A TÓ SÚLYA – Györbíró Csenge és Haniko kiállítássorozata
Györbíró Csenge és Haniko A tó súlya című kiállítássorozata a Balaton és a balatoni táj egyik legfontosabb problémáira tesz figyelemfelhívó kísérletet a design és a fenntartható szemléletű művészet segítségével. Ha valakinek az algavirágzás vagy a fecskemoszat fogalma eddig nem volt ismerős, a tárlaton a Balaton valós ökológiai helyzetével is megismerkedhet.
Haniko és Györbíró Csenge. Fotó: Gaál Dániel
Ha a globális viszonyokat nézzük, a Földön jelenleg az ember által okozott klímaváltozás és kihalási hullám hatása már mindenütt érezhető. A mi Balatonunkra is hatnak ezek a folyamatok, a tó és vízgyűjtője kollektív viszonylatban is egyre fokozottabban kihasznált régió. Az intenzíven igénybe vett területek terjeszkedése fokozza mind a globális klímaváltozást, mind a globális biodiverzitási krízist. Megfelelő és célzott változtatásokkal lehetne alkalmazkodni ezekhez a folyamatokhoz és káros hatásukat csökkenteni. A nádasok területének csökkenésével együtt eltűnhet a nádasok élővilága. A vízminőség további romlásával a tó területének jelentős része a nyári szezonban is alkalmatlanná válhat a fürdésre és halpusztulások következhetnek be. Továbbá a Balaton körüli turistaforgalom problémákhoz vezethet az elektromos-, víz- és szennyvízhálózat számára. Györbíró Csenge és Haniko alkotásait két jelentős, de a mai kor embere számára háttérbe szorult személy inspirálta: gróf Festetics Julianna és Sebestyén Olga.
Fotó: Gaál Dániel
Gróf Festetics Julianna (1753–1824) alapozta meg a Nemzeti Múzeum természettudományos részlegét 1803-ban, amikor a múzeumnak ajándékozta értékes ásványgyűjteményét – a forradalmi harcokban azonban mindez porrá lett. Győrbíró Csenge lebegő, kék algavirágú amorf formái így egy spekulatív archívumot idéznek meg az árvalányhajon keresztül.
Sebestyén Olga (1891–1986) hidrobiológus-limnológus kiemelkedő munkásságával hosszú évekig kutatta a Balaton biológiai struktúráját, sőt, elsőként hívta fel a figyelmet az ökológiai szemléletmód fontosságára. Fő kutatási területe a Balaton élővilága – mint a moszatok, algák, planktonok – és azok megfigyelése volt, munkáit pedig gyakran illusztrálta saját, a balatoni állat- és növényvilágot bemutató rajzaival. Nevét a Balaton egyik zöldalga-fajtája, a Rhopalosolen sebestyenae viseli.
Fotó: Gaál Dániel
Haniko művein a figurális és absztrakt formák folyamatos metamorfózisban lebegnek, búvópatakként rétegződnek egymásra a biomorf lények és kolóniák. Önmaguk mitologikus, apró isteneivé lényegülnek át, miközben az újrahasznosított hulladékkal, a merített papírokkal és kollázzsá varrt textilekkel vallják meg sérülékenységüket. Nem több, mint lírai suttogás.
Fotó: Gaál Dániel
A kiállítás anyaga multiszenzoriális művekből áll, amit a papír és természeti formák, különleges geometrikus alakzatok sokszínűsége gazdagít. Emellett az újrahasznosított anyagok, mint a papírmerítéshez (ki)használt filc, a számítástechnikai csomagoló hulladék vagy az épületháló is megjelenik és transzformálódik teljes értékű művészeti alkotássá.
Fotó: Gaál Dániel
A budapesti kiállítás június 30-ig tekinthető meg a galéria nyitva tartása alatt.
Cím: Hybridartspace | 1052 Budapest, Galamb u. 6
Tárlatvezetés: 2023. június 22., 18:00
Facebook event ›
A kiállítás Mindszentkállára a Jókai 7 Galériájába utazik tovább, ahol július 7–én nyílik a kiállítás.
A harmadik helyszín pedig július közepétől az ikervári Yama Ház lesz.
Az alkotókról:
Győrbíró Csenge textilművész
2020-ban diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező tanszékén, kötött anyag és formatervező illetve öltözékkiegészítő specializáción. Ösztöndíjasként alkotott Lengyelországban, Németországban és Ausztriában.
Haniko vizuális művész
2011-ben diplomázott az egri Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti tanszékén. Célja minél több művészeti ággal kapcsolódni, kiállításait is gyakran ebben a szellemben valósítja meg: a Walter Rózsi- villában, a Vinczemill Műhelygaléria kiállítóterében vagy a Budapest Kulturális Központ kirakataiban.
