Girl
A Girl tipikus példája annak, amikor egy fontos ügyet rosszul fognak meg
A Belgiumban ősszel, az amerikai kontinensen március 15-én a Netflixen debütált Girl (magyar címén Lány) hiába zsebelte be a legnívósabb jelöléseket és díjakat, nem mindenki elégedett a látottakkal.
Minden egy újságcikkel kezdődött Belgiumban. Az akkor még 18 éves Lukas Dhont filmrendező épp egy újságot lapozgatott, amikor megakadt a szeme egy Nora Monsecour nevű 15 éves transz lányról szóló cikken. Monsecour álma az volt, hogy balerinává válhasson, de az iskola megtagadta az osztályváltást. Dhontot nagyon hamar elkezdte érdekelni Monsecour személyisége, az, hogy ilyen fiatalon, ennyire tudatosan gondolkodik saját magáról, a szexualitásáról. Azt nyilatkozta:
18 évesként egészen addig rengeteg energiát és időt öltem bele abba, hogy megpróbáljak beilleszkedni kétségbeesetten, úgy, hogy útközben kiöltem a személyiségem egy részét. Amikor olvastam a történetét, és találkoztam vele, még mindig nem voltam biztos a saját szexualitásomban. Felnőttem, éretté váltam, ahhoz, hogy elkészítsem ezt a filmet.
Dhont szerint sok ember élete végére ismeri fel saját szexualitását, van, aki el sem jut a végleges felismeréshez. Miután felkereste Monsecour-t, felajánlotta, hogy készít róla egy dokumentumfilmet, ehhez viszont még túl fiatalnak érezte magát a balerina. Ehelyett nyolc éven át dolgoztak közösen egy sztorin, melynek főszereplője a fiktív, 15 éves ciszgender Lara, akit Victor Polster formál meg, és akinek a személyén keresztül mondják el Monsecour történetét a Netflixen elérhető, Girl című filmben. A balettművész így nyilatkozott:
Akkoriban teljesen tudatában voltam annak, hogy nő, hogy transzgender vagyok, de a transzgender címke túl sok megszégyenítéssel párosult. Ez egy olyan periódusa volt az életemnek, amikor annyira féltem attól, hogy összefüggésbe kerülök ezzel a címkével, hogy egy dokumentumfilm túl nagy lépés lett volna.
Megjelenése óta a film igen sikeresnek mondható, rengeteg jelölést és díjat zsebelhetett be Cannes-tól a Golden Globes-ig. Egy közösséget viszont nem sikerült kifejezetten megnyernie: a transzgenderekét.
A témával foglalkozó írók az Egyesült Államokban azonban nemcsak egyszerű negatív véleményeket fogalmaztak meg a belga filmről, de kifejezetten veszélyesnek tartják azt. Az átalakulást túlságosan a testiség irányából fogja meg, így keveset foglalkozik a film azzal, hogy milyen belső pszichológiája van egy kamaszkorban lévő transznak az átalakulásának. Az Into magazin szerzője így róla:
„Ez egy transztrauma-pornó, és mint ciszgender, óva intek minden transzt attól, hogy megnézzék, a ciszgenderek pedig ne dőljenek be ennek.”
Az Out szerint ugyanaz a probléma a Girllel, ami általában probléma az olyan projektekkel, ami a transz emberek élményeit szeretné bemutatni: azaz, hogy a transz közösség tagjai és hangjai ténylegesen nem vesznek részt benne.
A legátfogóbban a Hollywood Reporter hasábjain Oliver Whitney szedte szét. Szerinte itt nemcsak simán arról van szó, hogy felelőtlen volt a színészválasztás (a főszereplő nem transz), vagy arról, hogy káros sztereotípiákat jelenít meg, hanem arról, hogy az utóbbi évek legveszélyesebb filmje egy transz karakterről.
A mű egyszerűen túl sokat foglalkozik a testiséggel, míg a belső vívódások, a fentebb említett belső pszichológia alig kapnak terepet, ezzel pedig a Girl pont azt spórolja meg, amit a legfontosabb lenne bemutatni a közönségnek. Whitney szerint azonban még csak nem is ez a legnagyobb bűne a filmnek, hanem az, hogy károsan prezentálja a hormonpótló terápiát.
A kritikák miatt nem lehetett csendben maradni természetesen. Az AnOther magazin megszólaltatta Dhontot, aki szerint amikor ennyire kevés film készül a queerségről, akkor egyből találkozik az ember azzal az elvárással, hogy az egész közösséget mutassa be.
Dhont viszont leszögezte, hogy a Girl nem az ábrázolása, hanem egy ábrázolása a transzságnak.
Monsecour úgy gondolja, hogy a kritikák jogosak, de az nem igaz, hogy ő nem vett részt a készítésében. A legfontosabbnak viszont azt tartja, hogy végre elkezdtünk beszélgetni erről a témáról, és az emberek megoszthatják saját tapasztalataikat.
(Forrás: AnOther, Hollywood Reporter, Into)
