„Holnap már szégyellni fogom ezeket a válaszokat” – Mayberian Sanskülotts x Barkóczi Noémi-interjú

Avatar photo
2016.11.22., 13:56

Különleges, közös koncertre készül a Mayberian Sanskülotts és Barkóczi Noémi, akik november 24-én a GMK-ban lépnek fel a Mindenki Szülinapi Partyjára keresztelt, mindenki szülinapját ünneplő sörös-tortás eseményükön. Ennek alkalmából egy rendhagyó interjút olvashattok magazinunk hasábjain, melyben a Mayberian Sanskülotts énekesnője, Csordás Zita és Noémi egymást faggatták többek között dalszerzési szokásaikról, inspirációs forrásokról vagy épp a gyengeség megnyilvánulásáról.

barkoczinoemi

Barkóczi Noémi | fotó: Fülöp Dániel Mátyás

Aki kérdez: Barkóczi Noémi

Miért írsz dalokat?

Csordás Zita: Szerintem azért, mert nem tudok számolni, és nem lettem asztrofizikus. Na jó, nem. Azt hiszem, mindig is üzenetekként tekintettem a dalaimra. Ilyen eszközökkel könnyebb közölni valamit az emberekkel, akiknek fel sem tűnik, hogy nekik lett címezve egy bizonyos dal, és bár ez tök giccses, de tényleg jó, hogy kimondhatsz dolgokat esetleg mások helyett is. Olyan, mintha mások helyett is üzennél mindenféle ismeretlennek, akik lehet, hogy úgy érzik magukat, mint én tizennégy évesen, amikor a Portisheadtől meghallgattam az Only You-t ötvenszer egymás után, és teljesen kikészültem. Na jó, ez végülis elég bénán hangzik. (nevet) De amúgy most az is eszembe jutott még, hogy igazából nem tudom: teljesen szövevényes minden, olyan hálózatok szövik át az egész életet, hogy azt hiszem, holnap már szégyellni fogom ezeket a válaszokat. Vagy csak nem lesznek igazak, vagy nem tudom.

Mi inspirál dalírásra, és mi a festésre?

Csordás Zita: A dalírásomra alapvetően nagyon egyszerű érzelmek hatnak a leginkább, illetve emberek. A festészettel egészen más a helyzet. Egyrészt már nem nagyon festek, de ott rendesen körüljárom a témáimat, amik koncepcióvá alakulnak, és ezt a koncepciót műveken át vezetem, amíg az egész át nem csap valami másba annak megfelelően, hogy éppen mi érdekel. Szóval a zenével és a szövegekkel sokkal éteribb és pillanatnyi mozzanatokat vagy érzéseket örökítek meg, míg képzőművészként témákban gondolkodom. Nagy hatást gyakorolt rám például a sci-fi, az ufók vagy az asztrofizika, amikről sokat olvastam, emiatt meg a leginkább öntudattalan mozdulatom is tudatosabb volt, mint egy gyakorlatilag csak érzések mentén létrejövő dal bármelyik hangja vagy egy szöveg bármelyik sora. Másra használom a kettőt.

Mi a kedvenc részed egy fellépésben?

Csordás Zita: Az egész. Szeretek fellépni, szeretem, ha a közönség veszi a lapot, ha meg nem, akkor jó lejönni a színpadról. (nevet)

Mit csinálsz, ha úgy érzed, kifogytál? Van ilyen egyáltalán?

Csordás Zita: Annyira nem szoktam ezt érezni, főleg, mivel a dalainkat javarészét közösen rakjuk össze a srácokkal, ezért toljuk előre egymást. Persze most eléggé nincs időm leülni dalokat írni, de emiatt legalább gyűlnek az ötletek. Amúgy a szomorúság eléggé inspiráló, csakhogy megint giccsbe hajló dolgokat említsek. (nevet)

Ha bárki lehetnél, ki lennél?

Csordás Zita: Azt hiszem, sikerült eljutnom odáig, hogy senki más. Legfeljebb egy sokkal jobb önmagam, ezen pedig lehet változtatni.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

Aki, kérdez: Csordás Zita

Mit gondolsz arról, hogy Bob Dylan Nobel-díjat kapott?

