Biztosan sokan emlékeztek arra, hogyan hódította meg az internetet 2014 végén Tatia Pilieva First Kiss című kisfilmje, hetvenmilliós nézettségre szert téve alig két hét alatt. A filmben Pilieva húsz idegent kért fel arra, hogy párokba rendeződve megejtsék első csókjukat a kamera előtt. Bár azóta sokak csalódására már kiderült, hogy a videó valójában egy divatcég megbízásából készült, modellek és színészek részvételével, sikere ettől függetlenül is kirobbanó volt. De minek köszönhette egy amatőr rendező filmje ezt a rendkívüli népszerűséget?
A válasz egyszerű: olyan témát választott, mely szórakoztató, érzelmileg túlfűtött, és ami a legfontosabb: mindenkihez közel áll. Ki ne ismerne magára az első csók előtt zavarba jövő párok valamelyikében? A kisfilmben szereplő bizonytalan mozdulatok, zavart mondatok és gesztusok mind őszinte, átlagos és természetes reakciók, melyek megelőzhetnek egy csókot – legyen szó a legelsőről vagy csupán egy új partnerről. Nyilvánvaló, hogy egy olyan témaválasztás, mellyel valószínűleg kivétel nélkül mindenki ilyen mértékben tud azonosulni, óriási sikerrel számolhat.
Persze azt eddig is tudtuk, hogy vannak olyan témák, melyek pont befogadhatóságuk, közeliségük miatt mindig is népszerűek maradnak, hiába dolgozták már fel őket rengetegen. A csók, mint szerelmi metafora hihetetlenül megterhelt: jelenségével kapcsolatosan számtalan művészeti alkotás született már: festmények, szobrok, performanszok, a filmekről, zeneszámokról, versekről nem is beszélve. Mindig vannak azonban olyan megközelítések, melyek új színben tüntethetnek fel egy agyonboncolt problémát vagy túlhasznált képet. Vékony Dorottyának (akit már A hét kreatívja rovatunkban is bemutattunk) sikerült a leghíresebb művek alkotóitól – mint például Canova, Fragonard, Chagall, Munch, Klimt, Rodin vagy Lichtenstein – eltérően megfogalmaznia a sokszor tárgyalt kérdést. A hangsúly nála nem feltétlen a szentimentális értékeken van, inkább valamiféle átmenetet képez a csók, mint szerelmi metafora, és a csókolózás aktusa, mint tudományos kutatási téma közt. Így Pilieva filmjéhez hasonlóan itt sem beszélhetünk szerelmes csókról:
… azt a jelenséget vizsgálom, hogy a csókon keresztül hogyan jöhet létre két ember között intim kapcsolat, annak ellenére, hogy az alanyok nem ismerik egymást.
Ezzel a megközelítésmóddal a csók valóban elveszti metaforikus, szerelemmel, bensőségességgel teli légkörét, de megőriz magának valamiféle megmagyarázhatatlan erőt, hatalmat, amellyel két embert máshoz nem hasonlítható módon képes összefonni. Ez olyan mértékben hívhatja elő saját élményeinket, hogy szinte zavarba jövünk tőle, hiszen valószínűleg a legtöbben tisztában vagyunk vele, hogyan forgathat fel egy helyzetet, sőt, változtathatja meg két ember viszonyát egyetlen csók.
Zavarunkat fokozandó, a sorozat kiállításként interaktív résszel bővült: a kiállítótér egy falszakasza a látogatók „csóktérképeinek” lett szentelve. Bárki szabadon felrajzolhatja saját nevéből kiágazó csókpartnereinek hálóját, azzal a reménnyel, hogy elég őszinte látogató segítségével a rajzok egyszer összefonódhatnak, budapesti hálózatot alkotva. Ha valaki pedig esetleg vakmerő randiprogramnak választaná a kiállítás meglátogatását, semmiképpen se felejtse el megnézni – partnerét természetesen maga mellé ültetve – Vékony Dorottya 2013-as munkáját, A csókolózás művészete című tanulságos oktatófilmet, mely szintén helyet kapott a kiállítótérben.
A kiállítás, melynek kurátora Gellér Judit, a Capa Központ kurátora (az FFS korábbi vezetőségi tagja), díjmentesen tekinthető meg a Capa Központban július legvégéig.
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.