A Mechanikus narancs szerzője verseiben más könyveket ajánlott sajátja helyett
Miután tavaly irodalomtörténészek megtalálták Anthony Burgess hagyatékában a Mechanikus narancs (nálunk Gépnarancs címen publikálták 1990-ben) folytatását, most olyan versekre bukkantak, amelyek érdekes üzeneteket rejtenek.
A manchesteri International Anthony Burgess Foundation (Nemzetközi Anthony Burgess Alapítvány) hozta nyilvánosságra az idáig kiadatlan verseskötetet. Ez tartalmazza az A Sonnet for the Emery Collegiate Institute (Egy szonett az Emery Kollégiumnak) című verset, amelynek egy versszaka a diákokat arra biztatja, hogy ne olvassák híres regényét:
Tanács: ne olvasd/ a Gépnarancsot – ez egy bolond katyvasz / kitalált szavak, melyek harapnak, eltipornak és véreznek./ Vannak jobb műveim… Válassz jobbat inkább./ Olvass Hamletet, Shelleyt, Keats és Doktor Zsivágót!”
Az An Essay on Censorship (Egy esszé a cenzúráról) című költeményében, amely 1989-ből származik, így ekézi híres művét:
Egy könyv veszélyes, egy könyv ölhet:/ ezen a szövegen mindennap töprengek, /és nyugtalanul cigarettázva gondolkozom, hogy miért választottam,/ hogy eladjam a lelkem harminc év próza miatt./ Malajziában betiltva, Arkansasban tűzbe dobva/ az Afrikanerek törvényét bántja… ’Kit öltem meg? Kit bántottam?’ Kérdezem/ Mutatva, hogy az író dolga/ nem a prédikálás vagy jóslás, hanem az örömszerzés.
Az 1993-ban elhunyt Anthony Burgess szatirikus íróként vált ismerté, miután 1962-ben megjelentette a Mechanikus narancsot. A minden morális értéket semmibe vevő fiatalokat szerepeltető regény egy negatív jövőképet mutat, amely a szex, a zene és az erőszak körül forog. 1971-ben a rendezőlegenda Stanley Kubrick polgárpukkasztó kultfilmjét sok országban betiltották erőszakos képei miatt.
Burgess életrajzírója és az alapítványt létrehozó Andrew Biswell a Guardiannek arról nyilatkozott, hogy a szerzőnek frusztráló volt, hogy csak a Mechanikus narancsról kérdezték, hiába írt teljesen más műveket is. Azt szerette volna, ha költőként tekintenek rá, ezért sokszor verseket csempészett regényeibe. Volt olyan költő karaktere is, aki megírta vagy elszavalta egy versét. A most kiadott versgyűjteményből világosan kiderül, hogy Burgess a verselésben lelte legfőbb örömét.
Köszönjük, dazed!
