A betűtervezést rengeteg szabály köti, de legalább ennyi lehetőség is rejlik benne. Az egyes karakterek hasonlósága és az összkép egységessége elengedhetetlen, ez azonban nem feltétlenül jelent mértani azonosságot. Fülöp Eszter mérnöki háttérrel vágott bele Füles névre keresztelt betűkészletének megtervezésébe, mellyel a fordított vonalkontraszt alkalmazásával sajátos kihívás elé állította magát egy számára korábban kevéssé ismert területen.
A mesterképzés előtt a Budapest Műszaki Egyetemen tanultál. Volt olyasmi, amit kamatoztatni tudtál az ott elsajátított hozzáállásból a betűtervezés során?
A kitartás mindenképp onnan jött. A BME-n nagyon megvolt, hogy minek hol van a helye, milyen vastag vonallal lehet rajzolni, nagyon sok szabály volt. A betűtervezésben is megvannak a szabályok, de ott sokkal több múlik az optikán.
Miért éppen a betűtervezésre esett a választásod? Hogy lehet így megszeretni a betűket?
Én se gondoltam volna, hogy betűkkel fogok foglalkozni. Egy alaptárgyon kezdtünk el betűkompozíciókat létrehozni és nagyon megtetszett, mikor elkezdtem vagdosni a betűket, játszottam velük. Tudtam, hogy nem annyira népszerű a tipográfia specializáció, de hárman-négyen úgy gondoltuk, hogy esélyes ez az irány, és húzott a közösség, az, hogy akikkel jóban voltam ebbe az irányba tendáltak. Az is fontos szempont volt, hogy erről a részről tudtam a legkevesebbet, és szerettem volna minél többet megtudni.
Hogyan lehet egy font megtervezése során elvonatkoztatni a saját kézírástól?
Mivel kicsit nagyobban tervezünk, nem kimondottan a kézírásra, és egyetlen betűre koncentrálunk, hanem a forma megtervezése áll a középpontban. Ez más, mint a kalligráfiánál, ahol egy vonallal csinálod az egészet, mert itt tényleg olyan, mintha megrajzolnál egy formát, egy állatot, akármit. Tudod, hogy egy nyuszinak nagyjából hogy kell kinéznie, ehhez képest néha változtatsz rajta, kicsit más lesz a formája, a körvonala.
Egy betűnél, hogyha kicsit ívesen rajzolod az egyik részt, azt már tovább lehet vinni az összes többibe.
Ez a továbbvitel hogy néz ki a gyakorlatban? Mivel lehet egységes összképet elérni?
Nem feltétlen kell pont ugyanolyannak, azonosnak lennie az összes betű részleteinek. A talpaknál sem feltétlenül kell mindegyiknek mértanilag ugyanolyannak lennie. Hogyha optikailag az érzet azonos, és mindez egységes hatást kelt, az már jó.
Az egyes karaktereknél szükségszerűen vannak kötöttségek. Nem nehéz elkerülni a túlzott hasonlóságot más betűtípusokkal?
Azt mondják, hogy ha már négy-öt karakter eltér egy másik fonttól, akkor nem lehet ebbe belekötni, hiszen tényleg annyira kötött egy-egy karakter, hogy egy pici változtatás is más fontot ad. De ha valaki bizonytalan, utána lehet nézni, mert vannak képalapú keresők, amikkel leellenőrizhető, hogy van-e már nagyon hasonló font.
Az enyémnél ez a veszély nem nagyon állt fenn, inkább arra kellett figyelni, hogy végre találjak olyat, ami kicsit hasonlít, annyira más volt, mint a többi.
Szembetűnő, hangsúlyos jellemzője a készletnek a fordított vonalvastagság. Miért emellett döntöttél?
Az első specializációs félévben, amikor elkezdtem ennek a fontnak az elődjét tervezni, kaptunk egy csomag betűtípust, abban volt egy olyan, amelynek fordított volt a vonalkontrasztja. Ez nagyon megtetszett ezért a sajátomba is bele akartam építeni. De van egy-két betű, ahol nem követtem ezt. Megnézve más betűtípusokat is, többször előfordul, hogy van egy-két hely, ahol nem a fordított kontrasztot hozza magával az adott betű.
Tehát hiába van egy uralkodó karakterjegy, az minden karakternél egyénileg módosítható az egységes összkép érdekében?
Az „a”-nál például három vonal van, ezért ott figyelni kellett, hogy ne ugyanolyan vastag legyen az alsó része, mint az „o”-nak, ahol nincs középen semmi, másképp optikailag sokkal zsúfoltabb lenne az „a”. Szóval ott, bár érvényesül a fordított kontraszt, visszafogottabban jelenik meg.
Hogyan alakítottad ki a karakterek hangulatát, vannak ennek bevett szabályai?
Vannak alapvetések, hogy ha egy kicsit kerekdedebb a betű, akkor vidámabb, ha szögletesebb, akkor inkább markáns.
Én tudtam, hogy különleges betűt szeretnék, és azt, is hogy címbetűt (a címbetű vagy reklámbetű egy különleges betűtípus, mely figyelemfelkeltésre alkalmas, ugyankkor hosszabb szövegek ritkább esetben jó választás, mert fáraszthatja a szemet – a szerk.), ami adódott a fordított vonalvastagságból. Volt bennem egy érzés, amit nem tudnék megfogalmazni, de nagyjából láttam magam előtt, hogy hogy fog kinézni a betű, és azt az érzetet próbáltam visszaadni.
