2022.07.18., 15:00

Kiállítás könyvbe kötve, egy tárlat a kiállítási katalógusokról

Mi a kiállítási katalógus? Útmutató, dokumentáció, tudományos igényű tanulmánykötet, vagy önmagában érvényes műalkotás? Hogyan változtak a kiállítási katalógusok a körülbelül két évszázados magyarországi jelenlétük során, és milyen, a művészet világára vonatkozó következtetéseket vonhatunk le ebből?

 
 

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designelmélet mesterszakos hallgatói ezekre a kérdésekre keresve válaszokat két féléven keresztül kutatták a magyarországi kiállítási katalógusok történetét és alakulását. A kutatásuk eredményének legizgalmasabb részleteiből és a meghatározó magyar művészeti intézmények, illetve grafikusok rendszerváltás utáni kiadványaiból készült szubjektív válogatást még péntekig (július 22.) nézhetjük meg az ISBN könyv+galéria kiállítóterében. 

A Katalógus katalógus című kiállítás kétféle rendezőelv szerint épül fel. Egyrészt megmutatja, hogy kik azok a tervezőgrafikusok akik a rendszerváltás utáni időszakban kiemelten fontos szerepet töltöttek be a hazai kiállítási katalógusok megalkotásában, másrészt kiemeli azokat a művészeti intézményeket, amelyek rendszeresen készítettek ilyen jellegű kiadványokat (Ludwig Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Kassák Múzeum, Kiscelli Múzeum).

Ez a kétosztatúság a kiállítótérben is megjelenik: középen egy-egy, a területen meghatározó tervező szerint rendezve lapozhatjuk végig az elmúlt 30 év kiemelt katalógusait, a falakra szerelt polcokon pedig hazai művészeti intézmények szerint csoportosítva ismerkedhetünk meg a műtárgyakkal.

A tárlaton szereplő intézmények kiválasztásakor szempont volt többek között az is, hogy azok katalógusai mennyire voltak elérhetők, kutathatók a kiállítás szervezői számára.

 
 
 
 

A kiállítás alcíme A lajstromtól a design tárgyig amely összefoglalja a mögöttes kutatás fő következtetését, miszerint a magyar (és nemzetközi) katalógusok az évtizedek során egyszerű információközlő kiadványokból már-már önálló műtárgyakká nőtték ki magukat. A kortárs katalógusok kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a kurátori koncepció és az adott kiállítást alátámasztó tanulmányok szöveges formában visszaköszönjenek a katalógusban. Ennek következtében hosszú, komplex szövegek megjelenítésére van szükség a kiadványokban, melynek tördelése nagy kihívást jelenthet a grafikus számára. Ugyanakkor a kurátorok részéről fontos igény, hogy a kiadvány formai elemeiben igényes és kortárs kinézetet kapjon, ami nagy szabadságot adhat a kísérletezésre. Különböző kreatív papírok, a megszokottól eltérő méretek, arányok és színek, a kiállításra reflektáló különleges tipográfiai és fotófelhasználási megoldások jellemzik napjaink kiállítási katalógusait.

„Radikálisan más képet mutat egy katalógus a századelőről, a hatvanas vagy a nyolcvanas évekből, mint napjainkban. Ez a különbség távolról sem csak a vizuális trendek alakulását mutatja, hanem a muzeológiai elvek és a kiállításokkal szemben támasztott követelmények megváltozását is tükrözi.” – olvasható a tárlat szövegei közt. 

A tény, hogy egyfajta meta-dokumentációként kiállítás születik a kiállításokat dokumentáló katalógusokból, jól mutatja, hogy ezek a kiadványok egyre inkább önmagukban érvényes designtárgyként is megállják a helyüket, sőt, mintha a tárgy jellegük kerülne előtérbe az információátadó funkciójukkal szemben. Ezek a katalógusok méretükből következően általában kevéssé praktikusak vagy hordozhatók, olvasásukhoz asztalra van szükség, ami már önmagában másfajta befogadói hozzáállást feltételez, mint ami egy klasszikus könyv olvasásához szükséges. A formátumuk gyakran annyira eltér a megszokottól, hogy előfordul az is, hogy a könyvespolcunkra sem tudjuk őket feltenni, mint például a Magyar Nemzeti Galériában idén megrendezett Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című kiállítás katalógusa esetében, ahol a meglehetősen nagy méret a plakátok formátumára reagál. 

 
 
 
 

Egyébként is jellemző kortárs jelenség, hogy a digitalizáció térhódítása, és az olcsó, egyszerű adatáramlás következtében folyamatos kérdés a könyv fogalmának újradefiniálása.

Az információközlés, mint a könyv sokáig elsődleges funkciója, a digitális térben jóval olcsóbban és sokszínűbben kivitelezhető, ennek az összetettségével a könyv nem tudja felvenni a versenyt, így egyéb, a digitalitást ellenpontozó tulajdonságai kerülnek előtérbe.

Ilyenek lehetnek a tapinthatóság, az illat, a birtoklás/tulajdonlás élménye, vagy maga a kézzelfoghatóság. Ez a trend visszaköszön a kiállítási katalógusok formájának megváltozásában is: egyre nagyobb hangsúlyt kap a fizikai megjelenés és a tárgy jelleg, mint ezen kiadványok kiemelt értéke és különlegessége. 

Számomra grafikus hallgatóként kifejezetten üdítő élmény volt a Katalógus katalógus, hiszen itthon viszonylag kevés szakmai diskurzus folyik a tervezőgrafika és az úgynevezett „magasművészet” vagy intézményesített művészet kapcsolatáról, amihez jó kiindulópontot biztosít a tárlat. A helyszínválasztás is nagyon találó, hiszen az ISBN könyv+galéria Budapest egyik olyan különleges tere, ahol egyébként is hiánypótló –többek között grafikával, művészettel és filozófiával foglalkozó – kiadványok kapnak helyet, így a kiállítás látogatása után nem könnyű a helyszínről üres kézzel távozni. 

A kurzus, melynek végső lenyomataként a tárlat megszületett A kiállításrendezés elmélete és gyakorlata címet viseli és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designelmélet mesterszakán indított képzés, a Designkurátori specializáció része. A kurzusvezető Földi Eszter, a MOME Elméleti Intézetének oktatója és a Designkultúra BA szakvezetője  a kiállítás kurátorai a kurzuson részvevő hallgatók, név szerint Adamik Luca, Ádi Brigitta, Farkas Anita, Kuthi Angelika, Lukács Edit, Márkus Dorottya, Mucsi Réka, Nánai Brigitta, Őze Sándor, Pszota Dalma, Rácz Eszter, Szabó Eszter és Törkenczy Ármin. De nemcsak a kurátori munkába kóstolhattak bele a hallgatók: Tóth Lili, valamint Bálint Juli, Kubinyi Eszter a grafikai tervezésért; Hegyi Fanni és Krusinszky Kitti pedig a látványterv elkészítésért, és a kiállításépítésért felelt. 

Fotók: Turi Andris 


Katalógus katalógus A lajstromtól a designtárgyig

Megnyitó: 2022. július 5. 18:00

Helyszín: ISBN könyv+galéria – 1084 Budapest, Víg u. 2.

A kiállítás megtekinthető: 2022. július 6. – július 22.

Facebook esemény ›

ISBN könyv+galéria ›

MOME Elmélet ›

Alkotóművészek, kreatívok, művészeti iskolások! Ha szeretnétek online is megmutatni alkotásaitokat, regisztráljatok, és töltsétek fel ti is őket az ArtHungry.com oldalra!

Címkék: , , , , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás