüljön bejutnom hozzá beszélgetni. A koncert után egyből vittek is a backstage-be, de sajnos a producere megállított, mondta, hogy Angel nem fogad senkit, és pár perc múlva kijön fotókat csinálni. Szóval a szakmai találkozó nem jött össze, de azért pár szót mondtam neki kint, és bezsebeltem egy közös fotót.
Tavaszra várható az albumod. Milyen terveid vannak még a 2016-os évre?
Tíz számból fog állni az albumom, szinte az egész érzelmes zongoratémákra, széteső, bólogatós ütemekre, mély basszusra és sok visszhangos vokálra épül, beatless intróval és instrumentális interlude-okkal kiegészülve. Hiphopból, bluesból, soulból és jazzből építkezünk, itt-ott egy-két trap cin is felszólal majd. Koncepcióját illetően a minimális elemekből álló, de annál ütősebb zenei alapokat tudatosan az énektémák „viszik el”, abban lesz a legtöbb kreativitás és izgalom.
Főleg érzékiségről, szerelemről lesz szó.
A teljes albumomat Lotfi Árzsáng (High Love) producereli, Stámusz Feri pedig keveri és masztereli. Zenei ízlés terén óriási az összhang mindkettejükkel, és bármihez hozzáérnek, számomra arany. És nem utolsó sorban a barátaim. Nagyszerű vizuál csapatom is van, akikkel egy külön art projektet hoztunk létre az albumhoz. A lemez megjelenése után mindenképpen az élő show-ra koncentrálnék, sok klubkoncertet szeretnék, és nyárra videoklipet is tervezek.
Barbara eddig megjelent dalait és néhány feldolgozását SoundCloudon hallgathatjátok meg.
