Betiltott könyvekből húzták fel a Parthenónt egy német városban a cenzúra ellen tiltakozás jelképeként

Az 1955 óta ötévente Kasselben megrendezett, rangos Documenta kortárs művészeti találkozó egyik idei látványossága a betiltott könyvekbÅ‘l épült műalkotás. A hivatalosan documenta 14 nevet viselÅ‘ fesztivál máris világhírűvé vált alkotása, a Könyvek Parthenónja című szabadtéri installáció az athéni Parthenón méretével és formájával megegyezÅ‘ építmény Marta Minujin argentin képzÅ‘művész munkája, aki a cenzúra ellen tiltakozik művével. A felhívására a világ sok tájáról Kasselbe elküldött kötetek között számos „meglepetés” is van, például több Harry Potter mesekönyv, amelyeket egyes amerikai szövetségi államokban tiltottak be „okkultizmusuk” miatt. A dél-amerikai pop-art jelképének tartott 74 éves művész ezt tartja a művei közül a „legpolitikusabbnak”.

A szombatra tervezett megnyitó elÅ‘tt védÅ‘sisakos önkéntesek szorgoskodtak a „templom” elÅ‘tt álló daru körül: egyebek mellett Alekszandr Szolzsenyicin A pokol tornáca című könyve várta, hogy a helyére, a fémszerkezetes installáció 46 oszlopa egyikének a tetejére kerüljön.

Az orosz író műve a Biblia, A nagy Gatsby, a Sátáni versek, a Tom Sawyer kalandjai és a Sherlock Holmes mellé kerül. Valamennyi könyvet műanyag borító védi az időjárás viszontagságaitól. Ezután rögzítik őket az időszámítás előtt az 5. században emelt athéni Parthenon pontos másának szerkezeti elemeihez.

A mű méretei megegyeznek a Parthenónéval: 70 méter hosszú, 31 méter széles és 10 méter magas – mondta el Pierre Bal-Blanc, a kiállítás kurátora.

A Könyvek Parthenonját ugyanazon a helyen építették fel, ahol a nácik 1933-ban zsidó és marxista szerzők műveit égették el.

A Documenta athéni vonatkozása nem véletlen, az utoljára 2012-ben tartott, 905 ezer látogatót vonzott kortárs művészeti találkozó 14. kiállítását első ízben külföldön, a görög fővárosban is bemutatták.

A Documenta kasseli eseményein 35 helyszínen – parkban, múzeumban, moziban, egykori földalatti pályaudvaron – több mint 160 művész mutatkozik be. A szemlének ismét van magyar vonatkozása, ezúttal a Budapesten született világhírű transzdiszciplináris – a társadalom- és a természettudományok számos ágazatából merítÅ‘ – művész, Agnes Denes szerepel. Az úgynevezett környezetszobrászat úttörÅ‘jeként számon tartott és leginkább monumentális köztéri alkotásai révén ismert amerikai művész a The Living Pyramid (Az élÅ‘ piramis) című munkáját állította fel az egyik kasseli parkban. A nem csak az ókori Egyiptomra jellemzÅ‘ merev társadalmi felépítést kifejezÅ‘ formát Agnes Denes csaknem tíz méter magas piramisában teraszok lazítják fel, amelyeken a művész és a látogatók közösen ültetnek el növényeket.

A Documenta szeptember 17-ig látható. A szervezők szerint a 100 nap alatt legalább 750 ezer látogató keresi fel a kiállításokat. Utána Agnes Denes piramisát és a Könyvek Parthenónját is lebontják.

Az első kritikák szerint az 1955 óta tartó Documenta-sorozat 14. kiadása kétségtelenül világszínvonalú, a kortárs képzőművészet elitjéből vonultat fel művészeket, de a válogatás sikerülhetett volna jobban is. A művek túlságosan egyhangúak, a legtöbb a nyugati világ válságjelenségeire, a Nyugat hibáira és bűneire világít rá, és az ilyen alkotások egyszerre nagy tömegben megerőltetőek. A német sajtóban megjelent szakértői vélemények szerint olyan művek is akadnak, amelyeknél a politikai üzenet fontosabb az esztétikai minőségnél.

(phenom’/mti)

Címkék: Documenta, kassel, Alekszandr Szolzsenyicin, Pierre Bal-Blanc, Könyvek Parthenonja, Agnes Denes, The Living Pyramid, kortárs képzőművészeti fesztivál, kultúra, Marta Minujin