Barkóczi Noémi: Haha! Az A38 Hajón kérdezték tőlem ezt egy interjúban, de annyira váratlanul ért, hogy nem tudtam rá válaszolni. Utólag az ugrott be, hogy tök fontosnak tartom, hogy a popkultúrát elismerjék. Még mindig él az emberekben, hogy ami népszerű, az alsóbb rendű, pedig szerintem nagy dolog, amikor valaki megtalálja az emberekhez vezető utat a művészettől, és nem csak a szakmán belül veregetik egymás vállát a nagyok.

Kik a kedvenc előadóid, és mit hallgatsz mostanában, ami esetleg hatást gyakorol a jelenleg íródó dalaidra?

Barkóczi Noémi: Elég későn fedeztem fel magamnak Fiona Apple-t, de talán nem is véletlenül. A The Idler Wheel… nagyon beragadt. Annyi erő, érzelem, humor van abban a nőben… Azt hiszem, ez ad némi bátorságot.

Mostanában is írsz új dalokat? Azt hiszem, a Hajón hallottam egy újat…

Barkóczi Noémi: Jaja, most írtam már három (!) új számot az elmúlt pár hónapban, ami nálam nagy dolog, nem vagyok túl termékeny. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy mostanában több a fellépésem, többet zenélek, kicsit természetesebb a gitárt kézbe venni. Oké, meg egy bizonyos valakinek is.

Van olyan dolog mások zenéjén, könyvein, költeményein vagy a saját életeden kívül, ami hatást gyakorol a zenédre vagy a szövegeidre?

Barkóczi Noémi: Húha, szerintem mindent felsoroltál! (nevet) Ja nem! A filmek! Azok nagyon!

Imádom, ahogy gitározol. Hogyan alakult ki a gitározási technikád? Illetve kiktől tanultál?

Barkóczi Noémi: Óó… Köszönöm. Hát klasszikus gitárt tanultam, aztán beleszerettem a folkos finger style pengetésbe. Ami talán izgalmasabb, az a csapkodós dolog, amit néha csinálok. Azt egy Vicki Genfan nevű amerikai gitárostól láttam először, amikor itt turnézott, és évekkel később megtaláltam YouTube-on a tutoriáljait, és picit a megszállottja lettem. Sajnos mostanában nem gyakorlom eleget, úgyhogy kopik, de szeretnék még így dalt írni.

Legutóbbi Facebook-posztodat megosztanád szélesebb körben is? Esetleg kifejtenéd az ezzel kapcsolatos gondolataidat?

Barkóczi Noémi: Ja igen… Elég nehezen viselem azt, hogy valamiért az emberek úgy érzik, a koncertek után el kell látniuk olyan tanácsokkal hogy „jó volt, csak legyél bátrabb” vagy „jobban artikulálj„. Ebből lett egy kis kifakadásom, és szerencsére egy tök jó párbeszéd is. Ami szerintem érdekes, az nem az, hogy mondjuk engem ez miért zavar, mert egyértelmű, hogy meg kell tanulnom kezelni az ilyesmit, de az mégiscsak elgondolkodtató, hogy az emberek nagyjából mindent jobban elviselnek, mint a bizonytalanságot. Nagyon elítélt emberi tulajdonság. Itt van például Trump. Neki a beteges magabiztosságán kívül semmi mása nincs, és jé… Megválasztják. Persze ez nem ilyen egyszerű, de jó lenne, ha ki lehetne mutatni a gyengeséget, jobb hely lenne ez.

És akkor zárásképpen, te kutyás vagy inkább cicás vagy?

Barkóczi Noémi:  Jaj, ez a háború a cicások és a kutyások között olyan hülyeség! De amúgy kutyás.

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.

A Mayberian Sanskülotts és Barkóczi Noémi közös, Mindenki Szülinapja Party című koncertje november 24-én lesz a GMK-ban, ahol a korán érkezők tortát és papírcsákót is kapnak, akik pedig november 20. és 28. között születtek, személyi igazolványuk felmutatásával ingyen juthatnak be a koncertre.

Mayberian Sanskülotts: Bandcamp | Facebook | Soundcloud | YouTube
Barkóczi Noémi: Bandcamp | Facebook | YouTube

Mayberian-fotók: Szombat Éva

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

A tartalom nem elérhető
A tartalom megtekintéséhez engedélyezned kell a sütiket, ide kattintva.
/ Követem a magazint!

Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás