Lackfi Dorottya 2020-ban indította el szólóprojektjét, az aZorkát, amely a tavaly megjelent Elharapott szavak kislemez után új zenével jelentkezik. AZorkával legújabb számának, a Vízözönnek a megjelenése kapcsán ültünk le beszélgetni.
A Vízözönben mintha egy korszak lezárását mondanád el. Valami új kezdődik?
Igen, a Vízözön több szempontból is egy új korszakot indított el az életemben. Ez az első szám, amit azzal a céllal írtam meg, hogy teremtsek vele egy nekem tetsző valóságot. Az Elharapott szavak című kislemezemhez képest ez egy tudatosabb darab. Egyre jobban kezdem megismerni magam, és azt, hogy milyen szeretnék lenni. Ez előadóként és dalszerzőként is fejlődésnek ad teret.
„Meguntam a gyűjtögetést, felégetem” – nehéz nem arra gondolni, hogy itt nem (csak) tárgyakra gondolsz.
A „szeméttelep” és a „kacatok”, amiket összegyűjtöttem, leginkább a rossz berögződésekre és a destruktív viselkedésre utalnak, amiket sokszor észrevétlenül fenntartok.
Ezeket szeretném képletesen felégetni azzal, hogy szeretem magam, kiállok magam mellett.
Az idén tavasszal megjelent dalodban, a Káoszban a tömegben pedig az egyedüllét jelenik meg erősen. Ez egy tudatos szembeállítás volt?
Tudatosnak csak annyiban nevezném, hogy igyekszem változatos zenéket hozni, és erre extrán figyelek két egymást követő számoknál. Érdekes egyébként az, ahogyan a Káoszban megfogalmazott szétesős állapotból pont a Vízözönben leírt nyugodt határozottsággal tudtam továbblépni. Persze ez egy utólagos megfejtés, de jó észrevenni, hogy néha automatikusan van egy belső koncepcióm.
Káosz, Vízözön – bibliai és mitologikus utalások, ha úgy vesszük. Milyen többlet jelentést adnak a címek?
Általában a szöveg fő motívumát, témáját akarom megjelölni a címmel, de ezen kívül a szavak hangzását, illetve többletjelentését is át szoktam gondolni. A Vízözön kifejezetten tetszik azért is, mert valahogy benne van az a hatalmas erő, az újrakezdés is, amit a dal le akar írni. Emellett amint meghallom, látok is egy képet magam előtt. Szeretem, hogyha rögtön lehet valamit vizualizálni.
Nem csak a szám, de maga a videoklip is az önelfogadás, önállóság érzését erősíti. Honnan jött az ötlet? Kikkel dolgoztatok rajta?
A klip teljes mértékben Szombathy András és Kőrösi László ötlete, kivitelezése. Általában közösen szoktuk kitalálni a koncepciót, de ennél a dalnál abszolút rájuk bíztam magam. A színház és az ottani fények amúgy is az ő terepük. Borzasztóan szeretem azt, ahogyan filmeznek, rengeteg részlet és mélység rejlik egy ilyen letisztult, elsőre egyszerűnek tűnő klipben. Mikor először meglátom a videót a számmal együtt, mindig úgy érzem, még erősebb lett tőle az üzenet.
Hol hallhatjuk élőben is a dalt a közeljövőben?
Szeptember 17-én fogunk fellépni legközelebb az Akváriumban, Budapesten. MARGE előtt játszunk, hihetetlen izgalmas este lesz, alig várom!
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.