Megújult a PHENOM!
Megújult a PHENOM! Interjú a magazin vezető szerkesztőivel, Márkus Dorottyával és Horváth Zsolttal
Rövidebb névvel, de annál több izgi és szerteágazóbb tartalommal frissül fel a PHENOM magazin. A megszokott zenei és kulturális anyagok mellett az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kapnak majd a művészet, design és divat témakörök, ráadásul a hagyományos írott formátumon túl a tervek szerint több megjelenési formával is bővül a kommunikáció. De hogyan is fog ez pontosan kinézni? A magazin jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a két újonnan kinevezett vezető szerkesztővel; a zenei és pop-kulturális szekcióért felelős Horváth Zsolttal és Márkus Dorottyával, aki az art, design és divat témaköröket viszi tovább.
Meséljetek kicsit magatokról! Hogyan kötődtök a PHENOMhoz?
Márkus Dorottya: Hivatalosan július elsejétől vagyok a PHENOM csapatának tagja, az én történetem ezért még nem nyúlik vissza annyira messzire. A tanulmányaimat designkultúra alapszakon és designelmélet mesterszakon végeztem (ez utóbbi még folyamatban van) a MOME-n. Az egyetem mellett kezdtem el újságírással foglalkozni: több hazai képzőművészeti és design tematikájú online magazinnál és portálnál dolgoztam.
Eleinte nem is gondoltam arra, hogy egyszer szerkesztő leszek, de mindig is nagyon tág volt az érdeklődési köröm, elég sok minden foglalkoztatott, és több területen ki is próbáltam magam.
Végül az újságírásban, illetve a szerkesztői munkakörben találtam meg igazán a számításaimat. Kellőképpen el lehet „bújni“ munka közben, de valahogy mégis szem előtt tud maradni vele az ember. Az pedig, hogy izgalmas embereket és projekteket ismerhetek meg munka közben, folyamatosan feltölt és inspirál az újabb anyagok elkészítésére.
Horváth Zsolt: Én még 2017-ben kezdtem el írni a magazinra. Sok mindent csináltam mióta a PHENOM–nál vagyok, sok interjút készítettem, vezettem saját rovatot, illetve vezetem a magazin podcastjét, a Kultikust. Nagyon izgalmas és inspiráló feladatkört kaptam meg. Egyébként a kommunikáció- és média mesterszakot végeztem a Műegyetemen, de a szakdolgozat még hátravan.
Milyen témakörök és tartalmak hoznak igazán lázba titeket, és ezek közül miket szeretnétek látni a megújuló PHENOM virtuális lapjain?
Márkus Dorottya: Ahogy meséltem, a MOME elmélet szakán tanultam, illetve tanulok. Ezt megelőzően elvégeztem egy grafikus képzést a Budai Rajziskolában, és habár gyakorló grafikusként nem dolgozom, mint érdeklődési kör és kutatási téma a mai napig nagyon erősen jelen van az életemben. Legyen szó akár a kortárs tervezőgrafika tendenciáiról vagy magáról a grafikatörténetről, ezek a témák mindig lázba tudnak hozni.
Mivel fél lábbal még benne vagyok az egyetemi tanulmányaimban, nap mint nap látom azt, hogy mennyi figyelemre méltó és korszakalkotó ötlet, munka születik ott. A jövőben szeretnénk minél több egyetemi projektet, diplomamunkát bemutatni az oldalon. A vidéki egyetemek hallgatóinak munkáiról kevesebbet hallhatunk, éppen ezért a Budapest fókuszt is szeretnénk még inkább kitágítani és bemutatkozási platformot biztosítani a fiatal tervezőknek és alkotóknak, legyen szó akár tervezőgrafikáról, animációról, termék- vagy formatervezésről, illetve építészetről.
Horváth Zsolt: Egyszerű ember vagyok, a válaszom is az lesz: zenével. Kevés téma van azt hiszem, ami iránt annyira érdeklődöm, mint a zene.
A megújuló PHENOMon szeretnék még inkább nyitni a hazai hip-hop és elektronikus színtér felé, de filmes és sorozatos tartalmakat is behoznánk a jövőben. Mostanában sok tech, azon belül is mobilos tartalmat fogyasztok. Nagyon bírom MKBHD, Mrwhosetheboss és a The Verge videóit. Komoly törekvéseink vannak saját podcast és videós tartalomgyártással kapcsolatban is.
Szerintetek kinek szól a PHENOM, hogyan körvonalaznátok a célközönséget?
Márkus Dorottya: A PHENOM közönségét főként a fiatal korosztályban látom. De a fiatal korosztályt tágan értem, ebbe ugyanúgy beletartoznak a tízes éveik végén, húszas éveik elején járók, mint a harmincas éveiket töltő olvasók.
Horváth Zsolt: Dorottya jól fogja meg, ha még lehet szűkíteni, akkor inkább az urbánus közegből érkező rétegek olvassák elsősorban a cikkeket.
Őszintén szólva nagyon örülnék neki, ha a Madách téren kívül is egyre több ember ismerné a magazint.
Mi az ami jön, mi az ami megy, és mi az ami marad az új PHENOMnál?
Márkus Dorottya: A zenei és popkultos témák természetesen maradnak, ezek mellett pedig szeretnénk még több művészettel és designnal foglalkozó projektet és főleg fiatal alkotót bemutatni.
Napi szintű, változatos tematikájú publikációkat tervezünk, hogy a különböző érdeklődésű követők és olvasók számára is tudjunk színes tartalmakkal szolgálni.
Horváth Zsolt: A korábbi rovataink közül a PHENOM’Plán, az Elszámolás és a Kultikus mindenképpen maradnak. Ezek (a Plánt leszámítva) megújult és kibővített formában térnek vissza valószínűleg. Ahogy az előbb említettem, nagyon szeretnék filmes és sorozatos tartalmakat az oldalra a szokásos zenei és egyéb popkult dolgok mellett. A zenén túlmutatóan olyan témákkal fogunk szolgálni, amelyek kortársak és érdekesek, így várhatóak cikkek aktuális hot topicokról, podcastekről vagy tartalomgyártókról is.
Milyen külföldi online vagy nyomtatott sajtótermékeket tartotok követendő példának? Van olyan platform vagy kiadvány, amelyhez hasonló itthon nem létezik, de érdemes lenne meghonosítani?
Márkus Dorottya: Az egyik személyes kedvencem a híres divatmagazin, a Vogue. Jól emlékszem rá, amikor először fogtam a kezembe gyerekkoromban. Online is elérhető formában a divaton túl ma már számos közéleti és művészeti (PhotoVogue) témát dolgoz fel mélyreható módon. A print magazin pedig még mindig tele van gyönyörű divatanyagok fotóival.
Persze sok design tematikájú online magazint is követeket; úgy mint a Dezeen, Designboom, vagy a Design Milk, vagy az építészettel foglalkozó Archdaily. Előbbiek érdekessége, hogy esetükben a design mellett az építészet is nagyon erős fókusszal van jelen, valamint a nagyobb terjedelmű projektbemutatások és tényfeltáró elemzések mellett, napi szinten olvashatunk a design színtér aktualitásáról és híreiről is. Ezek közül több saját díjjal is rendelkezik, ilyen módon tehát nemcsak követik és közvetítik, de alakítják is a design szcénát. Ezt mindenképpen egy követendő – az ArtHungry-Díj kapcsán inkább folytatandó – példának tartom.
Horváth Zsolt: Printből a Recordert fel szoktam markolni néha, de inkább online magazinokat olvasok. A Do It Yourself magazinról rengeteg menő előadót ismertem meg, így azt amennyire tudom követem. A PHENOMnak egyébként van egy szerintem eléggé egyedi világa, amelyet természetesen továbbra is igyekszünk kidomborítani.
A külföldi nyomtatott magazinok közül egyébként a sajnos már megszűnt Q magazint tudnám kiemelni, az online médiumok esetében pedig a GQ, a Dazed és a Rolling Stone jut eszembe követendő példaként. Volt olyan időszak, amikor napi szinten követtem az NME-et és a Pitchforkot, de ahogy említettem, a Do It Yourselfet tartom a legizgalmasabbnak manapság.
