„Szakadt kis punkgyerekek voltunk” – interjú a pénteki Bobbypin-koncert elé

Avatar photo
2017.08.17., 14:14

Alana Devito sok-sok évig játszott különféle együttesekben, míg a TOPS-ban kötött ki, ez az élmény pedig arra inspirálta, hogy megalkossa saját zenei alteregóját, Bobbypint. A többek közt a Gorilla vs. Bear által is ünnepelt multiinstrumentalista/énekesnő/producer a punk felől az alt-pop felé vette az irányt, az eredmény pedig a különleges hangulatú Sketches from a Terrace című hatszámos EP-je, amit hamarosan egy nagylemez követ majd. Bobbypin augusztus 18-án először jár hazánkban, ráadásul nem egy hagyományos klubkoncert keretében. A Be-Wild Events ugyanis első magyarországi állomásaként hozza el a Beat ont he Bratbe, ráadásul előzenekarként egyik jelenlegi kedvenc hazai zenekarunkat, a Rock Band For Old Ment hívta el.  Double the trouble!

Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a zenével, mi erről a legelső emléked?

 A legkorábbi gyerekkori emlékem egy dallam, amiről fogalmam sincs, mi volt…annyi volt meg, hogy egy sötét szobában fekszem, és mint kiderült, egy gyerekágyban. Ezt egyszer megemlítettem anyukámnak, akinek könnybe lábadt a szeme. Az Isn’t She Lovely volt Stevie Wondertől. Kiderült, hogy ezt játszotta nekem, amikor még kisbaba voltam. Én voltam az első gyermek, szóval ez nagyon különleges élmény volt neki. És akkor estem komolyabban szerelembe a zenével, mikor 12 évesen egy Beatles emlékzenekar koncertjén jártam. Nagyon sokszor bántottak a többiek, a szüleim elváltak és nagyon sokat veszekedtek. Aztán apukám elvitt ebbe a vidámparkba Torontóban, és ott lépett fel ez az zenekar. Mindeni énekelte a dalokat, és olyan pozitív energiák áramlottak, hogy engem teljesen meghatott az egész ereje. Másnap megkértem apukámat, hogy írasson be gitárórára.

Mi volt az első hangszer, amin megtanultál játszani, és most összesen hányfélén tudsz?

A gitár volt az első szerelmem. De játszom billentyűkön, basszusgitáron, egy kicsit dobokon és tudom kezelni a dobgépet és a szintit is.

Az első komolyabb zenekarodat Machetesnek hívták, és még Roger O’Donnell (a Cure billentyűse – a szerk.) is felfedezte és segítette a formációt. Mi lett veletek?

Elég szakadt kis punkgyerekek voltunk akkoriban. Izgalmasnak tartottuk a zenekarosdit, de jóóóóóóóóval keményebben buliztunk, mint kellett volna. Elég gyorsan történtek a dolgok körülöttünk, és ez teljesen megrontott minket. A próbák általában ivásból, drogokból és sírásból álltak. Később persze rájöttem, hogy a zeneiparban először az üzleti oldalról kell gondoskodni. Egy remek kezdet volt ez a zenekar. Ráadásul akkoriban nem volt tucatnyi női zenész és mi kemények voltunk. De túl sok szarsággal kellett megküzdenünk, és nem álltunk készen rá.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

És végül hogy lettél a TOPS élő formációjának tagja?

Egy barátomat látogattam meg Montreálban, Alexet, aki egy elképesztő művész/zenész, és aki Petra Glynt néven tevékenykedik, illetve Sarit (ő is csodálatos), aki a Tasseomancyban, korábban pedig az Austrában játszott. Sari aztán említette, hogy a barátja, Riley – aki a TOPS dobosa – éppen basszusgitárost keres, én pedig úgy döntöttem, hogy maradok még egy hetet, és elnézek egy próbájukra. Hihetetlen élmény volt.

 Egy ilyen élmény és megannyi zenekar után a szólókarrier mellett döntöttél. Mennyire volt ez nehéz döntés, hogy egyedül csináld tovább, és innentől bármi történik, vállald a következményeket?

Amíg a TOPS tagjaként turnéztam, rengeteg szabadidőm volt a turnébuszban, és elkezdtem az Abletonnal játszani. Illetve a többiek hozzáállása is inspirált, és segített abban, hogy legyőzzem a félelmeimet, és vezetővé váljak – illetve segített feldolgozni édesanyám halálát, aki pont a turné közben hunyt el. Annyi zenekari év után elegem volt, hogy az ötleteimet és céljaimat mások elnyomják. Mindig a többiek döntötték el, milyen zenét játsszunk, hogy mi a menő vagy merre turnézzunk. Aztán rájöttem, minél több dolgot csinálsz te magad, annál kevesebbszer hallasz nemet.

