6 dolog, ami Róisín Murphy új lemezét inspirálta

Ötödik szólóalbumán Róisín Murphy a megszokott stílusában a dance olyan kreatív korszakából merít, amely meghatározta a diszkózene korai szakaszát. A Róisín Machine producere az a Richard Barratt (más néven DJ Parrot) volt, aki a Sweet Exorcist és az All Seeing I projekteknek köszönhetően Sheffield legendája lett. Zenei kapcsolatuk még 2012-re tehető, amikor megírták a Simulation című trekket, amely most az album nyitódalaként is felkerült a lemezre. Kapcsolatuk kezdete azonban arra a korszakra  nyúlik vissza, amikor Murphy megalapította Mark Brydonnal a Molokot.

Diszkó klubok és előadóik, Sheffield város és Parrott – az album fő ihletői

Az énekesnő a Dazed-nek mesélt arról, hogy alkotási folyamatát hogyan befolyásolta az előbbieken túl még egy PVC nadrág is.

1. Az évszám : 1993.

1993-ban, Sheffieldben ismerte meg Mark Brydont, aki bemutatta akkori legjobb barátját, Parrotot és a helyi zenei közeget. Brydonnal való barátságából hamar szerelem, majd szoros művészi együttműködés lett. Az akkor már elismert producerrel a FON Studioban kezdtek dalokkal kísérletezni és az év végére már zsebükben volt a lemezszerződés. Ugyanebben az évben fontos epizódja volt életének a Dawn Shadforth rendezőnővel közös albérlet is, ahol mindketten egyszerre tették meg a kezdő lépéseket későbbi hivatásuk felé. Ezt az évszámot örökíti meg ez, az énekesnő zenei gyökereit felidéző lemez is.

 2. A művész: Derek Ridgers (fotós)

Murphy szerint a nyolcvanas években a bulikban a diszkó zenét felváltó house hangulatát, színes kavalkádját  idézik Derek Ridgers fotói. A klubokat járva különböző stílusú fiatalokat örökített meg képein, amelyeket egyediség gondtalanság jellemez. A fotókat áthatja érzékenysége és törődése, amellyel az emberekhez viszonyul. Ábrázolása egyszerre szép és megrázó.

3. A dal: Seveth Heaven a Gwen Guthrie-tól

A Seventh Heaven Larry Levan-féle verziója Mark Brydonnal való megismerkedése idején kedvenc daluk volt. A Parrottal közös munka alatt sokat beszéltek az ezt a dalt is tartalmazó Padlock EP-ről, ami kiindulópont lett az album koncepciójához.

4. A helyszínek : Danceteria / The Paradise Garage/ Valencia

A New York-i Danceteria közönségét a gót és a hiphop gyerekek, az elektró és a Depeche Mode rajongók elegye alkotta. Ezek az emberek mind összegyűltek, hogy diszkót, funkot és soult hallgassanak. Nagyon nyitott zenei világa volt: inspirálódni lehet a korabeli képekből, ahogy találkoztak az öltözködésben és kultúrában különböző stílusú fiatalok. Ez fontos állomása volt a nyolcvanas évek zenei közegének.

A Paradise Garage (szintén New York-i LMBTQ-klub) ugyanabban az időben létezett, mint a Danceteria, de inkább tradicionális fekete és latin zenékre lehetett ott bulizni. Az énekesnő sokat olvasott arról, hogy Larry Levan miként forradalmasította a zenéket azzal, hogy akár két lemezt is játszott egyszerre, vagy megnyújtotta a dalokat. 

A Spanyolországban található Valencia a nyolcvanas évek közepén-végén híres volt arról a körülbelül egymérföldnyi útszakaszról, ahol jobbnál jobb klubok sorakoztak. Vegyes volt a felhozatal, a stíluskavalkád divatot teremtett. Ennek hatására nyitottak ki olyan helyek, mint a Belgiumban található New Beat, ahol sokszor ismeretlen, tempós dalokat vettek elő és készítettek belőlük lassú verziókat. 

5. A zenész: DJ Parrot

A Sheffield-szerte köztiszteletben álló DJ Parrottról csak szuperlatívuszokban beszél Murphy az interjúban. Elmeséli, mennyire csodálja zenei hallását és ízlését és hogy a producer azon kevesek közé tartozik, akiktől elfogadja a negatív kritikát. A bizalom nem csak régi időkre visszanyúló barátságuknak köszönhető, hanem annak is, hogy hasonlóan gondolkodnak a zenéről és lelkesednek ezért a műfajért.  

6. A ruhadarab: fekete PVC-nadrág

Murphy egy Stockport-i gót boltban vette meg az akkoriban nagyon trendinek számító PVC-nadrágot. A Sheffieldben a fényes fekete nadrágjáról és (akkor még) kopaszra nyírt fejéről ismert fiatal lány péntekenként a Pallium nevű szórakozóhely funky részének emeletén a jazz táncosoktól leste el a jellegzetes mozdulatokat. A csöppet sem komfortos, ám akkor nagyon divatos ruhadarab éppúgy védjegyévé vált, mint jellegzetes járása, ami ma már a Róisín Murphy-s táncmozdulatokkal együtt legendás.

Köszönjük, Dazed!

Címkék: Roisin Murphy, Zene, róisín machine