Mindketten több éve foglalkoztok újságírással – ti hogy látjátok, hogyan változnak a fiatalok tartalomfogyasztási szokásai, és ezekkel a változásokkal egy magazin hogyan tud lépést tartani?
Márkus Dorottya: Ez egy nagyon érdekes kérdés, amellyel, ha kicsit más aspektusból is, de már sokat foglalkoztam. Szerintem nemcsak a fiatalok tartalomfogyasztása változott meg az utóbbi években, hanem szinte mindenkié. A legtöbb magazin átment az online térbe, de jellemző az is, hogy negyed-, illetve félévente megjelentetnek egy-egy, a korábbiaknál nagyobb terjedelmű és sokkal igényesebb kiadványt.
Ezt egy követendő példának tartom, hiszen én magam is elég ritkán vásárolok nyomtatott sajtóterméket. Ha mégis, akkor nemcsak a téma kell hogy megfogjon, de muszáj – szakmai ártalom –, hogy vizuális megjelenésében is többletértékkel rendelkezzen, ami által aztán kétszeresen is be tud vonzani az adott print magazin.
Az online cikkek esetében ugyanakkor úgy gondolom, van egy lélektani határ, egy hosszúság, amit még hajlandóak elolvasni az emberek. Éppen ezért a cikkírás egyszerre zsonglőrködés a megfelelő hosszúságú szöveges tartalommal és a vizuális képi elemekkel.
Horváth Zsolt: Én ’94-ben születtem, ezt pedig azért emelném ki, mert mi a YouTube aranykorszakával kezdtünk el új médiát fogyasztani. Ami azóta változott, hogy a YouTube izgalmassága alábbhagyott, tele van reklámokkal, professzionális tartalomgyártók csatornáit nézzük, a Z generáció pedig már inkább a TikTokon nyomul.
A YouTube-on még lehetőséged volt 10-15 percig leültetni egy embert és szórakoztatni, mára pedig közhellyé vált, de tényleg csak 3 másodperced van berántani a nézőt. Az írott tartalmak elkezdtek visszaszorulni, jelenleg a világ legfontosabb zenekritikusa is egy vlogger, Anthony Fantano. Mi úgy tudunk lépést tartani ezzel a folyamattal, hogy az írott kontent mellett készítünk videókat és podcasteket is, amelyek persze más skilleket is igényelnek mint az írás.
Muszáj nyitni, vége annak a világnak, amikor például egy lemezkritikában leírhattad három oldalban, hogy ez egy szar, majd a magazint olvasó emberek végigolvasták és úgy voltak vele, hogy jó, akkor nem veszem meg ezt a lemezt.
Pedig három oldal végigolvasása rövidebb idő, mint például egy 45 perces podcast meghallgatása, a felhasználók mégis inkább az utóbbit választják. Eltolódtak a szokások. Én is változtam ilyen téren; egy másfél órás filmet alig bírok végignézni, de egy sorozatot viszont simán bingelek három órán keresztül, ha nem figyelek oda az időre.
Egyébként én azt tapasztalom, hogy az embereket egyre inkább a dolgok mögé való betekintés érdekli, esetleg mélyebb elemzése egy témának/produktumnak. A helyzet az, hogy a megjelenés pillanatában már bármilyen zenét meg tudunk hallgatni a különböző streaming felületeken keresztül, nem kell bevárni valamelyik zenecsatornán, vagy megvenned a helyi lemezboltban, hogy tudd miről van szó.
Ott van még az is, hogy a médiafogyasztókat iszonyatosan sok impulzus éri és a cikkekhez is inkább a social medián keresztül jutnak el. Épp ezért nem mindegy milyen vizuális beharangozást kap a tartalom ezeken a felületeken. A PHENOM ilyen téren szerintem nagyon jó helyzetben van. Mindig is adtunk az esztétikus megjelenésre. Ha az oldalon megjelenő cikkek layoutját nézed, nem csak egy folyószöveg plusz fotó kombóval találkozol, hanem szép dizájnnal is, ez pedig egy online médium esetében elég fontos szempont manapság.