Az első EP-d (Sketches from a Terrace) megjelenése előtt Kanadából Berlinbe költöztél, ami szintén egy elég nagy változás. Miért kellett környezetet változtatnod és miért pont Berlint választottad?

Mindig punk-zenekarokban játszottam, de annyiféle zenét szeretek! Azt akartam, hogy a Bobbypinben mindenféle más hatás és inspiráció is megjelenjen. Édesanyám halála után úgy éreztem, egy új életet kell kezdenem, Berlin pedig megnyugtatja a lelkemet. Otthon érzem ott magam. Mindig is szerettem az elektronikus zenét és a krautrockot, a Kraftwerket, Bowie és Iggy berlini éveit. Egy új kezdet, új inspirációkkal.

Annyi jó zene jön mostanában Kanadából, és rengeteg izgalmas új előadó mindenféle műfajból, mint a BadBadNotGood, Kaytranada, a Japadroids vagy az Austra. Gondolod, hogy egy nap visszaköltözöl inspirációért?

Amikor felnőttem, a kanadai zene elég bénának számított, így szerintem sokunk tudatosan rá akart cáfolni erre a sztereotípiára. Én a torontói zenei életben nevelkedtem, ami mindig is pozitív, elfogadó hely volt, főleg a női előadók tekintetében. Plusz eljött a mi időnk! Egy pár hónapja visszatértem Torontóba, mert hiányzott a közösség, főleg az erős feminista oldal, és hiányzott az is, hogy zenekarban játsszak. Most éppen egy Peeling nevű punkbandában gitározok. Azért szólóelőadóként Berlinben élni és alkotni elég magányos dolog. Ott mindenki író, szólóelőadó vagy DJ, nekem pedig hiányzott a „band gang”. Egy zenekar olyan, mint a család, önmagad lehetsz és olyanok vesznek körül, akiket szeretsz, és akik szeretnek téged.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

 Az EP-d viszont nem éppen tipikus berlini elektronikus zene, sőt. De nem is olyan punk-rock, mint amit a régi zenekaraiddal játszottál. Hogyan találtad meg a saját hangod és ezt hogyan írnád körbe? 

Popzenét írni számomra sokkal felszabadítóbb érzés, mert nem arról szól, hogy mindenképp menő legyek. Arról írok, amit érzek, aminek ki kell jönnie. Elég érzelmes és szenvedélyes vagyok. Egy teljesen más oldalról közelítem meg ezt a fajta zenét, mint a post-punkot. Talán alt-popnak mondanám…vagy szexi goth-popnak – főleg az újabb zenekari felállással és az új dalokkal!

Egy korábbi interjúban azt mondtad, hogy az új EP most tavasszal jelenik meg. Mi történt és mikor számíthatunk rá ténylegesen?

Az élet történt. Amikor elkezdtem írni az EP-t, sokkal több minden jött ki belőlem, és ezért elkezdtem több zenészt bevonni. Aztán rájöttem, hogy ennek nem EP-nek, hanem egy teljes lemeznek kell lennie. Tetszik, ahogy a hangom és a stílusom új irányt vett. Fizikailag erősebb, a kreativitást tekintve pedig igazibb és vibrálóbb. Annyi időt kell rászánnom, amennyit megérdemel. De azért a novembert kinéztem magamnak. J

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Amit tudnod kell a Be-Wild Eventsről

A Be-Wild eseménysorozat első magyarországi állomására kerül sor augusztus 18-án a Beat on the Bratben, de a történet azért kicsit régebbre nyúlik vissza. Shawn James promóter 2015 augusztusában rendezte meg a Bewildered Music Festivalt Málta fővárosában, Valettán, és az esemény sikere elültette a gondolatmagot a fejében, hogy folyatassa szervezést. A biztonsági játék helyett a különleges helyszínekre, izgalmas előadókra helyezi a hangsúlyt. Kicsit furcsa, kicsit táncolható, kicsit andalító, kicsit szintis – és még folytathatnánk a sort, de a lényeg, hogy semmiképp sem átlagos koncertekről van szó. Korábban Berlinbe hívott el egészen egyedülálló produkciókat (Pictorial Candi, World Brain, Karolini, Normal Echo, Shhh, Kaelin Mikla), majd Máltán folytatta misszióját (Emperor X, Better Person, Promise Keeper, Magic Island), ezúttal pedig Budapest került fel a kúl-térképre.

Címkék: , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás