Exkluzív: Péterfy Bori interjú

Péterfy Bori: Sokkal nagyobb skálán mozog szerintem ez a lemez, mint az első. Az erőteljes, kirobbanó erejű számokat nyomasztó, kicsit szuicid hangulatú dalok ellenpontozzák. Egyszer szétvet a boldogság aztán meg kiugrom az ablakon. Fontos volt nekem, hogy minden benne legyen, amit gondolok, ami foglalkoztat, ahogy érzem magam. És ezek nagyon végletes érzések. Ilyen a jellemem. Egyszer azt mondta valaki, hogy néha olyan a lemez, mint egy őrült musical.

Most hogy újra itt a nyár szinte minden nap van szerencsétek jókora közönség előtt játszani. Mennyi inspirációt ad nektek a közönség?

P.B.: Egy idő után, amikor már nagyon összeszokott a banda, és nagyon jól mennek a számok, szinte minden a közönségen múlik. Ha jó a közönség nem lehet rossz a koncert. Hihetetlen energiákat lehet belőlük meríteni.

Mit gondolsz, miként látnak téged a hallgatóitok többsége? Megkérdeztem néhány rajongótokat, és meglepő válaszokkal találkoztam. Valaki szerint te vagy ma az igazi díva, valaki szerint egy generáció példaképe, valaki szerint pedig egy generáció „anyukája”. Mennyi igazságokat látsz ezekben a szerepekben?

P.B.: Örülök, hogy vannak emberek, akiknek fontos az, amit csinálok, és talán értik is. Próbálok egy csomó dolgot keményen és nagyon tudatosan csinálni. Például a bulvártól és az úgynevezett „celebségtől” való elzárkózást. Szeretném, ha a fiatalok látnák, hogy így is lehet dolgozni, nyugodtan le lehet szarni a sok hülyeséget, ami a médiából árad felénk. Nem érdekel igazán, hogy mit gondolnak rólam, vagy hogyan látnak engem, mert ezek nagyon szubjektív dolgok. Sokszor olyan hülyeségeket olvasok magamról, hogy teljesen kétségbeesem.

Mit gondolsz, színésznőként mit adsz bele az egész bandába? Gondolok itt a színpadra, vagy például a dalok átélésére.

P.B.: Inkább a sok év tapasztalata és a sok nagyon jó és kemény színházi munka az ami fontos. Megtanultam, hogy minden színpadon töltött perc óriási felelősség és nagy kincs, amit nem szabad elherdálni. Az én életemnek azok az igazán fontos pillanatai, amit színpadon töltök. Mindig arra gondolok, hogy lehet, hogy ez az utolsó alkalom ezért mindent bele kell rakni. Persze van mindenkinek rossz napja, amikor semmi nem sikerül, olyankor legszívesebben főbelőném magam.

Mi szabja meg, hogy egy koncerten éppen mit adtok elő? Vannak dalok, amiket egy bizonyos hangulatban nem szívesen adsz elő?

P.B.: Van egy viszonylag fix műsor, aminek a sorrendjét sokszor változtatjuk, ez attól is függ, hogy milyen hosszú a koncert. Vannak számok, amiket megununk, vagy nem érzünk elég jónak, azokat vagy átalakítjuk, vagy mennek a kukába. A Délelőttök a kádba’ című számot én annyira meguntam, hogy már több mint fél éve nem játsszuk, pedig a közönség sokszor követeli.

Egyre több és több dal kerül ki a kezeid közül. Mi inspirál, mi késztet dalírásra?

P.B.: Az első lemeznél mondtam a fiuknak a sztorikat, meg hogy miről szeretném, hogy szóljon a szám, aztán rájöttem, hogy meg tudom írni én is. Persze ez nem ilyen egyszerű, nagyon nehéz szöveget írni, sokszor az van, hogy kínlódok egy témán, aztán inkább megkérem a Tariska Szabit vagy a Hujber Szabit, hogy próbálja inkább ő megírni. Nagyon nagy élmény, mikor én írok meg egy szöveget, és még tetszik is.

Volt már olyan dalszöveg, amit nem te írtál, és azt mondtad rá, hogy ezt nem vagy hajlandó felénekelni? Vagy mindig teljes az egyetértés és összhang az alkotói csapatban?

P.B.: A második lemeznél Tariska Szabolcs teljesen kikerült a dologból. Semmi nem tetszett, amit írt, de ő is azt mondta, hogy azokat a dolgokat, amiket szeretnék ő nem érzi, nem tudja megírni. Aztán a 2b lemezre újra egymásra találtunk, ez a szállós, furcsa zenei világ közelebb állt hozzá és szuper szövegeket írt.

A dalaitokban rendkívül sok szituációval találkozhatunk. Gondoljunk csak a Csobogásra vagy a Fekete Párnára. Honnan jönnek ezek az erős képek, és mennyire tudod átélni őket? Van olyan, amit a magadénak gondolsz?

P.B.: A Csobogás életem legszörnyűbb éjszakájának történetéből született. Elmeséltük a Lovasinak és gyönyörű szöveget írt belőle. Az összes számot a magaménak gondolom, belőlem születnek, nekem íródnak.

Mit gondolsz, hol tart most a Péterfy Bori & Love Band? Itt képzeltétek el magatokat három évvel ezelőtt?

P.B.: Nekünk az a fontos hogy egyre jobbak legyünk élőben, jó lemezeket csináljunk, legyen közönségünk. Sokat dolgozunk ezért.

