Variációk érzelmi hullámvasutazásra – Never Sol: Under Quiet
A Denovali Records mindig is főleg az instrumentális zenében utazó előadókra épített, épp ezért érdekes, hogy most egy vokalistájukat lehet bemutatni az experimentális stílus berkeiből. A cseh énekesnő, Never Sol a német kiadó segítségével jelentethette meg debütáló albumát, az Under Quietet Csehországon kívül is, így végre lehetősége nyílt a nemzetközi elismertség megszerzésére. Hírét hozzuk hát hazánkba is, hiszen akit Jessie Ware, Bat For Lashes és Fiona Apple inspirált, rossz zenét nem szerezhet – és ez igaz is!
A Never Sol alteregó mögött Sara Vondráškovát találjuk, aki nyolcéves kora óta folytat zenei tanulmányokat, és 15 évesen kezdett saját dalokat írni. 2011-ben állt először színpadra, és hamar megtalálta a helyét a cseh zenei életben, később pedig a szintén denovalis honfitársa, Floex mellett vokálozott számos koncerten (pl. tavaly Budapesten is felcsillanhatott az ott lévők szeme a női vokál miatt), illetve már közös daluk is született Gone címmel.
Előadó: Never Sol
Cím: Under Quiet
Kiadó: Denovali
Kiadás éve: 2014
Honlap: www.neversol.cz
Értékelés: 8/10
Bemutatkozó albumát Jan P. Muchow producer segítségével két év alatt hívta életre, idén pedig a Denovali kiadó vitte tovább a lemezt a nemzetközi piacra, méghozzá újramaszterelt és bónusz dalokkal feltöltve.
Never Sol már a színpadi megjelenésével is könnyedén rabul ejtené férfi rajongóit, ám a gyönyörű külső mögött kiforrott tehetség rejtőzik. Szerzeményeiben sejtelmes, mélyről építkező, ám magasabb tartományokban is kalandozó, különleges vokálja számos hangszert kap maga mellé az Under Quiet melankóliával kikövezett útján. Fülünk leggyakrabban a zongorába fog „belebotlani”, de hegedű, akusztikus gitár, ütősök és szaxofon is többször vendégeskedik az egyes számokban, sőt, a Lay Down részben egy szimfonikus zenekarral fog össze (bár „lecsupaszított” verzióban is érdekes marad). A hagyományos hangszerek jelentik az alappilléreket az egyes dalokban, de Never Sol kísérletező kedvében jócskán belenyúlt az elektronika világába is.
Az Under Quiet változatos lapokat terít ki elénk, hiszen a szinte teljesen akusztikus szerzeményektől (Run With The Wolves) kezdve a mesterségesen generált hangokban csak finoman megmerítkező dalokon (The Dive, Places, Femme Fatale) át eljutunk a szintikkel (is) támogatott, üdén kontrasztos produktumokig (Breathe, Eyes Skin Moves, Zero). A sokszínű zenei témák mellé társuló, füstös, ám elegáns bárokba illő, búgó hang a szőrtüszőink alá bekúszva már az első hallgatás után is konstans libabőrözést hoz, és nemtől függetlenül kezdünk vonzódni a pusztán hallás alapján tényleg femme fatale-ként elképzelhető énekesnőhöz. Az Under Quiet a csalóka, pattogós zongorabetétekkel nyitó Lake-kel valójában egy zenei és érzelmi hullámvasutazást indít el, fejen átfordulással, hurkokkal, sodrással, fel a magasba, majd lejtőn leszáguldással, de a fékeket is behúzva néha. Van egyfajta bohém kaotikusság benne, ami belezavar az egység látszatába, de végső soron ez nem egy olyan tényező, amit hosszú távon bánnánk.
Felmerülhet a kérdés, hogy a hasonló körökben mozgó, kortárs énekesnők között miért nem hallottunk eddig Never Solról. A már korábban is említett inspiráló művésznők képzeletbeli asztalánál nyugodt szívvel széket adhatna neki a nemzetközi zeneipar – már ha ismernék. A nagyobb visszhang egyelőre várat magára, viszont a hazájában már elismert zenésznek számító hölgy szépen-lassan tör ki országának képzeletbeli fala mögül: idén a Red Bull Music Academy szárnyai alatt Tokióban is adhat koncertet. És amíg a mi határunkat ismét átlépi (ezúttal szólóban persze), érdemes jól megismerkedni vele, albuma pedig egyébként is remekül passzol a nyárutó érzetéhez.
