Jan-Dirk Platek
Polarklang
Talán az egyik legproduktívabb modern klasszikus alkotó volt 2018-ban Jan-Dirk Platek, aki három albumot (Polarklang, Tape, Quantum Theory), egy EP-t (Triangle) és hat kislemezt is kiadott, de 2019-et is rögtön egy tizenegy számos hanganyaggal kezdi (A Feeling Named Hope). A bőség zavarában ezúttal a Polarklang tíz szerzeménye került be a válogatásba, amelyek a zongorát helyezik fókuszba. Ugyanakkor egyes darabokban hangsúlyos szerepet kap egy szintetizátor is, amely váratlanul formálja át az ártatlannak tűnő billentyűs alaphangszínt. Miközben a Polarklang a tempósabb ritmus ellenére is nyugalmat áraszt, időről időre a szintihangzás is megköveteli magának a reflektorfényt. És ezekben a számokban (pl. Eisblumen, Kristalle, Kälteeinbruch) Platek olyan szimbiózist kreál hangszerei között, amelyet őszinte elismeréssel és felettébb nagy élvezettel lehet hallgatni.
Kulcsdal: Eisblumen