Hogyan képzeled el a csapatot és magadat 2013-ban?

P.B.: Nem szoktam előre gondolkozni. Sajnos ebben az országban nem is nagyon érdemes, bármi megtörténhet.

A 2009 novemberében megjelent Kettő című lemez után meglepően gyorsan rukkolt elő az együttes egy új albummal, a 2b-vel, mely szemben az első két lemez őrült pörgésével inkább lassú, meghitt és néhol sokkal elborultabb hangulatú és szövegű szerzeményeket tartalmaz. A lemezzel sikerült a nagyközönség teljes mértékűen bizonyítania, hogy ha róluk van szó, valóban az alternatív-zenei szcénában kell gondolkodnunk és hogy egy Bori-lemez nem csak egy szombat esti tombolásra, hanem egy vasárnapi fetrengésre is tökéletesen megfelel. A kiadvány különlegességét növelte, hogy a világhírű nagy előadók példáját követve két fajta kiadásban is megvásárolható, egy sima egylemezesben, illetve egy digipack csomagban, melyhez egy meghitt koncert dvd is társul.

Térjünk át kicsit a 2b-re aminek nem is olyan sokára egy elég nagy volumenű lemezbemutatója lesz. Mivel készültök meglepni a közönséget a MÜPA nagytermében?

P.B.: A MÜPA ülős közönsége előtt nem sok értelme lenne zúzni a rock and rollt. Inkább a finomságokra fogunk koncentrálni. Ez egy nagyon elszállós, furcsa hangulatú koncert lesz, amilyet még soha nem csináltunk. Lesznek különleges animációs klipek, amiket Csáki László képzőművész, rendező készít, lesz élő vetítés, lesz egy szuper vendégzenészünk, Császári Gergely, nagyon szép lesz a ruhám, mert Mojzes Dóra tervezi, és első sorban nagyon jó lesz a zene.

Bár kijelentettétek, hogy a 2b nem a Kettő lemez folytatása vagy kiegészítése, hanem egy teljes értékű új anyag, mégis megjelenésekor még javában készültetek az előző lemez legutóbbi videoklipjére és kislemezére. Várhatunk majd a 2b-ről is videókat?

P.B.: A koncerten látható animációs filmekből biztos lesz hivatalos klip. Én szeretnék még többet is, de ahhoz az kéne hogy nyerjünk a lottón. Sajnos ezek a dolgok mindig a kurva pénzen múlnak.

A 2b című lemezetek lett az eddigi legmeghittebb, legnyugisabb dolog, amit kiadtatok a kezeitek közül. Ilyenre terveztétek az egész anyagot, vagy spontán alakult így?

P.B.: Tövisházi Ambrus, aki az egész dolognak az agya és a zeneszerzője nagyon termékeny volt tavaly és nagyon sok számkezdemény lemaradt a lemezről. Nagyon vágyott arra, hogy egy ilyen hangos lemez után csináljunk gyorsan egy halk lemezt, ahol jobban érvényesülnek az őrült zenei ötletei. A halk számoknak mostanában mostoha sorsuk van, nem férnek bele a zúzós koncertprogramba, szét akartuk választani a dolgokat, ahogy Kispálék csinálták a csendesülős koncertekkel.

Melyik stílus jön be a legjobban? Inkább a 2b nyugodt, laza zenei világa, vagy a pörgés, amit a debütáló album és a Kettő nyújtottak? Melyiket jobb előadni?

P.B.: Mind a kettő nagyon izgalmas. Mivel most még tart a fesztiválszezon jobban benne vagyok az őrjöngős, ugrálós hangulatban, de remélem majd sikerül átállítani magam.

Milyen visszajelzések érkeztek a 2B-hez adott koncertfilmről? Honnan jött az ötlet, hogy kiadjatok egy ilyen, a magyar zenei életben azért ritkábbnak számító anyagot? Terveztek még a jövőben egy ilyet?

P.B.: Eredetileg egy olyan közönség előtt zajló koncertet és élő felvételt akartunk csinálni, mint az MR2 Akusztik. Merényi Dávid ötlete volt, hogy legyen belőle koncertfilm is. Gyönyörűen berendezték a Metropol stúdiót és tényleg egy nagyon különleges anyag született. Ez az egész a Keleti Blokkban zajlott, amit Menyhárt Leó vezet. Annyira sikeres lett az egész, hogy azóta Szeánsz néven már sorozat lett belőle, készült hasonló anyag Kardos-Horvát Jánosnak, a Magashegyi Undergroundnak, és már sok zenekar bejelentkezett őszre.

És a végére egy személyes kérdés. Mit tervez Péterfy Borbála a jövőben? Zenei karrierjében, színészi karrierjében, esetleg magánéletében?

P.B.: Nekem nemsokára kezdődik a színházi szezon. Szeptemberben lesz a Három nővér premierje a Nemzetiben, Andrej Serbán világhírű román származású, New Yorkban élő rendezővel. Irinát fogom játszani, és már nagyon várom. Aztán megyek Szibériába, csak hogy folytatódjon az orosz hangulat. A Jég című darabot fogjuk kint játszani, amire maga az író, Szorokin hívott meg, mert látta egy lengyel fesztiválon és teljesen oda volt érte. És persze játszom a meglévő szerepeimet, koncertezem, és lassan talán nekiállunk egy következő lemeznek is. ¶