Avatar photo
2022.09.7., 14:35

Design Insider – A ’72-es müncheni olimpia és egy tacskó története

Ha valaki megkérdezné tőlem, mi a kedvenc tárgyam, gondolkodás nélkül tudnám a választ: egy, a könyvespolcom ülő kopott tacskófigura, mely nemcsak személyes vonatkozása miatt fontos számomra, de a grafikatörténet kis szeletét is szimbolizálja. Ismerjétek meg Waldit a tacskót, az 1972-es nyári olimpiai játékok és a világ első hivatalos olimpiai kabalafiguráját.

Mióta az eszemet tudom ismerem a kis kopott, egy tacskót ábrázoló, textilfigurát. A színes csíkjait, két gombszemét – és persze méretét leszámítva –, szinte élethű arányokkal megalkotott báb gyerekkorom óta vonzott. Apró, rövid lábaival, kiszélesedő mellkasával és a hosszan lekonyuló füleivel egy hús-vér tacskó látszatát kelti, ami nem is csoda.

A szóban forgó, Waldi névre hallgató ebet egy valódi tacskóról mintázták, és történetesen az 1972-ben, Münchenben megrendezett nyári olimpiai játékok kabalája volt. Waldi azonban nemcsak egy egyszerű kabala volt, hanem a modernkori olimpiák első hivatalos kabalája is. A sportesemény fényét beárnyékolta az olimpiai faluban történt müncheni mészárlás, mely során tizenegy izraeli sportolót és edzőt, valamint egy nyugatnémet rendőrtisztet öltek meg a palesztin terrorszervezet, a Fekete Szeptember tagjai. Waldival és Otl Aicher szintén grafikatörténeti jelentőségű olimpiai arculatával emlékezünk az ötven éve tartott nyári játékokra. 

Otl Aicher, 1953. Fotó: (c) Florian Aicher HfG-Archiv Museum Ulm

A 72-es nyári játékokat megelőzően is feltűntek már az olimpiához kötődő figurák, ezek azonban Walditól eltérően még nem hivatalos kabalák voltak csupán. Ilyen volt például az 1968-as téli játékokkor megjelent, Aline Lafargue által kreált Schuss névre keresztelt sílécen szánkázó piros labda – ami az olimpiai kabalák előfutárának is tekinthető –, a ’68-as mexikóvárosi nyári olimpia vörös jaguárja vagy a japán Szapporóban megrendezett ’72-es téli játékok Seiko által tervezett Takuchan névre hallgató medvéje.

Guide a vizuális tervezéshez. Fotó: (c) Florian Aicher HfG-Archiv Museum Ulm

Waldi volt azonban az első, akit az olimpiai játékok hivatalos kabalafigurájaként nemzetközi szinten, széles körben forgalmaztak. Alakjának és a müncheni olimpia arculatának megtervezése Otl Aicherre és kreatív csapatára, a Dept. X-re hárult, akik egy igazi hosszúszőrű tacskóról, Cherie von Birkenhofról mintázták a figurát úgy, hogy a annak csíkjai az olimpiai karikák kék, sárga, narancssárga és zöld színeiben pompázzon. A tervező tudatosan kerülte a piros és fekete árnyalatokat, melyek a náci párttal voltak párhuzamba hozhatók. Ezt a tényt azért is érdemes kiemelni, mert Aicher köztudottan nem támogatta a náci párt tevékenységét, sőt 1937-ben le is tartoztatták, mert nem volt hajlandó csatlakozni a Hitlerjugendhez, a párt ifjúsági szervezetéhez.

Fotó: Inside the Games

Aicher neve ismerősen csenghet azok számára, akik jártasak a designtörténetben, hiszen többek között társalapítója volt az ulmi design iskolának (Hochschule für Gestaltung Ulm), mely egy építészek, formatervezők és grafikusok számára létrehozott tervezőiskola volt, de hatással volt a Braun cég arculatára is, és 1969-ben ő tervezte meg a német légitársaság, a Lufthansa logóját.

A Lufthansa logójának terve. Fotó: (c) HfG-Archiv Museum Ulm

Aicher a kabala megtervezésével Elena Winschermann-t, a tervezőcsapat akkori gyakornokát bízta meg, és komoly kritériumok szabott meg, hogy milyennek is kellett lennie Waldinak: magán kellett, hogy viselje az ún. müncheni kék árnyalatot, valamint függőleges csíkokként az Olimpiai Stadionnál használt pasztellszínek sokaságát. Az is megkötésre került a gyártás során, hogy 12,5 centiméternél rövidebbre nem szabadott gyártani a figurát, ami egyrészt azt a célt szolgálta, hogy az olimpiát szimbolizáló öt karika mindig jól látható legyen az állat mellkasán, valamint, hogy az inkább játék, és mintsem giccses emléktárgy hatását keltse.

Aicher és csapatának munkája azonban nem ért véget Waldi alakjának megteremtésével, a sporteseményhez teljes arculatot és kiterjedt piktogram rendszert hoztak létre, melyek képesek voltak kulturális és nyelvi korlátok nélkül, vizuális értelmezésként jelölni az egyes sportágakat. A gondosan megtervezett jelrendszer nemcsak a sportolók és a látogatók eligazodását segítette az olimpiai faluban és a stadionban, de a saját korában úttörő, és máig grafikatörténeti jelentőségű eredmény lett.

A müncheni olimpia piktogram készlete. Fotó: © 1972 Copyright by ERCO GmbH Lüdenscheid

Otl Aicher figurájának hatalmas sikere tette lehetővé, hogy a ’72-es nyári játékokat követő  minden olimpiának legyen saját kabalája. Több mint kétmillió Waldihoz kapcsolódó tárgyat – plüss- és műanyagjátékot, posztereket és matricákat – adtak el világszerte; és ki tudja lehet nálad is lapul egy otthon, csak éppen nem tudsz róla.

Fotó: Inside the Games

Alkotóművészek, kreatívok, művészeti iskolások! Ha szeretnétek online is megmutatni alkotásaitokat, regisztráljatok, és töltsétek fel ti is őket az ArtHungry.com oldalra!

Címkék: , , , , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás