Red Dot-díjas lakókamion – Ustory Branding interjú
Június 20-án vehette át az Ustory Branding a design szakma egyik legnagyobb elismerésének számító Red Dot-díjat a Dembell Motorhomes részére tervezett luxus lakókamion formatervével. Az elismerés kapcsán a stúdió alapítóit, Ruppert Dániel formatervezőt és Csonka Fruzsina márkastratégát kérdeztük a nyertes projektről, szakmai kihívásokról, elhivatottságról és nem utolsó sorban arról, mi inspirálja őket leginkább a munkájuk során.
Ruppert Dániel formatervező és Csonka Fruzsina márkastratéga, a Ustory Branding alapítói, Fotó: Aradi Nóra
Milyen élmény volt a díjátadó, és mit jelent az elismerés számotokra?
Dani: Szerintem egy – főleg az első – ilyen díj mérföldkő a tervező szakmai életében, ennek megfelelően az ember megáll értékelni azt, ami eddig történt és hogy milyen út vezetett idáig. Természetesen hatalmas büszkeség is egyben, ilyenkor érezzük, hogy az a rengeteg belefektetett munka, tanulmány mind megérte az időt és fáradtságot.
Fruzsi: Egy ilyen díj lehetőséget ad arra is, hogy értékeld az addig elvégzetteket, hogy új célokat határozz meg, hogy újra lelkesedést kapj. Pont úgy alakult, hogy a lakóautót nem a termelésből szakították ki, hanem az első tulaja hozta el a díjátadóra. Óriási élmény volt látni, ahogy szinte márkaképviselőként bemutatta a járművet és körbevezette az embereket.
Végig az járt a fejemben, hogy három vagy négy éve, mikor elkezdtünk ezen a projekten dolgozni, kialakítani a márkaképet, akkor a stratégiában leírtuk, hogy milyen az ideális vásárló. Nagyon jó volt vele szembesülni, hogy az ideális vásárló tényleg létezik és olyan is, mint ahogyan őt elképzeltük.
De lépjünk is vissza rögtön a kezdetekhez. Tudnátok arról mesélni hogyan indult a projekt?
Dani: Korábban már dolgoztam együtt a Dembell alapítójával, ezt követően keresett meg az új projekt ötletével. Eredetileg a jármű formatervén kezdtünk el dolgozni; majd felvetettük, mi lenne, ha az egész projektet integráltan kezelnénk és felépítenénk hozzá egy teljes márka- és designstratégiát. Lépésről-lépésre elkezdtünk haladni a fejlesztéssel. Ez egy nagyon hosszú folyamat volt; tele hullámvölgyekkel, sikerekkel, olykor kisebb-nagyobb kétségekkel – ami éppen annyira része a történetnek és talán ezért éltük meg annyira nagy élményként és sikerként a jármű első hivatalos bemutatkozását tavaly Düsseldorfban, a Caravan Salon kiállításon. A lakóautó híre már a bemutatót megelőző héten bejárta a világsajtót. Egészen megdöbbentő volt, hogy mekkora érdeklődés övezte a megjelenést, annak az ötletnek a megvalósulását, ami gyakorlatilag egy tárgyalóból indult a Millenárisnál.
Az Ustory-nál nagyon sok mindent lefedtek házon belül, kezdve a formatervezéstől egészen a márkaépítésig. Nemcsak ennél, más projektjeitek esetében is kéz a kézben jár a design és a branding. Mesélnétek róla, hogyan zajlik egy-egy munkafolyamat?
Fruzsi: Ez a fajta stratégiai, integrált szemlélet nálunk a kezdetektől meghatározó. Márkaépítők vagyunk. Abban hiszünk, hogy egy jó design akkor tud befektetéssé válni, ha azt tudatos hozzáállás kíséri. A tervezési projektek során sokszor előfordul – a magyar piacon is –, hogy szakmailag nagyon szép, de nem feltétlenül stratégiai gondolkodás mentén kialakított design születik. Azt a hozzáállást képviseljük, hogy a tervezés alapját egyik oldalon egy erős érzék adja, de a másik oldalon szükség van hozzá egy nagyon tudatos, stratégiai szemléletmódra is ahhoz, hogy üzleti sikert hozzon. Van egy olyan munkafolyamatunk, aminek köszönhetően a partnereink másképp kezdenek el gondolkozni a saját termékükről vagy szolgáltatásukról. Nem mindenki gondol márkaként magára, amikor minket felkeres, ezért sokszor nem is tudatos az emberekben, hogy a márka nem egyenlő saját magukkal. Amit viszont fontos leszögezni: minden jó márka egy jó ötletből, egy őszinte felvetésből és önazonos törekvésből indul ki. A mi szakmai hitvallásunk pedig, hogy ezt lefordítsuk és mások számára átadhatóvá tegyük.
