Van élet és zene a rák után – Anastacia: Resurrection
A 2000-es évek elején az I’m Outta Love egyike volt a toplistás popslágereknek, melynek előadója az amerikai Anastacia volt. Jellegzetes orgánuma és fülbemászó dalai hamar sikeressé tették, bár érdekes, hogy karrierje során inkább Európában futott be. Életét egészségi problémák sora nehezítette meg, kétszer a rákkal is szembe kellett szállnia, de a zene mindig biztos pont volt számára. Május elején jelentkezett hatodik albumával, a Resurrection pedig jól bizonyítja, hogy a problémák ellenére még mindig árad az energia az énekesnőből.
Anastacia Lyn Newkirk 2000-ben mutatkozott be a Not That Kind c. albumával, mellyel több európai országban is az eladási listákat vezette, ám a hazai közönsége kevésbé volt kíváncsi rá, hiszen a Billboardon csak a 168. helyig vitte. Karrierjére mindig is inkább az európai sikerek voltak a jellemzőbbek, de ez épp elég volt ahhoz, hogy a szakma felfigyeljen rá. Az I’m Outta Love mellett a Not That Kind és a Cowboys & Kisses kislemezek kövezték ki az útját, hogy második lemezével, a Freak Of Nature-rel még nagyobbat szólhasson. Az igazán nagy durranás végül a 2004-es harmadik album, a saját maga után elnevezett Anastacia lett, melyről olyan slágerek kerültek ki, mint a Left Outside Alone, a Sick And Tired és a Welcome To My Truth. Az ezt követő Heavy Rotation elődjeihez képest nagyon lemaradt, az It’s a Man World pedig nem feltétlenül tekinthető igazi lemeznek, mivel valójában egy feldolgozásalbum, s inkább afféle tisztelgés bizonyos férfi rockzenészek és –együttesek (pl. U2, Foo Fighters, Oasis) előtt.
Anastacia zenei karrierjét súlyos betegség árnyékolta be. Még 2003-ban diagnosztizálták először mellrákkal, ám akkor úgy tűnt, sikeres volt a küzdelem a kór ellen. De tavaly újból felfedezték a rák jeleit, ekkor pedig – bár ez nem kapott akkora visszhangot, mint Angeline Jolie – Anastacia kés alá feküdt, s dupla masztektómiát végeztek el rajta. Életkedve azonban kicsit sem csökkent: rengeteget jótékonykodik, humanitárius munkájáért többször is elismerték, felépülését követően pedig nemrég adta ki hatodik stúdióalbumát, a Resurrectiont, melynek címe is („Feltámadás”) azt sugallja, hogy az énekesnő visszatért.
Előadó: Anastacia
Cím: Resurrection
Kiadó: BMG
Kiadás éve: 2014
Honlap: www.anastacia.com
Értékelés: 6/10
A kezdetekkor az R&B-t és a soult laza poppal vegyítő Not That Kind és a Freak of Nature stílusvilága már a múlté, az évek során ugyanis egyre inkább a dallamosabb pop és egyfajta könnyedebb pop-rock keveréket adtak a számai. A Resurrection is marad ezen az ösvényen, és ugyan nem érződik az, hogy megugraná első három lemezének színvonalát, de ez az album a poppiac idei palettájának egyik fontos elemének tekinthető.
A Resurrection ereje talán abban rejlik, hogy példaértékű kitartást és küzdelmet sejtet dalain keresztül. Anastacia ugyanis többféle egészségügyi problémája (a mellrák mellett Crohn-betegséggel és szívgondokkal is küszködött) mellett egy váláson is átment, így a betegsége mellett az album visszatérő momentuma a szerelem is. Fájdalom szövi át a taktusokat, és szilánkok szurkálhatják a mi szívünket is, ahogy belemerülünk az I Don’t Want To Be The One, a Pendulum vagy az Apology dallamaiba – mert bizony e téren egyelőre nem rózsaszín a világ. De alapvetően erő sugárzik a Resurrectionből, és erre nagyon jó példa a kezdő dalok között helyet foglaló Staring At The Sun vagy az album bemutatkozó kislemezének választott Stupid Little Things. Anastacia lenyűgözően vonultatja fel, milyen tökéletes szól még mindig, s a frissen megjelentetett dalcsokor elejétől a végéig arra emlékeztet minket, miért szerettünk bele úgy egy évtizeddel ezelőtt a szőke énekesnőbe.
https://www.youtube.com/watch?v=iiycfXkbo48
Nem maradhat szó nélkül a rákból való felépülés, a „feltámadás” témaköre sem, hiszen a Resurrection több szerzeménye kimondva s kimondatlanul is ezzel kapcsolatos üzeneteket foglal magába. Késekről, vágásokról, sebekről esik szó, miközben végig ott van az élet iránti vágyakozás és a küzdés képe is. A Lifeline a reményről szól („Show me some hope / Show me some light” | „Mutass nekem némi reményt / Mutass nekem némi fényt”), miközben egyes sorai afféle „kiszólások” a ráknak: „Tell me you know how it feels to be killing a friend” | „Mondd, hogy tudod, milyen érzés megölni egy barátot”, illetve „Now you’re gone and done” | „Most már elmentél és végeztél”. Eközben az Evolution a fejlődésről mesél („Changes have happened to me” | „Változásokon mentem át„), a Stay pedig a maradni akarásról („I’m not ready to go just yet” | „Még nem vagyok kész elmenni”), de talán a legerősebb képeket az albumzáró Broken Wings adja, mint pl. ezzel:
Through all the stages | Az összes szakasz után
A silent fighter remains | Egy csendes harcos marad
You got to lose to win | Veszítened kell, hogy győzhess
Through the fire and the smoke | A tűzön és a füstön át
It starts to clear | Kezd kitisztulni
Anyone would give up | Bárki feladná
But not now, not here… | De nem most, nem itt…
Való igaz, hogy a Resurrection talán a zenei oldala alapján nem annyira kiemelkedő vagy emlékezetes, mint mondjuk az Anastacia, de a rákból felépülő énekesnőtől egy kimondottan erős visszatérésről és egy inspiráló albumról beszélhetünk. A még mindig elképesztő hangterjedelmet kiéneklő Anastacia újfent bizonyította, hogy helye van a minőségi popelőadók között, és hogy van élet az amerikai zenepiacon és persze a rákon is túl.
Szerző: Varju Kitti
