A Brit-szigetek széles körben elismert vezető koreográfusa Michael Clark és társulata – London, Velence és Berlin után – figyelemre méltó, nagysikerű előadásával Budapestre, a Trafóba érkezik. A come, been and gone David Bowie lüktető, misztikus világát csempészi egy felkavaró és gyönyörű kortárstánc-darabba.
Az 1962-es születésű skót Michael Clark azért választotta a koreográfusi pályát, mert meggyőződése szerint a mozgás hangosabb, mint a beszéd. Munkáiban a klasszikus hagyományokat kortárs érzékenységgel, az erényt a bűnnel, a fesztelenséget a kontrollal, az eleganciát a zaklatottsággal elegyíti. Clarkot a zenét, a divatot és a képzőművészetet is keresztező munkái tették legendássá. Olyan zenekarokkal, divattervezőkkel és képzőművészekkel dolgozott együtt, mint a Wire, a Bodymap, Leigh Bowery, a Trojan vagy Sarah Lucas. „Nincs olyan élő táncos-koreográfus, aki ilyen természetességgel lépi át a klasszikus tánc, valamint a rock és divat vakmerő csillogása közti határvonalat.”, írta róla a brit The Independent On Sunday.
A Michael Clark Company kritikusok által sokat dicsért come, been and gone című darabja erősen popzenei ihletettségű: elsősorban David Bowie zenéjére épül, de Lou Reed vagy Brian Eno dalai is hallhatóak a darabban. Hogy egy másik brit lapot, a Daily Expresst idézzük: „A come, been and gone lüktető tetőpontján olyan érzésünk támad, mintha egy 70-es évekbeli klubban lennénk, ahol Bowie harsog a hangfalakból és a halhatatlanság érzése fut végig az ereinkben, egy lehetőségekkel teli világban.”.
#galeria
Az, hogy a darab David Bowie zenéje köré épül, korántsem véletlen. Bowie a hatvanas évek végén maga is belekóstolt a kortárs tánc világába, sokat tanult Lindsay Kemp táncos-koreográfustól („Mindennapi élete az egyik legszínháziasabb dolog volt, amit valaha láttam„, nyilatkozta Bowie, mesteréről), színpadi előadása a kezdetektől épít a mozgás, a tánc elemeire. Bowie az intellektuális popzene kulcsfigurája, a könnyűzene történetének egyik legfontosabb határátlépője, aki értelmezte és újraértelmezte a kultúra és a pop, a magasművészet és a pop viszonyát. Michael Clark generációja, azaz a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának fiatal brit punkjai számára Bowie amúgy is példa volt, leginkább ami a bátor kísérletezést, az extravaganciát, a szélsőségességet, a határsértést, az elhagyható járt utat, a sutba dobható akadémikus tudást illeti.
A produkció mindezeken túl eredeti fénytervéért emelhető ki: Charles Atlas, filmrendező, díszlet- és fénytervező e társulati alkotómunkáján kívül élő videómixeket készít például az elmúlt évek egyik legizgalmasabb könnyűzenei produkciójának, az Antony and The Johnsons-nak.
Különóra
Március 6-án csütörtökön 18.30-tól a Kávézóban Déri Zsolt tart előadást „Hősök” – David Bowie és Iggy Pop a hetvenes években címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Afterparty
Március 7-én, pénteken az előadás után a Kontra klubban fellép a PAST PERFECT. A belépés az előadásra váltott jeggyel ingyenes.
Koreográfus
Michael Clark
Táncosok
Harry Alexander
Julie Cunningham
Melissa Hetherington
Christopher Marney
Oxana Panchenko
Benjamin Warbis
Fénytervező
Charles Atlas
1. rész
Zene
Bruce Gilbert & Wire
Jelmez
Bodymap
2. rész
Zene
David Bowie, Iggy Pop, Brian Eno
Jelmez
Stevie Stewart, Michael Clark
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.