Szeretem látni, amikor valaki vérprofi szakember valamiben, van egy nagyon jó terméke, szolgáltatása vagy ötlete, és látni a szemén, ahogy beszél róla, hogy imádja, amit csinál. Viszont ahhoz nem feltétlenül ért, hogy hogyan juttathatná el ezt azokhoz az emberekhez, akiknek szüksége lenne rá. Hogy mi közvetíthet közte és az emberek között? A márkaképe, az arculata, a logója, a szövegei, a weboldala, mindez egyben holisztikusan.
Jó élmény, amikor a megfelelő kérdéseket feltéve ráébreszthetünk valakit, hogyan gondolkozzon a saját termékéről, szolgáltatásáról márkaként. A cégünk neve – USTORY, az Untold Story rövidítése – is ebből fakad. Hálás történetmesélő szerep a miénk: szeretnénk segíteni elmesélni, átadni másoknak az eddig elmondatlan jó sztorikat.
Dani: A közös márkaépítési folyamat csak bizalmi kapcsolatban működik. Fontos, hogy a márkával vagy a megjelenéssel kapcsolatban bízzanak bennünk, mert egy jó márkát nem lehet rövid távon felépíteni. Bele kell látnunk és meg kell ismernünk a partnerünk cégének a működését, a céljait és kihívásait stb. Ezáltal tudjuk mindig üzleti célokhoz hozzárendelten tervezni, létrehozni, kísérni, supportálni azt a tevékenységet, amit a partnereink végeznek.
Fruzsi: Ami egyben hálás és fontos következménye ennek a közös stratégiai és holisztikus gondolkozásmódnak, hogy nincs szükség további magyarázatra, hogy az a terv, amit kiadunk a kezünk közül, miért jó, miért támogatja az adott partnerünk céljait. A megrendelő is látja, hogy miből indulunk ki, hogyan gondolkozunk, és ez hogy támogatja őt.
Dani: Nemrég valakinek úgy próbáltam meg nagyon egyszerűen összefoglalni a működésünk lényegét, hogy amikor elkezdünk valakivel együtt dolgozni, akkor az asztal két oldalán ülünk, a folyamat során pedig a két oldalról egymás mellé kerülünk, így sokkal hatékonyabban tudunk együtt dolgozni.
Hatalmas méretű autóról beszélünk. A formatervezés során az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy ennek ellenére is elegáns hatást keltsen.
Dani: Igen, ez nagyon nagy kötöttség volt. A lakóautónak egy Mercedes kamion alváz az alapja, ehhez van integrálva tulajdonképpen egy „ház” vagy egy doboz. A kettő együttesének a formatervezési folyamat végére elegánsan kellett festenie. A külsőt tekintve a Dembell részéről minden igény és akarat megvolt arra, hogy a jármű stílusosan nézzen ki, és hosszú távon elegáns és minőségi maradjon. Ezért nem is kellett „harcolni” a mérnökökkel, ha valahol szükség volt még helyre. A hasznos lakótérből itt-ott ugyanis muszáj volt lecsípni ahhoz, hogy a megfelelő tetőprofilt ki lehessen alakítani.
A járműdesignban látni kell azt, hogy minden, ami mértani egyenes, éles vonal vagy forma, jellemzően nagyon statikusnak hat, a legtöbb felület éppen ezért kétszeresen hajlított, és attól függetlenül, hogy síknak látszik, biztosan meg van kicsit feszítve. Ebben persze vannak limitek, mint például egy busz oldala is, aminek szintén van egy adott, kicsit íves profilja. A külsővel kapcsolatban fontos volt még, hogy nagyon magas minőségű anyagokat használjunk.
