Anna May Wong, egy elfeledett csillag újjászületése az 5 centesen

Anna May Wong posztumusz történelmét írt, ő ugyanis az első ázsiai-amerikai, aki amerikai pénzérmén szerepel majd. Bár alakja elhalványult a köztudatban, de részben a szórakoztatóiparon eluralkodott nosztalgiának hála, több film is megemlékezik róla. Pályafutása az első kínai-amerikai filmsztárként Hollywoodban kiemelkedő jelentőségű.

A Wong-negyeddolláros az ötödik darab az American Women Quarters™ programban, amely olyan úttörő nőknek állít emléket, mint Sally Ride űrhajós, Maya Angelou aktivista és költő, Wilma Mankiller, a Cherokee Nemzet első női vezetője és Nina Otero-Warren szüfrazsettista. Az amerikai pénzverde igazgatója, Ventris Gibson az érméről szóló sajtóközleményben úgy jellemezte Wongot, mint „bátor szószólót, aki az ázsiai-amerikai színészek széleskörű képviseletéért és többdimenziós szerepeikért szállt harcba”. Hollywood aranykorának egykori csillaga, aki szó szerint elsők közt tapasztalta meg a némafilm hanyatlását és a hangosfilmek tündöklését. Az első ázsiai-amerikai filmsztár életében nem kaphatta meg a neki kijáró megbecsülést a korban gyökeret vert rasszizmus és diszkrimináció miatt.

A színésznő 1905-ben látta meg a napvilágot Wong Liu Tsong néven, mely „fagyos sárgafűzt” jelent. Mondhatni már előrevetítette milyen ragyogó szépséggé válik majd. Családja Taishan városából származott, ahonnan az 1850-es években nagyapja emigrált az USA-ba, ahol a kereskedelemben helyezkedett el az aranyláz idején. Apja, Sam Sing így már a szigetországban született, akárcsak anya, Gon Toy Lee. A család Los Angelesben telepedett le, a North Figueroa Streeten működtettek egy mosodát, itt dolgozott később Anna is. Mivel nem Kínában töltötte a gyerekkorát, de nem szerette volna kulturális örökségét hátra hagyni, kínai nyelvórákat vett. Ugyanakkor az amerikai társdalomba való beilleszkedést megkönnyítendő, az Anna May angol nevet kapta. Sajnos nagyon korán szembesülnie kellett a rasszista előítéletekkel. Viszonylag sokszínű környéken laktak, így kezdetben állami iskolába járt, ahol hamar kiközösítették és megszégyenítették kortársai a származása. Így végül egy kínai gyerekek számára létrehozott iskolában kellett folytatni tanulmányait a kínai negyedben.

A mozi hamar magával ragadta, általános iskolai éveiben órák helyett filmforgatási helyszínekre vagy moziba járt a napi ebédpénzéből. Nem túl meglepő módon, kilenc évesen már eltökélte, hogy híres színésznő lesz. Művésznevét, az Anna May Wong-ot, kínai és amerikai neveinek kombinálásával alkotta meg. 1919-ben a Vörös lámpás című új filmhez kerestek kínai nőket, kapva az alkalmon apja tudta nélkül, – elég merész egy konfuciánus elveken alapuló családban – Wong megkérte apja barátját, hogy mutassa be őt a film rendezőasszisztensének. Így statisztaként szerepelhetett, mint lámpás hordozó. Így debütált Wong Hollywoodban.

Innentől nem volt megállás, beugrósként és statisztaként dolgozott a gimnázium mellett, amíg 1921-ben ott nem hagyta az iskolát, hogy teljes állású színésznő lehessen. Még abban az évben megkapta első komolyabb szerepét a Bits of life című némafilmben Lon Chaney oldalán, akit mellesleg a bevált yellowface szerint maszkíroztak „kínainak.” Első főszerepét már 17 évesen megkapta az 1922-es The Toll of the Sea-ben, az filmipar első színes nagyjátékfilmjében, történetesen a pillangó kisasszony filmfeldolgozásában. A kritikákban követelték az újabb szerepeit, de a „legjobb” lehetősége Douglas Fairbanks 1924-es A bagdadi tolvaj című filmje volt, amiben a klasszikus Dragon Lady-t, az ármánykodó mongol rabszolgát kellett alakítania. Ez a sztereotípia akaratlanul vált védjegyévé, sőt a kifejezést a színésznő által játszott karakterek inspirálták. Maga a „Dragon Lady” kifejezés az 1930-as években létrejött kifejezés a felszínes nyugati nézőpont szüleménye, az erős, szexuális, csalárd és uralkodó ázsiai nők leírására. A Dragon Lady ellentéte pedig Madame Butterfly, a szerény, passzív, naivitásával csábító mártír.

