Kastélyházibuli két felvonásban – Élménybeszámoló a harmadik La Boum-ról

2022.07.26., 16:57

A La Boum egyszerre az ország legfiatalabb mini fesztiválja és legmenőbb házibulija. Immár harmadik éve került megrendezésre július 20-21. között a pusztazámori Öreg Tölgy Kastélyban. Egy 48 órás zenei happening, ahol a régi és új találkozik a csillárok, festmények, neonfények és a keverőpult között.

 
 

Egy este éppen küzdöttem a túlélésért a lakásban tomboló kánikulával, mikor rezgett a telefon. Drága barátnőm, akivel gimi óta együtt fesztiválozunk, felvetette, hogy ha pénteken szabad vagyok elmennék-e vele a La Boumra. A heves invitálásra még én, a megrögzött hónapokkal előretervező, spontaneitás-tagadó, is képtelen voltam nemet mondani.

Persze, nagyban közrejátszott az is, hogy a buli egy kis kastély területén kerül megrendezésre, ami szintén elég csábító volt.

A zenei felhozatalról nem is szólva. Az alapító zenekarok mellett fellépett többek között Barkóczi Noémi, Beton.Hofi, az Analog Balaton, OIEE és Perrin.

Ironikus módon, a 2020-as korlátozásoknak köszönhetjük a fergeteges bulit. Két évvel ezelőtt öt magyar zenekar – Mary PopKids, Fran Palermo, Middlemist Red, Bohemian Betyars, Platon Karataev – barátságának gyümölcseként megszületett a nagy fesztiválok alternatívája. A korlátozásokat követően összefogtak és megszervezték saját két napos kastélyházibulijukat, a La Boumot. Erről egyébként dokumentumfilm is készült, melyet bárki megtekinthet Youtube-on:

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Szemeket és füleket gyönyörködtető vizuális és zenei meglepetéseket ígértek, és nem is okoztak csalódást. A Kápolna Színpadon adott madárcsicsergéssel kísért akusztikus koncertet Barkóczi Noémi, akinél szebb nyers erővel senki sem énekel a terhességi tesztről.

Mivel kisebb látogatószámú rendezvényről beszélünk, így a zenészek sokkal közvetlenebb kapcsolatba kerülnek a közönséggel. Beton.Hofi például előszeretettel rögtönzött, viccelődött, nem csak azon, hogy a kiborult söre milyen technikai károkat okoz majd a színpadon, de a még a saját zenéjén is. Mindeközben tagadhatatlanul nagy bulit csinált, annak ellenére, hogy először a kissé megszeppent közönség a fűben ülve hallgatta őt.

 
 

Ezután következett napom fénypontja; a Platon Karatev. Amióta megjelent a 2020-as Atoms című albumuk, odavagyok a zenéjükért, és akkor még enyhén fejeztem ki magam. Rég lopta be magát ennyire a szívembe magyar zenekar. Dallam és dalszöveg kéz a kézben jár, egyik sem nyomja el a másikat. Akár angolul, akár magyarul énekelnek, olyan érzésem támad, mintha egy gyönyörű képi világgal rendelkező verset zenésítettek volna meg. Ugyan kisebb technikai malőr szakította félbe a zenekart, ahogy az Analog Balaton fellépését is, de szerencsére viszonylag gyorsan elhárították a problémát. Sőt, a duó kifejezetten jól kezelte a helyzetet. Szabadkozások közepette rögtönzésekkel oldották a feszültséget. Sikerült is nekik, hiszen egyértelműen felpörgették a tikkasztó hőségben megfáradt tömeget.

A változatos zenei aspektusokon túl mindenképp ki kell emelnem a barátságos miliőt, ami nem csak a felelős alkoholfogyasztásnak tudható be, ami valljuk be, nem mindig jellemző a fesztiválokra.

A jegyellenőrzőktől kezdve, a pultosokon át, az utolsó biztonsági őrig mindenki végtelenül jófej és segítőkész volt. A vendégek közt fiatal baráti társaságok, idősek, kisgyerekes családok egyaránt akadtak, itt-ott kutyák is szabadon rohangálhattak. Tényleg olyan érzés volt ott lenni, mint egy házibuliban, ahol véletlenek folyamán hozzácsapódhatsz egy random társasághoz beszélgetni. Ráadásul, a limitált létszám nem csak a bensőséges hangulathoz, de az élvezhetőséghez is nagyban hozzájárult, számomra talán ez volt a legnagyobb pozitívum.

 
 

Szemben a befogadó képességet gyakran figyelmen kívül hagyó nagyfesztiválokkal, itt nem tolongtak egymás hegyén, hátán az emberek. Bizonyára nem vagyok egyedül, ha azt mondom sokszor okozott gondot, és ment a biztonságérzetem kárára az összepréselődő ember tömeg. Alig jutni levegőhöz, az amúgy is forró levegő még elviselhetetlenebb, lökdösődés, tolongás a végtelenbe kígyózó sorokban, háborús állapotok a mosdóban, egy-két nyakba boruló, jobb esetben sör és szeméttenger.

A La Boum és más családias, pár színpados rendezvények jó alternatívaként szolgálhatnak azoknak, akik besokalltak a több tízezer fős heringpartiktól, és helyettünk egy nyugodtabb atmoszférájú bulira vágynak.

A hozzám hasonló kempingezéstől viszolygóknak is jó hírrel szolgálhatok; kastélyházibuli révén itt nincs lehetőség sátrazásra. Távolsági busszal párszáz forintért, csúcsforgalomban is 45 perc alatt ki lehet jutni, hajnalban pedig transzfer buszokkal lehet visszatérni. Bár utóbbiakból érdemes lenne többet biztosítani.

Kedves La Boum, imádtalak. Remélem jövőre újra találkozunk. Viva La Boum!

Fotók: La Boum / Golacs Nóri

Címkék: , , , , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás