Surface X
Pár esernyő is elég ahhoz, hogy tisztán lásd, a digitális valóság mennyire nem egyenlő az igazival
Ma már ugyan klisé, hogy a digitális világban szinte mindenki a lehető legjobb fényben igyekszik feltüntetni magát, mégis sokszor elfelejtjük, hogy a legjobb állású, legjobb szerelmi életű, legkedveltebb, legkövetettebb emberek élete sem habos torta, egyszerűen csupán a rossz dolgokat nem szívesen osztjuk meg magunkról.
A Surface X nevű projekt, melyet a Picaroon nevű, interaktív művészetre szakosodott stúdió készített el, ismét felhívja a figyelmet erre a paradoxonra. Az elváló párhuzamos valóságok korszakában nem születhet „túl sok” mű, ami ernyőszerűen elfedett, közösségi médiumokkal retusált életünk antivalóságára felhívja a figyelmet.
Ebben az esetben valóban ernyőket látunk:
a Surface X azt a különös elképzelést ragadja meg, melyben az idealizált digitális, illetve a fizikai identitásunk összeolvad, és megalkotja a valódi önmagunk fogalmát.
Vannak olyan pillanatok, amikor lehetetlen a külső felszínt tökéletesnek mutatni, és megmutatkozik az alapot alkotó fémváz, és egyéb furcsaságok.
Ahogy közösségi médiás énünk, úgy a Surface X is hatalmasnak, lenyűgözőnek tűnik a távolról:
az interaktív installáció 35 fekete esernyőből álló, 3 és fél méter átmérőjű gömbszerű építmény.
Az esernyők egy áttörhetetlen pajzsot alkotnak, melyek megvédik a belsőt a kéretlen tekintetektől. Amint azonban valaki megközelíti az objektumot, az esernyők pillanatok alatt elkezdenek becsukódni, hogy a közeli szemlélő láthassa a belsőt: kábelek, szenzorok, fém váz. A néző dönti el: ronda, vagy működésképtelen az egész? Vagy esetleg érdekes, akár gyönyörű is?
(via designboom)