Voltak más kiindulópontjaid is, amikhez ragaszkodtál?
Szerettem volna, hogy egységes folthatása legyen a betűknek és a negatív tereknek egyaránt. Ez egyszerre funkcionális és vizuális szempont, mert amikor olvasol, akkor sem csak a feketét látod a szövegben, a fehér kiadja az abban szereplő formát. Ezzel együtt fontos volt az arányosság, a jó olvashatóság, a harmónia, valamint a karakteresség.
Hogyan dolgoztál a tervezés során?
Az elején ceruzával, vékonyabb tollal, tussal csináltam kézi vázlatokat, aztán rájöttem, hogy ez nagyon lassú, és jobb, ha nagyban rajzolom meg a betűt, mert jobban visszaadja azt, ahogy a tervezőprogramokban megjelenik gépen. Akkor átváltottam nagy, vastagabb filcre, aminek meg az a problémája, hogy gyorsabban rajzol vele az ember, de nem lesz olyan pontos a végeredmény. Így a kettőt ötvöztem: hol ezzel rajzoltam, hol azzal.
A betűk tervezésekor minden nüanszokon múlik. Mikor érkeztél meg arra a pontra, amikor azt tudtad mondani, hogy elkészült a betűtípus?
A határidő nagy úr, így főként az befolyásolta a végén a dolgokat, hogy már muszáj volt azt mondani, hogy készen van. Kicsit el is rontottam, hogy túl sokáig húztam, mire azt mondtam, hogy ez a végleges, mert így kevesebb időm maradt arra, hogy felhasználási példákat hozzak létre. Kicsit maximalista lettem ebben. Ha valaki már nagyon sokat foglalkozott vele, és elege van a végére, akkor otthagyja, de szerintem a végtelenségig lehetne pofozgatni.
Volt olyan karakter, amit nagyobb kihívásnak éltél meg?
A kis „a” betűvel kezdtem, és nagyon sok változatot megrajzoltam. Ezen az egy betűn akartam eldönteni, hogy milyen legyen a hangulat, hogy hogy nézzen ki a betű…
Ilyet nem szabad csinálni, hogy egy betűvel akarja az ember megváltani az egész világot. Több betűt kell kipróbálni egyszerre, mert lehet, hogy kitalálok valamit, ami jól néz ki az „a”-n, de ha azt utána nem lehet átültetni a többi betűbe, akkor újra kell gondolni az egészet.
Hogyha újra kellene tervezned egy teljes betűkészletet, akkor miben csinálnád másképp, hogy indulnál neki, ha egyáltalán másképp csinálnád?
A rajzolás részét biztosan meggyorsítanám, és nagyban rajzolnék. Hamarabb elkezdeném bevinni a gépbe, vektorosítani ezeket a terveket, mert az is nagyon sok időt elvesz, hogy az apró módosítások ott is szépen nézzenek ki, meg, hogy jó helyen legyenek a pontok, csak annyi pont legyen, amennyi szükséges hozzá. A végén pedig több időt hagynék magamnak, hogy bemutassam a betűt.
Azért készítettél javaslatokat a lehetséges felhasználásról, hol tudod elképzelni a munkád utóéletét?
A fesztivál vonal abszolút illik hozzá, és CD-borítókon is elképzeltem, mert a zenéhez jól párosítható. De akár egy-egy magazinnál címbetűként is el tudom képzelni, ha olyan a témája. Az építészet is felötlött bennem, hogy esetleg ahhoz is jól menne. Ezek mellett érdekes lehet még, hogy ha valakinek van egy jó témája, és párosítja hozzá, akkor biztos beugrik, hogy „jé, erre is jó!” Ezt jó lenne majd látni a későbbiekben.
Utólag rátekintve, milyennek írnád le a betűkészletet?
Nehéz. Kicsit western stílusa lett. Bár címbetűről van szó, közben meg olyan dolgokra figyeltem a tervezés során, hogy kisebb szövegbe is alkalmazható lett a végeredmény. Hangulatilag szerintem vidám, vagy inkább kedves, de mégis markáns.
A Füles elnevezés frappánsan egyszerre utal a csúcsos végződésű ívekre (fülekre) valamint a nevedből is összeállítható (Fülöp Eszter). Ez hogyan született meg?
A névválasztás is hatalmas probléma volt. Már a folyamat közben mindenki kérdezte, hogy mi lesz a neve, és nem tudtam rá mit mondani. A végén, az utolsó időszakban már nagyon pánikoltam, hogy nincs neve. Sok ötletem volt, de egyik se volt megfelelő. Ezt végül a konzulensem (Maczó Péter – tipográfus, tervezőgrafikus) ajánlotta, úgyhogy ez az ő érdeme.
CV
TAPASZTALAT
2021 – UI designer gyakornok, OTP Bank
2020 – grafikai anyagok tervezése, Dessin Design
2019 – forma- és látványtervek készítése, logó és kisarculat tervezése, Arteries Stúdió
2018 – nyomdai előkészítés, nyomtatás, Malata Grafika
2018 – logó és grafikák tervezése lézervágáshoz, fajátékokhoz, Fülemülék Faipari Bt.
TANULMÁNYOK
2020-2022 – METU Tervezőgrafika MA, tipográfia specializáció
2017-2020 – BME Ipari termék- és formatervező mérnök Bsc
Fülöp Eszter: Behance | Instagram
Szolgáltatásaink igénybevételével beleegyezel a cookie-k használatába. Adatkezelési tájékoztató
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.