Lényegében mindkét sztereotip kifejezés célja az ázsiai nők tárgyiasítása, negatív és szélsőségesen egyoldalú ábrázolása. Hollywood aranykorában kétféle ázsiai nő létezett: gonosz és szexuálisan túlfűtött végzetasszonya, vagy mártírkodó és passzív tragika. Hollywoodban továbbra is csak „egzotikus” mellékszerepeket játszott, többek között Tiger Lily-t a Pán Péterben. Ehhez hozzájárultak a faji keveredésellenes törvények, hiszen megakadályozták nem csak a vegyes házasságokat, de még azt is, hogy a különböző származású, színes bőrű színészek a képernyőn csókolózzanak. Az intimitást amúgyis szigorúan szabályozták, például a csók nem lehetett „kéjes”, és nem tarthatott három másodpercnél tovább. A meztelenkedésnek a sejtetését is betiltották, és a szerelmesek nem lehettek vízszintesen, az partner szó szerint egy lábbal a földhöz kellett ragadni. Ilyen szigorú, diszkriminatív  szabályok értelmében Wong romantikus filmekben nem kaphatott főszerepet. Így 1924 márciusában megalapította saját produkciós cégét Anna May Wong Productions néven, hogy saját, hiteles filmeket készíthessen a kínai kultúráról. A cég azonban bezárt, miután egyik üzleti partnerét illegális üzleti gyakorlaton kapták.

Sok éves meghallgatási tortúra, skatulyázás és kirekesztés után, komplex karakterek hiányában az európai filmipar felé fordult. Rengeteg angol, német és francia produkció sztárja lett, mint a Schmutziges Geld (1928) vagy a Piccadilly (1929). Újabb mérföldkövet jelentett az 1930-as A szerelem lángja, első beszélőfilmje. Munka iránti szenvedélyét jól tükrözi, hogy a Tschun Tschi című operettben már folyékonyan beszélt németül a színpadon. Az 1930-as években a Paramount stúdió felkereste  főszerepek ígértével így Wong visszatért az Egyesült Államokba, egyből az On the Spot című Broadway-darab sztárjaként. Sikereit beárnyékolta anyja halála, 1930 novemberében ütötték el a család otthona előtt.

A stúdió nem sietett betartani ígéretét, továbbra is klisé szerepeket kínáltak neki. Az ipar hozzáállását jól leírja a Dangerous to Know forgatása. A rendező arra kérte, hogy a kínai karaktert alakítva, de „japános modorban” játsszon, Wong visszautasította. Nyíltan beszélt a rasszista sztereotípiákról. Egy 1933-as interjúban a Los Angeles Timesnak: „Miért van az, hogy a filmvásznon a kínai szinte mindig a darab gonosztevője, és olyan kegyetlen gonosztevő – gyilkos, alattomos, egy kígyó a fűben. Mi nem ilyenek vagyunk.”

Ugyanakkor egy másik sztereotip szerepet is elfogadott Daughter of the Dragon-ban, cserébe egy Josef von Sternberg-filmben szerepelhetett. Később egyik leghíresebb filmjében, a Sanghaji expresszben barátnőjével, Marlene Dietrichkel szerepelt. Ezt követően egy sor klisés, ázsiai főszerepet utasított vissza, az egyik stúdióvezető szerint ugyanis „túl kínai volt ahhoz, hogy kínai nőt játsszon”. Nagy nyilvánosság kapott egy éves kínai turnéja, bár az ottani kormányzat már régóta bírálta filmes munkái miatt, sőt „Kínát megszégyenítő stróman”-nak nevezték. Amerikába visszatérve, a kései 30-as években már alkohol problémákkal küzdött, de B-kategóriás filmekben sikerült változatosabb szerepeket kapnia. Az 1937-es Daughter of Shanghai című filmről ironikusan megjegyezte: „Ez a film megkönnyebbülés a kínaiaknak – a változatosság kedvéért végre egy szimpatikus szerep!”.

A második világháború idején visszavonult a színészettől, csak pár japán ellenes propaganda filmben szerepelt a „Poverty Row” Studio Producers Releasing Corporation számára, illetve kínai alapítványoknak dolgozott. Az 1950-es években a The Gallery of Madame Liu-Tsong című műsorral tért vissza, így ő az első ázsiai amerikai, aki amerikai tv-sorozatban főszerepet kapott. Wong azt is tervezte, hogy komolyabban visszatér a filmezéshez, de 1961. február 3-án szívrohamban elhunyt. 56 éves volt.

Anna May Wong az ázsiaiak nagyobb arányú, realisztikus reprezentálásáért küzdött Hollywoodban, és nyíltan szembeszállt a sztereotip ábrázolásokkal a „yellow face” és kirekesztő törvények uralta az korban. Halála után csillagot kapott a Hírességek Sétányán és az Asian-American Arts Awards-on és az Asian Fashion Designers társaság is díjakat nevezett el róla. Szerencsére az utókor egyre nagyobb figyelmet szentel neki. Nem csak a negyeddollároson. Gemma Chan fogja alakítani a hamarosan megjelenő életrajzi filmben, valamint hamarosan érkezik a mozikba a Babylon című, amiben Li Jun Li idézi meg a legendás színésznőt.

Címkék: Anna May Wong, Hollywood, American Women Quarters, 5 cent