AFC feat. Tim Burton: Angyalok, vagy démonok? – Videó! Játék? Különkiadás

Avatar photo
2010.10.28., 18:19
Nagyjából egy hónappal ezelőtt Illés Csaba, az IM magazin főszerkesztője a következőt posztolta a Facebook profilján: „Most hozta be az AFC az Angyal klipjét a szerkesztőségbe… fantasztikus! Ilyet még nem látott Magyarország.” Néhény nappal később felkerültek a netre a teaser trailerek, és már mindenki tudta, hogy a stílus és a képi világ Tim Burton filmjeit idézi majd, sőt, az is nyilvánosságra került, hogy Indián rendezte a videót. (Ez sokak szerint garancia a jó videóra, személy szerint én már picit fáradni látom a Törzsfőnököt.) Rajongók, szkeptikusok és ellenlábasok is ökölbeszorult fejjel várták a nagy napot, hogy megismerkedhessünk a beharangozott remekművel, az egyedi és egyéni csodával, és már-már az anti-Anti Fitness Clubosok is hinni kezdtek benne, hogy miután a banda pár évvel ezelőtt felpattant a mainstream szekérre, mostanra kiélvezték a kocsikázást, és ezzel elegánsan leugranak róla. Nos… nem így történt.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Hogy elejét vegyem annak, hogy bárki is előítéletekkel, vagy akár elfogultsággal vádoljon, magam mellé ültettem egy brit srácot, egy izraeli fiút, és egy amerikai lányt, és csak annyit mondtam nekik: „Mutatni akarok valamit.”. Nem árultam el, hogy kik ezek-mik ezek, még azt sem, hogy egy videoklipet nézünk majd. Amikor feltűntek a göcsörtös fák, a derengő köd, és lassan kezdtek kibontakozni a srácok alakjai a kérges törzsekből, szinte biztos voltam benne, hogy valamelyikük izgatottan felkiált majd: „Ó, Tim Burton?”. Ezzel szemben meglehetősen váratlan reakció érkezett: „Ez valami magyar cucc?”. Puff… az első lufi kipukkadt. Bár én magam nem tudtam megítélni, hogy külső szemlélőként vágnám-e az első néhány kocka alapján, hogy egy ez bizony nem gourmet pancetta, hanem házi zsírszalonna, a floridai lány nagyon hamar szagot fogott.

Igen, a magyar mezőnyből valóban magasan kiemelkedik, de srácok…

Én persze még mindig nem veszítettem el a lelkesedésemet: kíváncsian vártam, mi történik a következő jelenetben most, hogy már tudjuk, hogy Tomiék „belefásultak” Burton-féle erdőbe… de hiába, ugyanis szinte a klip legvégéig kellett figyelnem az indákba épített hangfalakat, és a hangszerek felett hajladozó gallyakat, míg végre ismét ért valami meglepetés, és elborította a tűz a vadont. „Szép, de miért nem történik semmi?” kérdezte közben a tel avivi tesztelőm, én pedig csak annyit mondhattam neki: „Várj, várj, biztos nemsokára fog.”. Mire a rönkök csonkig égtek, az angol fiú is megszólalt mellettem: „Remélem a szöveg jobb, mint a zene.”. Én azonnal megnyugtattam, hogy az, és emellett ki is állok: Molnár Tamás dalszövegírásban kimondottan virtuóz tehetség, és ezt senki sem veheti el tőle. Más kérdés, hogy – fájdalom – brit barátom véleményével is egyet kell értenem: első meghallgatás után a dal dúdolhatatlan, és (bár be kell vallanom, hogy köztudottan botfülem van) nem véltem felfedezni benne a tél nagy slágerét. Ettől függetlenül persze tudom, hogy az lesz: az AFC olyan, mint a Gossip Girl – attól még, hogy az egyik epizód gyengébb, mint az előző, ugyanannyian lesznek kíváncsiak következő részre.

Amikor eljutottunk arra a pontra, hogy a meggyötört, kissé odakozmált Tomi mellett kinyílt egy lila virágocska, igazából már csak én maradtam a monitor előtt, és azon merengtem, hogyan építsem fel ezt a cikket úgy, hogy ne legyen negatív, szarkasztikus és ironikus. A következő gondolatom az volt, hogy ha az AFC srácok írnának kritikát az Álom.net című moziról – amelyben társíróként dolgoztam –, haverság ide vagy oda, kénytelenek lennének kiugrasztani a nyulat a bokorból, és kinyilatkoztatni, hogy „Gyerekek, látszik, hogy nagyon nagy dobásra készültetek, de ez totál mellément.”. Na ez a helyzet az Angyal klipjével is, kivéve, hogy nem ment annyira mellé… de azért messze van attól, hogy kikiáltsuk nemzetközi színvonalú produkciónak. Igen, a magyar mezőnyből valóban magasan kiemelkedik, de srácok… ne Barbee-t akarjuk már felülmúlni, hanem – hogy műfajnál maradjunk – mondjuk Jared Letot, vagy legalább a My Chemical Romance-et! Cserébe megígérem, hogy nem lesz Álom.net 2…

Szerző: Steiner Kristóf

Címkék:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás