Az én Reflektor élményem – Reflektor 2022 beszámoló!

2022.07.19., 12:43

Július 14. és 16. között zajlott le az első Reflektor, a magát sallangoktól mentes, 100%-ban a zenére fókuszáló rendezvényként definiáló kisfesztivál a város kellős közepén, az Akváriumban. A debütálás a covid-időkben a külhoni előadóktól elszokott szemünknek már-már sokkolóan diverz és aktuális lineup, és az eredetileg tervezett városi, de mégis kellőképp egzotikus kőbányai helyszín ellenére nem volt pályaakadályoktól mentes. A sok viharfelhő ellenére a 100% zene ígéretét maximálisan beváltották a szervezők.

Az elsőszámú (kényszer)pályaakadály a váratlan helyszínváltás volt, az eredeti helyszín helyett technikai nehézségek okán az Akváriumba költöző fesztivál így még a rajt előtt vesztett vonzerejéből, bár azt el kell ismerni, hogy a hirtelen jött rebrandinget remekül abszolválta a csapat, hiszen a Reflektor pillanatok alatt „fesztivál a város közepén” lett, ami sokaknak biztos pluszpont is lehet a külvárosi indusztriális-rusztikus helyszínnel szemben.

Kettes számú pályaakadályként azt is meg kell említeni, hogy a fesztivál csontra egy időben zajlott a már bőven bejáratott Bánkitóval (és az Efottal is), és bár a fesztiválok célközönségei között nincs 100%-os átfedés, biztos, hogy sokkal többen megnézték volna maguknak az új indulót is, ha nincs időpontütközés.

Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a covid/infláció/rezsicsökkentés-csökkentés tépázta jelenünkben sajnos egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak olyan luxuscikkeket mint a szórakozás és a kultúra, és általános tendencia, hogy a fesztiválok egyre kevesebb látogatót tudnak bevonzani. 

 
 

Ha pedig valaki mégis úgy dönt, hogy egyre gyengülő magyar forintjait fesztiválbérletre fordítja, nyilván előbb teszi le a voksát már tesztelt és bejáratott rendezvények mellett, ahol a túlnyomórészt hazai fellépők többségét régóta hallgatja és szereti, minthogy egy még sosem hallott, vadiúj fesztiválnak szavazzon bizalmat, ahol a sok külföldi banda nevét legfeljebb hallomásból ismeri.

Ezen tényezőket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, hogy az először megrendezésre kerülő Reflektor szerény részvételi számokkal zajlott. A csütörtöki első napon lassan, de estére azért beindult a buli, bár az aznapi headliner Son Lux egyébként csodálatos koncertjén sem volt még félig se tele az Akvárium nagyterme. Az egyértelműen legpörgősebb és leglátogatottabb pénteki nap után viszont szombatra megint kicsit elülni látszott a hangulat.

Pedig a fesztivál legfontosabb eleme, a zene tényleg nagyon rendben volt.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Mivel a gitárzenék szerelmeseként még a szubjektivitást félretéve sem tudnék igazán átfogó képet adni a fesztivál jó vagy kevésbé jó koncertjeiről, és mivel a három estéből kettőn idő előtt győzött a boomer kimerültség, egyen pedig a maradék lendület, ami vodka formájában vitte eufóriába az összélményt, inkább egy rövid pro-kontra listában foglalnám össze az első Reflektor tapasztalatait.

Abban bízok, hogy a tesztkör után jövőre az idén tanultakból építkezve, még jobb formában tér vissza ez az egyébként ígéretes kezdeményezés.

 
 

PRO: A fesztivál a belváros közepén volt.

KONTRA: A fesztivál a belváros közepén volt. Egy fesztivál pont a megszokott buborékunkból való kiszakadás miatt izgi, és bár a hazajutás egyszerűsége, főleg így nyugdíjhoz közel mindenképpen pluszpont, a fesztiválélmény elengedhetetlen része a nyűgös hazaút és/vagy a borzalmas, nem pihentető, fázós-izzadós sátorban alvás is. Ez persze a Reflektor esetében kényszermegoldás volt, az eredetileg tervezett kőbányai helyszín a létező legjobb kompromisszumos megoldás lett volna, viszont, ha jövőre mégis maradna a klubfesztivál-formátum, sokkal jobban örülnék neki az őszi-téli szezonban, és ha lehet, nem kizárólag az Akváriumban. Köszönöm a figyelmet.

PRO: A színpadok kb. 25 lépésre voltak egymástól.

KONTRA: Emiatt nem voltak meg a különböző helyszínek között bolyongós, ismerősökkel összefutós, „igyunk meg gyorsan egy felest”-nek indulós, de véletlenül másfél órára megállós és a koncert felét lekésős epizódok, amiket azért eléggé lehet szeretni egy fesztiválban.

PRO: Egy Akvárium nagyhall mondjuk biztosan sokkal jobban szól, mint bármilyen szabadtéri színpad.

KONTRA: Mivel a legkevésbé sem értek hangtechnikához és még ennél is kevésbé az elektronikus zenéhez, arról nem tudok nyilatkozni, hogy a műfajilag és hangszerileg nagyon sokszínű koncertek mindegyikénél jó volt-e a hangzás, de a gitárközpontúak tutira jól szóltak. De én a szabadtéri-visszhangos-szétesős-zúgós fesztiválkoncerteket is tudom imádni, és így még ez a sterilebb hangzás is okozott némi hiányérzetet.

PRO: Lehet teljesen véletlen, de a fellépőket, főleg a hazai előadókat végignézve egész sok volt a női frontos produkció, és a szombati zárónap egyik főattrakciója is egy lánydomináns zenekar, a Porridge Radio volt.

KONTRA: Mint ahogyan az a mai napig teljesen sztenderd bármilyen könnyűzenei eseményen vagy úgy általában a zenei életben, a fellépők aránytalanul túlnyomó többsége így is nyilván férfi volt. (Lányok, csináljatok zenekart!!!)

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

PRO: Nagyon, de tényleg nagyon izgi lineup még a hazai fellépőket (Flanger Kids, Black Bartók, Jazzbois, iamyank stb.) végignézve sem csak a teljesen megszokott merítésből + saját műfajukban ismert és elismert külföldi előadók, az újvonalas jazztől kezdve (Moses Boyd) a szomorúfiú folkon (Seafret), energikus post-punkon (Crows) és príma brit psych-rockon (Temples) keresztül a Világ Legjobb Zenéjéig (Squid) tényleg minden volt.

KONTRA: A következő három hétben az obszesszív zenehallgatási szokásoknak hála csak Squid fog szólni itthon és meg fognak utálni a barátaim, mikor már a hatodik számukat küldöm el nekik kéretlenül vagy kifejezett kérés ellenére.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Egy mondatban összefoglalva legyen itt annyi, hogy köszi a Reflektornak az új legkedvencebb zenekaromért és a többi szuper koncertért, nagyon drukkolok, hogy jövőre is lehessen fesztivál olyan formában, amilyenben idén is lenni szeretett volna!

Fotók: Rockstar Photographers | Forrás: Reflektor Festival Facebook

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás