„Még nincs vége a trilógiának!” – interjú Woodkiddel
Yoann Lemoine (vagy ahogy mindenki ismeri: Woodkid) igazi multitalentum: nem elég, hogy olyan előadóknak rendezett videoklipet, mint Lana Del Rey, Rihanna vagy Katy Perry, de előlépett a színfalak mögül, egyenesen a reflektorfénybe, és elkészítette az év egyik legszebb albumát The Golden Age címmel. A németországi Melt! Fesztiválon kifaggattuk minden kreatív oldalát, majd koncertje után konstatáltuk, hogy megvan az idei Sziget Fesztivál első kötelező programja!
Először is el kell mondanom, hogy tavaly egészen Zágrábig utaztunk miattad, de sajnos lekéstük a koncertet.
Te jó ég! De annyira ne bánd, nem volt életem koncertje.
Miért?
A helyszín valahogy olyan kemény és rideg volt. Amennyire emlékszem, valami négyzet alakú gyárépületben rendezték, túl steril volt nekem.
De szerencsére hozzánk, Magyarországra is jössz még a nyáron.
Igen, a Sziget nagyon különleges lesz. Már nagyon várom, mert úgy tudom, egy nagy volumenű fesztiválról van szó.
És mitől lesz különleges?
Azon vagyunk épp, hogy egy hosszabb fesztivál setlistet rakjunk össze, mert sok emberre számítunk. De persze ez attól is függ, hogy a közönség hogy fogad majd minket. Mindig nagyon kell rájuk figyelni, hogy mennyire izgatottak, és ehhez igazítani akár menet közben is a koncertet.
Egyelőre csak egy albumod van, mit értesz hosszabb setlist alatt?
Egy fesztiválon általában nem engedik, hogy másfél órát játsszunk. Ezért igyekszem kiválogatni a pörgősebb, ütemesebb dalokat. A Szigeten pedig talán nem így lesz. Az persze mindig nagy kihívás, hogy a lassabb számok is bekerüljenek a repertoárba, főleg egy fesztiválon. Nehéz fenntartani az emberek érdeklődését, amikor nagy részük kicsit részeg és eléggé felfokozott állapotban van. De már próbálkoztunk vele párszor, és eddig úgy tűnt, hogy működik.
Láttam egy koncertfelvételt, amin egy teljes szimfonikus zenekarral léptél fel. Ez honnan jött?
Az elképesztő volt! Egy teljesen különleges élmény, hihetetlenül erős érzelmi energiákat szabadított fel bennem és remélhetőleg a közönségben is. Az egész annyira érzéki, mintha egy új szintre helyeződne a zene, szuperzenévé változik, olyan igazán élő, szerves, organikus.
És nem esett nehezedre rábízni a saját dalaidat egy idegen zenekarra?
Nem, mert ez az albumkészítés során is így volt. Szóval már korábban is dolgoztunk együtt, és működött a dolog. Ami igazán gyönyörű a klasszikus zenészekben, hogy te megírod a részeket, ők pedig egyszer eljátsszák,és azonnal úgy szól, ahogy kell. Nem is kell igazán próbálni. Szóval sosem féltem nagyzenekarral játszani, mert tudom, hogy a fantasztikus zenészektől csak jobb lehet a dolog.
Előfordult az is, hogy Lana Del Rey-jel léptél fel- együtt előadtátok az Iront és a Video Games-t. Tervezel még vele dolgozni?
Talán, és ez most egy nagyon erős talán. Azóta már rengeteg kollaborációnk volt, rendeztem neki klipet is, ilyesmik. Szóval nagyon szeretnék, de majd meglátjuk, mit hoz a jövő. Tudom, hogy nagyon elfoglalt mostanában, mert az új lemezén dolgozik, és engem is lefoglal a turnézás. De talán egyszer összejön.
És rendezel neki még videoklipet?
Én tényleg igyekszem, de ez a legnehezebb, klipet rendezni valakinek. Körülbelül egy hónapnyi munkám van benne: előkészíteni, leforgatni, megvágni, utómunkálatokat végezni, ilyesmik. Ez egyébként nagyon rossz, mert mindig, amikor egy új videót szeretne, engem keres meg, de egyszerűen most nem megy. Azért remélem, lesz még rá alkalmam.
Mesélj még kérlek egy kicsit a rendezésről! Amikor meghallasz egy dalt, hogyan alakul ki a fejedben, hogy milyen vizuális megjelenés párosítható hozzá, milyen képi világgal passzol?
Erre nincs szabály. Ez teljes mértékben a dalon múlik. Van, amit ha meghallgatok, rögtön különböző képek ugranak be, máskor pedig sétálok az utcán, hallgatom az egész albumot, kémlelem a világot és úgy jön, de előfordul az is, hogy egy dalszöveg annyira megkapó, hogy inkább arra hagyatkozom, aköré építem a vizualitást. Annyi biztos, hogy mindig próbálok valami kapcsolatot teremteni a zene és a képi világ közt, ez a legfontosabb, hogy legyen valami erős kötelék a dallam, a szöveg és a vizuál közt.
És melyik a kedvenc saját rendezésű videokliped?
Nincsen kedvencem, tudod, ez olyan, mintha a gyermekeid közül kellene választanod. Az Iron egyértelműen nagyon különleges, hiszen ez a videó változtatta meg a karrieremet. Igazi vízválasztó volt, ami által egyrészt sokkal többen kezdtek tisztelni, mint rendezőt, másrészt pedig zenészként is elismertek.
Az Iron – Run Boy Run – I Love You egy lezárt trilógia, és azóta nem is jelentettél meg több videoklipet. Tervezel azért még?
Igen, remélhetőleg az év végéig sikerül leforgatni még egy videót, ez lesz a negyedik, az utolsó fejezet, a történet vége.
Szóval még nincs vége?! De hát szegény kisfiú már halott…
(Nevet) Igen, de ezt már úgyis tudod. A kérdés inkább az, hogy…na jó, majd meglátod! A lényeg, hogy egy kicsit jobban összeköti majd az előző részeket.
Ez új dal lesz, vagy valamelyik a Golden Age-ről?
A lemezről lesz.
És melyik?
Na látod, ez az, amit nem árulhatok el! (nevet)
Interjú és koncertfotók: Biczó Andrea