Azért, hogy az egész oldalfalnak – ami egy hatalmas felület, hiszen egy 12 méter hosszú és 4 méter magas járműről van szó – makulátlan legyen a fényezése, a szendvicspanel külső rétegére került egy két milliméteres alumínium lemez. A leghosszabb panel, ami egyben van legyártva és vágva, 9 méteres. Az üvegpanelek – a fekete csík a jármű oldalán-, mind valódi üvegből készültek, szintén ragasztva, teljesen síkban, bármiféle kitüremkedés nélkül, tökéletesen precíz illesztési vonalak mentén futnak végig a lakóautó oldalán. Bizonyos szempontból egyfajta németes minimalista designt követtünk, aminek eléréséhez nagyon nagy pontosságra van szükség a gyártásban. Emellett a kezdetektől cél volt, hogy legyen egy olyan márkaelem a külsőn, ami abszolút felismerhető. Végül ez az ablak alatt végigfutó piros csík lett, amit azóta különböző gyártók már le is másoltak.
Ez valamilyen szinten elismerés felétek, nem?
Fruzsi: Igen, abszolút. Amikor a Dembell márkastratégiában rögzítetésre került, hogy a márka nem trendkövető, hanem trendszetter szeretne lenni, az egyértelműen manifesztálódik abban, ha a piacon régebb óta jelen lévő versenytársai az újonnan megjelent Dembellt másolják.
Dani: A tervezés során – legyen szó akár formatervezésről, akár egy logó tervezéséről – azt az elvet szoktuk követni, hogy ne használjunk semmilyen felesleges, szükségtelen elemet; ne is kelljen hozzátenni semmit egy adott tervhez, és ne is lehessen elvenni belőle már ahhoz, hogy értelmezhető legyen. A cél, hogy a lehető legletisztultabb, sallangmentesebb eredményt kapjuk. Ugyanez mondható el a lakóautó oldalán végighúzódó piros csíkról is.
A Dembell különös módon nem a többi lakóautóhoz hasonlít, sokkal inkább olyan, mint egy négy keréken guruló luxusjacht. Annak belterét is egy olyan olasz cég tervezte, amely hajókra specializálódott.
Fruzsi: A Dembell hozzáállása – kilépni a meglévő korlátok közül – itt megint nagyon fontos. Ha valamit az adott iparágban nem a kívánt színvonalon csinálnak vagy nem is lehet rá megfelelő megoldást találni, akkor máshol kell keresni.
Az alapító inspirációja a luxusjachtok világából jött. Ez a hozzáállás merőben eltér az összes, a piacon lévő többi márkától. A beltérért felelős Galeazzi e Minotti éppen olyan magas minőségű, kompromisszummentes színvonalat képvisel a saját munkaterületén, mint a Dembell csapata, mi, vagy bárki más, aki a fejlesztési folyamatban részt vett.
A díjnyertes lakókamion az elmúlt három évben született meg és jutott el a legelső tervektől egészen a gyártásig. Mennyiben hatott a folyamatra az éppen zajló Covid?
Fruzsi: Mi úgy látjuk, szerencsére nem volt negítív hatással rá. A Dembell piaci bemutatkozása a düsseldorfi Caravan Salon kiállításon volt 2021-ben, pont akkor, amikor ismét meg lehetett tartani ezt az eseményt. Amikor lezárások voltak és be kellett zárkózni, akkor folyt tovább a munka és a fejlesztés.
Dani: Piaci szempontból talán adott is egyfajta lökést az, hogy az emberek hozzáállása változott: ha valaki utazhat a saját luxus apartmanjában, akkor miért ne tenné ezt meg így, biztonságosabban?
Fruzsi: Vannak kultúrák, ahol nagy hagyománya van a „camper“ életstílusnak, például Németországban vagy Belgiumban nagyon benne van az emberek tudatában mindez. Az elmúlt pár év valószínűleg még jobban rásegített arra, hogy biztonságosabb érzést adjon az embereknek a saját életterükben utazni.
Fotók: Aradi Nóra, Mosoni Péter
