Öt zsenge videoklip a lakosságin túlról, amiről nem elég hallanod, de látnod is kell
Lassan közeledünk a január végéhez, és szerencsénkre a zeneipari szereplők is aktívan vetették bele magukat 2018-ba. Az album- és turnébejelentések, lemez- és dalpremierek mellett különböző vizuális jóságokkal is elkényeztetnek minket az előadók, akik egyre több videóanyaggal színesítik a téli heteket. Az elmúlt napokban is csak kapkodtuk a fejünket az új klipek láttán: bár ezek közül a Tune Yards, az Editors, Justin Timberlake és hazai frontról Krizso videóját már külön is kiemeltük, álljon itt további öt olyan kisfilm, amely a mainstreamen túlról érkezik.
Anna von Hausswolff – The Mysterious Vanishing of Electra
Rengeteg kísérletezés és izgalmas hangzásvilág jellemzi Anna von Hausswolff művészetét, aki negyedik albumának megjelentetésére készül. A március 2-án érkező Dead Magic több mint 45 perces, mégis mindössze öt dalt foglal magába – így valószínűleg az egyik legrövidebb szerzeményt kaptuk meg első kislemezként a The Mysterious Vanishing of Electra képében. Nemcsak ebben a számban, hanem az egész albumon hallhatjuk a koppenhágai Márvány-templom (Marmorkirken) 20. században készült orgonáját, amely egészen sötét alaptónust ad Hausswolff vokálja alá. Az új szerzemény nyomasztó hangulatot reprezentál, az el-elbicsakló hangok, a kiáltások és a sikolyok szinte egy képzeletbeli apokalipszis eljövetelét hirdetik, de a The Mysterious Vanishing of Electra klipje más megközelítésből festi le ezt a hangvételt. A svéd énekesnő testvére, Maria von Hausswolff (aki több korábbi videójáért is felel) húgával és Siri Wigzell-lel a főszerepben elmondása szerint azt a vágyat akarta megjeleníteni, „milyen kiásni valamit, amit már régóta ki akartak volna ásni.”
Glen Hansard – Roll On Slow
Az Egyszer (Once) egyik főszereplőjeként vált igazán ismertté, a Markéta Irglovával közösen előadott betétdaláért, a Falling Slowly-ért pedig többek között Oscar-díjat is kapott Glen Hansard. Mindössze két szólóalbumot adott ki (elsősorban az ír The Frames frontembereként volt aktívabb), de ma megérkezett a folytatás a Between Two Shores képében. Erről jelent meg kislemezként a fúvósokat és a szólógitárt főszerepbe helyező Roll On Slow, amely egyúttal videós körítést is kapott. A klipet rendező Piotr Kabat kézzel rajzolt animációk egész sorát hívta segítségül ahhoz, hogy egy New York-i éjszaka hangulatát hitelesen megjelenítse: „milyen, amikor kidobnak a bárokból, majd az, amikor napkeltéig italboltok előtt lógsz, hogy elmenekülj a saját démonaid elől„, nyilatkozta az NPR-nek. Ugyanitt kiderül, hogy Hansard is átélte ezt párszor, amikor a barátnője Európában volt, ő pedig túl sokat ivott: „ez a dal arról szól, amikor hiányzik a párod, és képtelen vagy magadról gondoskodni”.
Elskavon – Offers of Peace
Izland manapság igazi turistalátványosságnak számít, ami nem is olyan meglepő az egy négyzetkilométerre jutó természeti csodák magas számát tekintve. Újból és újból rá lehet csodálkozni a kis szigetország elképesztően gyönyörű világára, amelyet most egy drónfelvételekből összevágott videoklipen keresztül is tovább fokoznak. Chris Bartels Elskavon (az izlandi „elska” és „von” szavak jelentése „szerelem” és „remény”) művésznéven adja ki ambient szerzeményeit, amelyekből egy nagyobb csokrot január 26-án fog kihozni a Skylight című albumán. Negyedik lemezének utolsó ízelítőjeként jelentette meg az Offers of Peace-t, amelyhez barátja, Ryan Gates kölcsönzött filmkockákat. A rendező egy egyhetes izlandi út során örökítette meg az északi ország lenyűgöző tájképeit, amelyekből egy ötperces kivonatba sűrítette a lélegzetelállító vidék sokoldalúságát. Elskavon január 20-án (magyar idő szerint 18 órától) élőben is bemutatja a Skylightot, a saját szobájában előadva az egész hanganyagot – Facebook-esemény itt.
Young Fathers – In My View
2014-es debütáló albumával, a Deaddel rögtön Mercury Prize-díjas lett a Young Fathers, március 9-én pedig már a harmadik lemezét hozza ki. A skót trió tavaly a T2 Trainspotting filmzenéjének gerincét adta a maga hat számával (köztük egy eredeti betétdallal, az Only God Knows-zal), időközben pedig a Ninja Tune-hoz szerződött. A tavasszal megjelenő Cocoa Sugarról már néhány hónapja hallhattunk ízelítőt a Lordnak köszönhetően, de most kijött egy újabb dal, amely rögtön klipet is kapott. Az In My View vizuális körítését Jack Whiteley rendezte, aki az egyre több hang- és hangszerréteget magára kapó számhoz egy sokszereplős, különböző életképeket megragadó kisfilmet képzelt el. Érdekességét az adja, hogy a végeredményen túl egy ponttól kezdve a másik oldalt és a hátteret is látjuk, amely más megvilágításba helyezi az egyes kulcsmomentumokat.
The Vaccines – I Can’t Quit
Még tavaly novemberben elárulta a The Vaccines, hogy 2018-ban (egészen pontosan március 30-án) adja ki negyedik albumát, a Combat Sports pedig ígéretük szerint „szex, szerelem és rock ‘n’ roll” lesz. Az új lemezén három évet ülő brit banda azt is állítja, hogy most visszatér a gyökereihez a „merész, szemtelen rock and roll számokkal, amelyek melankóliát és eufóriát vegyítenek.” Az előző Sziget Fesztiválon már új dalokat is hallhatott a közönség, de a hivatalos visszatérést az I Can’t Quit bemutatása jelentette még január elején. A téli punnyadásból garantáltan felrázó, rögtön fülbemászó kislemez kis késéssel, de klipet is kapott maga mellé, amelyet Daniel Brereton rendezett. A Szardínia szigetén forgatott videó az együttes tagjait követi nyomon, de hogy konkrétan mi és miért történik velük a késő délutáni laza kutyasétáltatásuk és a szétverésük között, azt a rendező a nézők fantáziájára bízza.
