A Dunán hajózva, egy szintetizátorritkasággal szólal meg Zalai Richárd első szólódala
A IALAZ alapítója, Zalai Richárd a koronavírus-járvány alatt indította el szólóprojektjét befelé fordulós, chill, downtempo dalaival, melyeket a szülővé válás élménye inspirált. A hamarosan megjelenő Travel the Unknown EP dalait élő session videókon keresztül mutatja be, méghozzá a Duna közepén – elsőként itt a Like Sailing.
Zalai Richárd IALAZ nevű formációjával már jelentős külföldi sikereket ért el, játszott többek között Lettországban, Litvániában, Máltán, Romániában, Szlovákiában és Csehországban is. A COVID a IALAZ-nál is megakasztotta a folyamatokat, az alapító frontember végül az otthoni bezártságban saját dalok írásába kezdett, így születtek meg a Travel the Unkown szerzeményei is. A háromszámos EP-vel (amely április 9-én jelenik meg a brit Nieko kiadó gondozásában) ezúttal picit más zenei területeken kalandozik, ahogy az életben is egy teljesen új szerepben találta magát: apává vált.
A hanganyag kapcsán így mesélt:
A bennem kavargó érzések lenyomatai ezek a dalok. Valahogy próbáltam elképzelni az előttünk álló kilenc hónapot, és ebbe a tizenöt percbe belesűríteni a fogantatástól egészen a megszületésen át az első egymásra nézést és szerelembe esést.
Az április elején érkező EP-ről a Like Sailing képében kapunk egy kis ízelítőt. A szám érdekessége, hogy egy nagyon különleges, ARP 2600 szintetizátor is szerepel benne, amiért Richárd több ezer kilométert utazott Bulgáriába:
Egy 70-es évekbeli félmoduláris szintetizátor újrakiadása indította el a dal megszületését. Nehéz szavakkal kifejezni, mennyire inspiráló hangszer, mennyire átütő, mással összehasonlíthatatlan hanggal rendelkezik. Magyarországra nem is jutott belőle, én is több ezer kilométert utaztam érte Bulgáriába, ahol a gyártó több tízéves helyi disztribútoraként kaptak egyetlenegy darabot. Nem is volt zökkenőmentes a hazaszállítása, mivel a szerb határon – nem uniós tagállam lévén – megnézték a csomagtartót, és vérszemet kapva, mindenféle indokokra hivatkozva kenőpénzt szerettek volna kicsikarni belőlünk. Egyórás győzködés után a feleségem megkérdezte tőlük, hogy van-e feleségük, gyerekeik, és hogy örültek volna-e, ha terhesen velük is így bánnak, stresszelik őket. Az érdekes az egészben, hogy ő úgy hivatkozott a terhességre, hogy akkor még semmi jelét nem mutatta, hogy tényleg babát vár, csak bízott benne, hogy ezzel hatni tud rájuk. Pár héttel később értesültünk róla mi is. A két szerb határőr tudta meg először a nagy hírt a családunk, a barátaink és még magunk előtt is.
Így többek között ez a “híres” szintetizátor is látható a nemrég megjelent Like Sailing videójában, melyet a Duna közepén forgattak egy hajón, lassan elhaladva a folyón a budapesti panorámával a háttérben. A Like Sailing nyugodt tempójával ringat bele az utazásba:
A hajó, mint egy mozgó sziget, elválaszt mindentől, végig előre halad, jövőbe tekint, és közben nyugalmat áraszt. Körülötte minden folyik a maga medrében, de kiszámíthatatlanul és folyamatosan változik. Mintha karanténból szemlélnéd a világot egy üvegen keresztül. Számomra ez a párhuzam érzékelteti legjobban, milyen érzés a gyerekvállalás ebben a bizonytalan világban.
Íme tehát a Like Sailing, egyenesen a Dunáról:
